Bioüzemanyag-nagyhatalommá válhat hamarosan Magyarország

Amennyiben a napokban a kormány elé kerülő javaslat alapján arról születik döntés, hogy a motorüzemanyagokba kötelezően bekeverendő biokomponensek arányát megnövelik, az hosszabb távon biztosíthatná a bioetanol-termelés stabilizálását, valamint a kukoricatermesztők belföldi felvevőpiacát. Hódos Ferenc, a Magyar Bioüzemanyag-szövetség alelnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, jelenleg a takarmánykukorica nagy része külföldre áramlik, holott itthon is minden adott a megfelelő feldolgozásra. Szerinte országok hosszú sorában nyert bizonyítást az, hogy az E10-es üzemanyag nem károsítja a gépjárműveket.

Szállításra kész bioetanol. Az itthon előállított termékek előnyeit egyelőre a környező országok használják ki Fotó: MTI/Kollányi Péter

– A párizsi klímaegyezmény már három évvel ezelőtt megszületett, ám eddig szinte semmilyen változás nem történt a megújulók részarányának globális növelésében – jelentette ki Hódos Ferenc, a Magyar Bioüzemanyag-szövetség alelnöke a Magyar Nemzetnek. A szakember arról beszélt, hogy az adottságok ismeretében a jelenlegi erőfeszítésekhez képest sokkal nagyobb lehetőség kínálkozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Hódos Ferenc szerint Magyarországon és a visegrádi régióban is bődületes mértékű a kiaknázatlan kapacitás a szántóföldi növények és más biomassza energetikai hasznosítása terén. Olyannyira, hogy hazánk a térséggel együtt akár a bioüzemanyag-ipar világviszonylatban is vezető országává válhat.

Szállításra kész bioetanol. Az itthon előállított termékek előnyeit egyelőre a környező országok használják ki
Fotó: MTI/Kollányi Péter

Most lehet lépni

Mindezek alapját egy küszöbönálló, az Innovációs és Technológiai Miniszté­rium lapunknak küldött válasza szerint a napokban a kormány elé kerülő jogszabályi változás adhatja. Ez az a dokumentum, amelynek eredményeként a következő évtizedben megemelkedhet a motorüzemanyagokba kevert bio­etanol, illetve biodízel aránya. Ha ez megtörténik, azzal Hódos Ferenc szerint Magyarország csak nyerhet: a lépés növelheti hazánk megújulóenergia-felhasználását, új munkahelyeket teremthet, javíthatja az üvegházhatású gázkibocsátás és a külkereskedelmi mérleg eredményét, valamint az agrárium helyzetét is. A helyzet összetettségét az alelnök – aki a Pannonia Bio Zrt., korábbi nevén Pannonia Ethanol Zrt. stratégiai igazgatói posztját is betölti – az egyes tényezők és a háttér részletezésével tette érthetőbbé.

– A bioüzemanyagok felhasználását európai uniós szabályrendszer írja elő tízéves ciklusokban. A 2021 és 2030 közötti időszakra azt rögzítik majd, hogy mennyi első generációs bioüzemanyagot, vagyis bioetanolt és biodízelt lehet felhasználni abban a tíz évben. Ezt az alapján állapítják majd meg, hogy 2020 végén mennyi a tényleges felhasználás az adott tagállamban. Vagyis a tét igen nagy: most kell lépnünk, hogy Magyarország a következő évtizedben a lehetőségekhez mérten a legtöbb bioüzemanyagot használhassa. A jelenlegi bioetanol-termelést és -felhasználást még bőven lehetne növelni, erre lehetőséget ad a logisztika és a technológia is – hangsúlyozta Hódos Ferenc.

Szerinte Magyarország helyzete e téren komplex gazdasági előnyöket kínál, amelyeket úgy használhatunk ki, ha a jövő év végéig a lehető legmagasabb arányban állapítják meg a bioetanol kötelező bekeverési arányát a motorbenzinhez. Ez az arány a jogszabályok szerint jelenleg tíz térfogatszázalék, ami hét energiaszázalékot jelent – innen ered az E10-es megnevezés. – Figyelmet érdemel az első generációs biodízel megfelelő mennyiségű felhasználása is, hogy mindkét bioüzemanyag felhasználhatósága biztosított legyen a következő tízéves ciklusban. Ez ugyanis nemzetgazdasági érdek – tette hozzá Hódos Ferenc.

V4-es egyetértés

Mindez könnyedén elérhető egy olyan országban, amely a harmadik helyet foglalja el az egy főre jutó bioetanol-előállításban az Egyesült Államok és Brazília mögött. Vagyis Magyarország az iparágban világszinten is vezető szerepet ért el, ám ez nem tükröződik a felhasználásban: az itthon előállított bio­üzemanyagok előnyeit a környező országok használják ki, így mondhatni, hogy az E10-es üzemanyag bevezetésével Magyarország egy már régóta időszerű lépést tenne energiaforrásai „zöldítésének” irányába. A bekeverési arány megemelése nem tűnik ördöngösségnek a szövetségi alelnök szavai szerint, hiszen jó néhány ország bevezette már az E10-es üzemanyagot. Ilyen Franciaország, Belgium, Finnország, Németország, amelyek már évek óta használják az E10-est. Sőt nemrégiben csatlakozott a körhöz Románia és Bulgária is, bizonyítva, hogy a fejletlenebb autó­parkhoz semmivel nem passzol kevésbé a nagyobb arányú bioüzemanyag-használat, hiszen semmilyen technikai problémát nem okozott az átállás.

Az ügy előremozdításáért a visegrádi országok agrárkamarái közös nyilatkozatot tettek közzé tavasszal, amelyben általában az iparág, illetve az E10-es áttérésnek az agráriumra gyakorolt pozitív hatását hangsúlyozzák. Ehhez csatlakoztak az agrárminiszterek is egy közös dokumentummal áprilisban, amit Magyarország részéről a tárcavezető csupán technikai okok miatt nem szignózott: addigra ugyanis itthon már elindult az a minisztériumi előterjesztési munka, amelynek a végén kormánydöntés várható az E10-es üzemanyag 2020-as szerepéről. Vagyis a magyar agrártárca nem akart olyan nyilatkozatot tenni, amely arra engedett volna következtetni, hogy még nincs folyamatban az előkészítés.

GMO-mentes takarmány

A kukorica feldolgozásával nemcsak bioetanol állítható elő, a melléktermékek is megtalálják a piacukat. Az egyik legjelentősebb a magas fehérjetartalmú takarmány, amelyből Európa és Magyarország is nettó importőr, miközben takarmánykukoricából rendre többlet adódik, a fel nem használt terményt exportáljuk. Az ellentmondás Hódos Ferenc szerint további negatív hatással jár, hiszen Közép- és Dél-Amerikából érkezik Európába génmódosított növényből előállított takarmány. Ráadásul ezek olyan államok, amelyekben erdőirtásokat végeznek a termőterület nagyságának növelésére, és az európai normáktól nagyban elmaradó fenntarthatósági szabályokkal dolgoznak.

– Génmódosított és sok kérdést felvető környezetből származó termékkel lehet az Európában hiányzó mennyiséget fedezni. A Magyarországon termelt kukorica garantáltan nyomon követhető és GMO-mentes, fenntarthatósági bizonyítvánnyal rendelkező alapanyag, így az abból előállított takarmány is bír ezekkel a tulajdonságokkal. A Magyar Bioüzemanyag-szövetség két, etanolt gyártó tagja évente összesen mintegy 2,4 millió tonna takarmánykukoricát használ fel, az E10 motorbenzin bevezetése a V4-es régió­ban további 1,2 millió tonna takarmánykukoricára jelentene keresletet régiós szinten. Ez a hazai termelőknek is jól jöhet, ugyanis a hazai takarmánykukorica termésmennyisége egy átlagos évben hétmillió tonna, ebből átlagosan kétmillió tonna feldolgozatlanul hagyja el az országot. Vagyis az agráriumnak biztosított felvevőpiac tovább erősödne – utalt a szakember arra, milyen piaci változásokat hozhatna a szóban forgó döntés.

Hódos Ferenc szerint a magyar termény hazai feldolgozása kulcsfontosságú, hiszen a legrosszabb, ami a gabonával történhet, ha feldolgozatlanul kerül az exportpiacra. A terményen a termelőnek alig van nyeresége, a termékláncban a legkisebb hasznot könyvelheti el, miközben a legnagyobb rizikót – időjárási és egyéb kockázati tényezőket – ő vállalja.

Nemzetgazdasági szinten is lecsapódik az, ha egy ország az alapanyagot exportálja és az abból külföldön készülő terméket importálja: ez negatív hatást gyakorol a külkereskedelmi mérlegre. A feldolgozás gazdasági hasznosságát alátámasztandó a Pannonia Bio több tanulmányt is készített.

– Ha az alapanyag kikerül az országból, akkor a foglalkoztatási számok nem itthon, hanem külföldön jelentkeznek, csakúgy, mint a helyi és a központi adók. Ráadásul a bruttó hazai termékben is mérhető a magyarországi bioetanol hozzáadott értéke, még ha csak nagyon kis arányban is – mutatott rá a szövetség elnöke még egy fontos szempontra.

Tisztességesebb agrárpolitika

Az agrár-élelmiszeripari ágazatnak erősebb, tisztességesebb és egyszerűbb közös agrárpolitikára (KAP) van szüksége – szögezték le a visegrádi országok agrárkamarái a szlovákiai Modrában tartott ülésükön.

A szervezetek vezetői a KAP 2020 utáni reformjával kapcsolatban egyetértettek abban, hogy minden uniós tagállam gazdálkodóinak egyenlő feltételek járnak, és elengedhetetlen az erős uniós költségvetés fenntartása. Fontos, hogy olyan KAP-ot hozzanak létre, amely képes lesz támogatást nyújtani az éghajlatváltozással leginkább sújtott területeken tevékenykedő gazdálkodóknak.

A V4-országok agrárkamarái egyértelművé tették, hogy a KAP jövőbeni költségvetésének legalább a jelenlegi szinten kell maradnia, és a magasabb szintre emelt nemzeti társfinanszírozási arány hozzájárul majd a mezőgazdasági és az élelmiszeripari fejlesztés erőforrásainak növeléséhez. Javasolták továbbá a hasonló mértékű nemzeti társfinanszírozás bevezetését az esetlegesen egyenlőtlen verseny elkerülése érdekében. Véleményük szerint a közvetlen kifizetések felső határának egyértelműen az egyes tagállamok önkéntes döntési körében kell maradnia.

Egyetértettek abban is, hogy az Európai Tanácsban, az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben is egymás támogatására és közös fellépésre van szükség a sikeres érdekérvényesítés és a hatékony KAP megalapozásához, hiszen a következő hónapok kulcsfontosságúak ebben a tekintetben is.