A hadtörténész a Welt német napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) nemcsak anyagi, hanem mély strukturális és politikai válságban is van.

A hadtörténész a Welt német napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) nemcsak anyagi, hanem mély strukturális és politikai válságban is van.
A legnagyobb gond szerinte az, hogy:
Több mint az állomány fele nem a hadműveleti feladatokat látja el, hanem minisztériumokban, törzskarokban és hivatalokban dolgozik.
Ezek az állománytagok vészhelyzetben szinte használhatatlanok: sokan nem katonailag kiképzettek, fizikailag alkalmatlanok vagy túl régóta nem teljesítettek aktív szolgálatot – sőt, gyakran már túl idősek is, idézte a Junge Freiheit.
A strukturális problémákat jól szemlélteti, hogy a Bundeswehrben ugyanannyi Oberstleutnant (alezredes) van, mint Hauptgefreiter (közkatona). A hidegháború idején a tisztek aránya mindössze nyolc százalék volt – ma ez az arány 22 százalék. Harmincezer tisztet és altisztet kellene előre hozott nyugdíjba küldeni, hogy a rendszer működőképessé váljon.
„Nincs olyan szervezet, amely hatékony lehet, ha a dolgozók több mint fele nem az alapfeladatával foglalkozik” – figyelmeztetett Neitzel.
A hadtörténész szerint a politikai reformszándék hiányzik, pártoktól függetlenül. Bár Boris Pistorius védelmi miniszter (SPD) aktívabb, mint elődei, a mélyebb szerkezeti problémákat ő sem oldotta meg. A Bundeswehrben eközben egyre nagyobb a frusztráció.
A NATO a jövőben jelentősen nagyobb hozzájárulást vár el Németországtól, ennek teljesítéséhez pedig legalább 50–60 ezer új katonára lenne szükség. Ehhez képest a célkitűzés 203 ezer katona volt, de jelenleg mindössze 181 ezer katona szolgál a Bundeswehrben.
Összehasonlításképp: Izrael az állomány 25 százalékát alkalmazza adminisztratív feladatokra, míg Németországban ez az arány meghaladja az 50 százalékot.
A szakértő szerint drasztikus személyzeti reformra van szükség, nem újabb költségvetési emelésekre. A hangsúlyt az aktív, bevethető katonák számának növelésére kell helyezni, miközben csökkenteni kell az adminisztratív túlburjánzást.
Korábban írtunk arról, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter nagyszabású tervet dolgozott ki a Bundeswehr megerősítésére: 2029 végéig mintegy 114 ezer önkéntes katonát szeretne bevonni a német hadseregbe.
A cél: a hadsereg létszámának növelése a megváltozott európai biztonságpolitikai helyzetre való tekintettel. Pistorius új törvényt tervez a katonai szolgálatra vonatkozóan és a kötelező sorkatonaság visszaállítását is kilátásba helyezték.
A német védelmi miniszter úgy fogalmazott:
Kötelező szolgálat nélkül nem fog működni.
Borítókép: Friedrich Merz német szövetségi kancellár katonákkal beszélget a Bundeswehr hadműveleti parancsnokságánál tett első látogatása során (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler)
A 2026-os választások kulcskérdése nem a belpolitikai egyensúly, hanem a nemzetközi beavatkozás mértéke lesz – írja az Alapjogokért Központ főigazgatója új bejegyzésében.
Nagy hatótávolságú ukrán drónok találták el.
Vállalkozók, akik a háború árnyékában gyarapodnak.
Bűz és a patkányinvázió veszi körbe a lakosságot.
A 2026-os választások kulcskérdése nem a belpolitikai egyensúly, hanem a nemzetközi beavatkozás mértéke lesz – írja az Alapjogokért Központ főigazgatója új bejegyzésében.
Nagy hatótávolságú ukrán drónok találták el.
Vállalkozók, akik a háború árnyékában gyarapodnak.
Bűz és a patkányinvázió veszi körbe a lakosságot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.