Az Európai Parlament november 13-án megszavazta a 2040-es kilencvenszázalékos kibocsátáscsökkentési célról szóló klímarendeletet, amely egyik fontos eszközét a lakossági fűtésre-hűtésre, közlekedésre, valamint mezőgazdasági tevékenységre bevezetendő, 2028-ban induló kibocsátáskereskedelmi rendszer jelentené. Az eszköz lényegét tekintve egy brüsszeli karbonadó, amely a fogyasztás visszafogása érdekében, mesterségesen megemelné az üzemanyagárakat, illetve a háztartások és a gazdák energiaköltségeit.
A lépés észérvekkel nehezen indokolható. Az EU mindössze a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás hat százalékáért felelős, ugyanakkor a polgárai már most is jóval többet fizetnek a rezsiért, illetve az üzemanyagért, mint a más nagyrégiókban élők – írja a Századvég.
A tavalyi évben a háztartásiáram-tarifák hatvan százalékkal, a gáztarifák pedig 125 százalékkal voltak magasabbak az unióban, mint az USA-ban. Hasonló mértékű különbség tapasztalható a benzin árában is: idén januárban egy liter üzemanyagért az EU-ban kétszer annyit kellett fizetni, mint az USA-ban és 65 százalékkal többet, mint Kínában.
Ezzel Európa a világon az egyik legdrágább kontinensnek minősül, ami a szállítási költségeken keresztül szinte valamennyi termék árában megjelenik.
A magas energiaárak súlyos társadalmi problémákat idéznek elő: 2024-ben az uniós polgárok 22 százaléka fűtési, 26 százaléka pedig díjfizetési nehézségekről számolt be. Az országok közötti különbségek leginkább a tarifaszabályozásban tapasztalható eltérésekkel magyarázhatók. Magyarország például azért volt képes a legalacsonyabban tartani az érintettek arányát az Unióban, mert a rezsicsökkentési program keretében a közösség legszigorúbb tarifaszabályozását alkalmazza.
A brüsszeli karbonadó lakossági kiterjesztése azonban katasztrofális következményekkel járna. A kvótakereskedelmi rendszer bevezetésének technikai feltétele a hatósági árszabályok felszámolása, ami a piaci árakat azonnal a magyar háztartásokra zúdítaná, a szén-dioxid-kibocsátások elvárt mértékű csökkenéséhez pedig jelentős további drágulásra lenne szükség uniós szinten, ami ugyancsak begyűrűzne a lakossági tarifákba. Az intézkedés annál drasztikusabb mértékben érintene egy országot, minél nagyobb hatósági védelmet nyújt az jelenleg a lakosságnak: azaz a legradikálisabb változás a magyar tarifákban lenne tapasztalható.
A Századvég becslése alapján, a rezsicsökkentési program megszüntetésének és a karbonadó bevezetésének következményeképpen a magyarok áram- és gáztarifái a jelenlegi 3,9-szeresére növekednének, ami egy átlagos háztartásra nézve évente 575 ezer forint többletkiadást jelentene. Brüsszel radikális klímacéljainak eléréséhez az intézkedés bevezetésének évében csaknem ötven százalékkal kellene emelkednie az üzemanyagáraknak, így Magyarországon a benzin új egyensúlyi árszintje literenként 872 forintra, a gázolajé pedig 886 forintra növekedne.
A háztartások közlekedési, illetve a vállalatok szállítási kiadásainak drasztikus növekedése mellett, a karbonadó a mezőgazdasági munkálatok költségeit is megemelné, amely kiegészülne a gazdák egyéb tevékenységére is kiterjedő karbonköltségekkel.
Az új terhek egyrészt visszavetnék a helyi agrárvállalkozások versenyképességét, másrészt begyűrűznének az élelmiszerárakba, ami – az üzemanyagpiaci folyamatokkal együtt – fokozott inflációs nyomást idéznének elő. A kibocsátáscsökkentési elvárások ráadásul folyamatosan szigorodnak, ezért a karbonadó mértéke – és így az energia- és üzemanyagárak is – évről évre tovább növekednének.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!