Szijjártó Péter: Magyarországon a rezsicsökkentés eredményei biztonságban vannak

A magyar külgazdasági és külügyminiszter a vendége az Igazság órája című műsor hétfői adásának. A műsor házigazdája, Németh Balázs szerint, a miniszterelnök az amerikai és az orosz elnökkel tárgyal. Brüsszel emberének közben csak arra futja, hogy belegabalyodjon a kerékcserés meséjébe. Szijjártó Péter részleteket árul el a moszkvai útról.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: AFP)

Az Igazság órája hétfői vendége Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter beszámol Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin moszkvai találkozójáról.

Szijjártó Péter magyar és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (Fotó: AFP)

A műsorban arról is szólnak, hogy már a baloldal szerint is megtorpant a Tisza Párt és  ismét balhézott a szélsőbal Németországban.

Van ez a merjünk kicsik lenni típusú megközelítés. Van ez az általam mindig is elutasított külpolitikai megközelítés, ami úgy szól, hogy mi kicsik vagyunk ahhoz, hogy megengedhessük magunknak azt, hogy a saját szemünkön, szemüvegünkön keresztül a saját nézőpontunkból nézzük és lássuk a világot. És mindig valakihez igazodni akarunk. Ugye látszik, hogy akik régebben Moszkvát keresték igazodási pontnak, azok most keresik Brüsszelt

 – közölte Szijjártó Péter. Hozzátette: 

Mi magyarok egy olyan külpolitikát folytatunk, amely a magyar érdekből indul ki.

A magyar külpolitika egy szuverén külpolitika – húzta alá a miniszter.

A magyar külpolitika csak a magyar érdekeket nézi, a nemzeti érdekek alapján jár el, és a nemzet érdeke azt kívánja, hogy mi itt Európa közepén, a tőlünk néhány száz kilométerre lévő, a világ legnagyobb területű országával, egy nukleáris szuperhatalommal is folyamatosan kapcsolatban legyünk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy feladjuk a diplomáciai csatornákat, nem engedhetjük meg magunknak, hogy feladjuk a kapcsolattartást egy olyan országgal, amelyből az energiaellátásunk egy jelentős része származik, és egy olyan országgal, amely ha akarjuk, ha nem, nem csak az európai, hanem a globális biztonsági rendszernek is egy meghatározó szereplője lesz a jövőben – szögezte le a tárcavezető.

Értem, hogy vannak, akiket azért tartanak, hogy ezt kritizálják, hogy ezt aláássák, hogy erről minden rosszat elmondjanak, meg leírjanak, de ettől még mi nem fogunk eltántorodni a nemzeti érdekképviseletért 

– mondta.

Magával a moszkvai úttal kapcsolatban megjegyezte: Nyilván ilyenkor vannak biztonsági kérdések. Nem véletlen, hogy nem Szlovákia, Lengyelország, Belarusszia, Moszkva teljesen logikus, nagyjából két és fél órás útvonalon repültünk, hanem lent délen, Törökországon keresztül majdnem 6 órán át tartott a repülőút, mert manapság főleg egy ilyen háborús környezetben, amikor a háborút a szó szoros és átvitt értelmében is sajnos érteni kell, addig a biztonsági szempontok talán sokkal fontosabbak, mint voltak korábban. 

A miniszterelnök Washingtonban találkozott az amerikai elnökkel. Ott hosszasan átbeszélték természetesen a régiónk biztonsági helyzetét, és legalább ennyire hosszasan tárgyaltak olyan Magyarország számára fontos kérdésekről, amelyek a mi energiabiztonságunkat, gazdasági fejlődésünket, gazdaságbiztonságunkat illetik. És ezen a tárgyaláson a miniszterelnök minden olyan megállapodást meg tudott kötni Donald Trumppal, amelyek Magyarország energiabiztonsága és Magyarország gazdaságbiztonsága szempontjából elengedhetetlenek. 

A miniszterelnök ezeket a megállapodásokat nem tudta volna megkötni, akkor ma gyakorlatilag nagyon közel lennénk ahhoz, hogy karácsonyra a magyar családok energiaköltségei a háromszorosukra emelkedjenek. Sikerült a miniszterelnöknek megkötni azt a megállapodást, amelynek értelmében a földgáz és kőolajvásárlás tekintetében Magyarország mentességet kap az amerikai szankciók alól. Pénteken pedig sikerült a Magyarország energiaellátásának biztonságához szükséges kérdéseket is tisztázni. Ennek megfelelően tehát a Magyarországra irányuló földgáz, kőolaj és nukleáris fűtőelem szállítások zavartalanul folynak. Magyarország energiaellátása biztonságban van.

– húzta alá a miniszter.

 Magyarország energiaellátása biztonságban van, Magyarországon a rezsicsökkentés eredményei biztonságban vannak – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A magyar miniszterelnöknek nem az a feladata, hogy a brüsszeli liberális mainstream igényeit kielégítse és úgy fütyüljön, úgy táncoljon, ahogy Brüsszelből fütyülnek, hanem a magyar miniszterelnöknek az a feladata, hogy a magyar nemzet érdeket képviselje. Ezt tette Washingtonban, és ezt tette Moszkvában is, majd ezt folytatja Brüsszelben is.

Magyar Péter kinyitja az ajtót, az kétségtelen, kinyitja az ajtót a brüsszeliek számára, hogy behozzák rajta a migránsokat, Magyarországot meg beletolják a háborúba. Magyarország meg bemegy ezen az ajtón keresztül a háborúba. Ez a két dolog, amit semmiképpen sem szabad megengedni. A mi elszigeteltségünkről meg csak annyit, hogy a magyar miniszterelnök tárgyalt Washingtonban és Moszkvában is egy hónapon belül. Nem ez a Manfred Weber nevű ember, akit sehol semmilyen komoly helyen nem fogadnak, tehát az Európai Parlamentben kiabál, de azon túl Manfred Weber nemzetközi diplomáciai tevékenysége valahol itt nagyon mélyen a padló alatt mínusz 5-ben – mutatott rá Szijjártó Péter. Hozzátette: jó hír, hogy Magyarországnak is van olyan regionális méretekben is meghatározó jelentőségű szereplője az energiapiacon, mint a MOL, és az MVM is egyre inkább erősödik a regionális energiapiacon. Ez jó hír Magyarország számára, hogy annak ellenére, hogy egy szárazföld által körülzárt ország vagyunk, aminek se nagy földgáz, se nagy kőolajmezői nincsenek, de mégis van két olyan energiavállalata, amely a regionális piacon, sőt a MOL esetében még a regionális piacon túl is meghatározó. 

A magyar kormánynak szerintem kötelessége egy ilyen esetben diplomáciai hátteret, segítséget nyújtani ahhoz, hogy magyar vállalatok egy átalakuló vállalati struktúrában, mint a régióban, meg tudjanak erősödni. Bizonyos határig ebben a magyar kormány segítséget nyújthat, tud segítséget nyújtani. És természetesen, ami az erőnkből kitelik, azt meg is tesszük. 

– magyarázta a miniszter.

A német kancellár azt mondja, hogy a magyar miniszterelnöknek nem volt felhatalmazása, vagy nem volt mandátuma Moszkvába utazni.

Bocsánat, azok az idők lejártak, hála a Jóistennek, amikor Budapesten, hogy valaki csináljon valamit, ahhoz Berlinből kellett engedélyt kérni. Tehát ez nincs. Ezt elfelejtettük és felejtsük is el, mert nagyon rossz volt. Tehát ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök bármit tegyen, ahhoz sem Berlinből, sem Brüsszelből semmifajta engedélyre nincs szüksége – fejtette ki Szijjártó Péter.

Az európai háborúpárti elit rendkívül frusztrált lelkiállapotról tanúbizonyságot tevő nyilatkozatokat tett. Az európai háborúpárti elit egyszerűen frusztrálódott. Miért frusztrálódott? Azért frusztrálódott, mert egyre több ember számára világos, hogy amit ők az elmúlt 3,5-4 esztendőben tettek, az drámai kudarcot vallott.

– hangsúlyozta a miniszter. Szijjártó szerint túl azon, hogy a háborút meghosszabbította és még súlyosabbá tette, azon túl Európát gyakorlatilag kiütötte a globális politika és a globális biztonság meghatározó játékosai közül. 

Mind az ukrajnai háború, mind a törékeny nyugat-balkáni helyzet megoldását az Egyesült Államok vette a kezébe. Az Egyesült Államok vette a kezébe, és Európának nem osztottak lapot. Ide juttatta Von der Leyen, Manfred Weber, meg a liberális mainstream nyugat-európai politikusai ide juttatták Európát. Az európai területen zajló konfliktusok feloldásában Európának, az Európai Uniónak nincsen szava. És ez látszik, hogy oly mértékben frusztrálja őket, hogy egy olyan európai politikus van, aki mindeközben a világ hatalmi központjaival, Washington, Moszkva, Peking egyszerre tud beszélni. Egy ilyen van Orbán Viktor és senki más

 – tette hozzá.
Von der Leyen elnökasszony akkor írta vagy küldte ezt a levelet, hogy még sok-sok milliárd eurót küldjünk az európai emberek pénzéből Ukrajnába, amikor Ukrajnában az európai politikatörténet egyik legdurvább korrupciós válsága robbant ki, amikor világossá vált, hogy az európai emberek pénzének egy nagy részét valószínűleg ellopták, elcsalták. A külügyminiszteri tanácsülésen az hangzott el több szájból, hogy az Ukrajnában zajló korrupciós botrány még egy indok arra, hogy Ukrajnát felvegyük az Európai Unióba, mert ezzel segítünk nekik, hogy szegények le tudják küzdeni ezt a korrupciót – reagált Brüsszel tervére Szijjártó Péter.
 

Cikkünk frissül.