Franciaország újra az iszlám viták tűzvonalában

Franciaország ismét a vallásszabadság határain vitázik: egy jobboldali szenátor javaslata, amely a 16 év alatti iszlám vallású gyermekek ramadáni böjtjének betiltására irányul, éles reakciókat váltott ki, és újra felélesztette a közösségi kohéziót fenyegető aggodalmakat. Sokak szerint a tervezett intézkedés tovább mélyítheti a társadalmi megosztottságot.

Franciaország újra az iszlám viták tűzvonalában Forrás: AFP

A vitatott javaslat a Republikánus Párt tagjai által november 24-én kiadott szenátusi jelentésben szerepel. A jelentés szerint a gyermekek böjtjének korlátozása szükséges ahhoz, hogy megvédjék őket a „közösségi nyomástól”. Hat hónap alatt 29 republikánus szenátor tartott meghallgatásokat, amelyek állításuk szerint „vallási alapú betolakodásra”, köztük az iszlám befolyására irányuló kísérleteket tártak fel a közintézményekben, az iskoláktól a sportklubokig – erről ír a Brussels Signal.

Az iszlám befolyására irányuló kísérleteket tártak fel a közintézményekben, az iskoláktól a sportklubokig Fotó: AFP

Franciaország újra az iszlám viták tűzvonalában

A dokumentum összesen 17 ajánlást fogalmaz meg az iszlamista befolyás megfékezésére, többek között a böjtölés és a 16 év alatti lányok nyilvános fátyolviselésének tilalmát, valamint a mecsetek és egyesületek külföldi finanszírozásának szigorúbb ellenőrzését.

Szigorú, de realisztikus értékelést készítettünk

– mondta Jacqueline Eustache-Brinio, a jelentést felügyelő szenátor. Hangsúlyozta, hogy a hagyományosan vallásszabadságként megfogalmazott intézkedések elfedhetik a kényszerítő társadalmi normákat. 

Amikor valaki ennek az országnak az állampolgára, a vallásnak nincs helye. A hitnek nincs helye a nyilvános szférában

– tette hozzá.

Sok francia muszlim számára azonban a javasolt böjttilalom többet árthat, mint használ. Madiha Belabed dél-franciaországi szociális munkás a Brussels Signalnak nyilatkozva kijelentette: a jelentés megközelítése „alááshatja a bizalmat” a muszlim családok és az állami intézmények között.

Egy általános tilalom bizalmatlanságot kelthet, és kezelhetetlen helyzetekbe sodorhatja a szakembereket. Ki lenne a felelős annak ellenőrzéséért, hogy egy gyerek böjtöl-e? Megbüntetnék a családokat? Ez lehetetlen

– hangsúlyozta.

Rapport de la droite sénatoriale sur l’islamisme : « Nous avons fait un constat sévère, mais réaliste », se défend Jacqueline Eustache-Brinio#Islam #Laicitehttps://t.co/x1kQmXDa0h

— Public Sénat (@publicsenat) November 30, 2025

A legtöbb muszlim család már most is rugalmasan kezeli a böjtöt. „Gyerekként nem böjtöltem minden nap. Időről időre próbálkoztam, mert azt akartam tenni, amit a felnőttek, de nem volt kötelező. Gyakran emlékeztettek arra, hogy a böjtölés nem kötelező, és hogy bármikor abbahagyhatom” – tette hozzá Belabed. Hozzátette, hogy ha egyszer anya lesz, gyermekének fokozatosan engedi majd a böjtölést. 

A teljes betiltás szerinte „stigmatizálónak érződik”, mintha a muszlim vallásgyakorlás „önmagában veszélyes” lenne.

A jelentés megjelenése után számos muszlim szervezet, köztük a Diszkrimináció és Muszlimellenes Cselekmények Elleni Védelemért Egyesület és a Párizsi Muszlim Egyesületek Koordinációja elítélte a vallási gyakorlatok „stigmatizálásaként” leírt intézkedést. Gérard Larcher szenátusi elnöknek címzett levelükben azt állították, hogy a törvényhozók politikai haszonszerzés céljából kihasználják az iszlámot.

Ez a sokadik jelentés egy olyan minta része, amely sajnos ismerőssé vált a muszlim vallású francia állampolgárok milliói számára: vallási gyakorlataik szisztematikus politikai kizsákmányolása

– írták, bírálva az „ipari gyanakvástermelést”, az elfogult nyomozásokat és a szenzációhajhász kiadványokat.

Controversy erupted in France after girls and women were spotted yesterday wearing hijabs on the balcony of the French parliament. https://t.co/fVad2fYbPe

— Brussels Signal (@brusselssignal) November 6, 2025

A szenátusi jelentés és az IFOP országos közvélemény-kutató cég november 18-án publikált felmérése megerősítette egyes tisztviselők félelmeit, miszerint Franciaország eltávolodik világi köztársasági modelljétől. A tanulmány a fiatal muszlimok körében zajló „újraiszlamizációs folyamatot” írta le, kiemelve a vallásgyakorlás térnyerését, a nemi szerepekkel kapcsolatos szigorúbb nézeteket és az iszlamista eszmék fokozott megjelenését. Több mint 1000 muszlimot kérdeztek meg a vizsgálat során.

Ma Franciaország felnőtt lakosságának körülbelül hét százalékát teszik ki a muszlimok, míg 1985-ben ez az arány mindössze 0,5 százalék volt. 

Az iszlám mára az ország második legnagyobb vallásává vált a katolicizmus után, ami a társadalmi viták és a politikai intézkedések szempontjából is kiemelt fontosságú tényező.

Borítókép: Hidzsábot viselő fiatal nők (Fotó: AFP)