Politikai iszlám Európában: egyre nagyobb a muszlim befolyás

A politikai iszlám már mintegy ötven éve jelen van Európában, a 2015-ben kezdődött migrációs válság és az azóta eltelt tíz év azonban felgyorsította a térnyerését. A muszlim szervezetek befolyása a társadalmi-politikai folyamatokra tagadhatatlan, az olyan, korábban magukat mérsékeltnek beállító szervezetek, mint a Muszlim Testvériség és az azzal kapcsolatban álló csoportok pedig ma már sokszor a radikális iszlám felé terelik a muszlimokat. A politikai iszlám egyértelműen jelen van Európában.

Illusztráció Fotó: ANDREA CARRUBBA Forrás: ANADOLU

Becslések szerint Európában 2010-ben 43 millió muszlim bevándorló élt, ami a kontinens lakosságának 10 százalékát jelentette, azonban 2050-re létszámuk várhatóan el fogja érni a 70 millió főt. A muszlim közösségek – akár meglévő pártokhoz csatlakozva, akár saját pártok alapításával – egyre nagyobb társadalmi és politikai befolyásra tesznek szert. Az európai muszlimok saját szervezeteiken keresztül hatással vannak a politikára, és többségük baloldali pártokra szavaz, valamint az Európai Parlamentben is egyre nagyobb lobbierővel bírnak, ahogy a politikai iszlám, a vallást politikai ideológiaként is felhasználó szervezetek is.

Az európai muszlimok saját szervezeteiken keresztül hatással vannak a politikára, és többségük baloldali pártokra szavaz, valamint az Európai Parlamentben is egyre nagyobb lobbierővel bírnak, ahogy a politikai iszlám, a vallást politikai ideológiaként is felhasználó szervezetek is
Fotó: AFP

A jelentős muszlim kisebbségeknek otthont adó országokban általában 3-4 befolyásos muszlim szervezet működik, amelyek élénk érdekérvényesítő tevékenységet folytatnak, és komoly politikai kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. 

A Muszlim Testvériség

A szervezetek között a legbefolyásosabb az egyiptomi gyökerű, napjainkra globális hálózattá alakult Muszlim Testvériség, amelyet ma már több országban terrorszervezetként tartanak számon. 

A Muszlim Testvériség eredeti elképzelése az volt, hogy az Európában élő iszlamisták összefogásával olyan szervezkedésbe kezd, amelynek célja az arab szekuláris rezsimek megbuktatása és ezek helyett iszlamista rendszerek létrehozása. A 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeket követően a Muszlim Testvériség önmagát az európai hatóságok és a muszlim közösségek közötti közvetítőként definiálta, és tagjait kulcsszerephez juttatta a közösségek feletti ellenőrzés céljából létrehozott Muszlim Tanácsokban. A Muszlim Testvériséghez kapcsolódó szervezetek az uniós intézményekben, mint például az Európai Parlamentben is élénk lobbitevékenységet folytattak, és együttműködésbe kezdtek különböző európai szövetségekkel és szervezetekkel, amelyek elsősorban gazdasági, szociális és emberi jogi kérdésekkel foglalkoztak – derül ki a Migrációkutató Intézet tanulmányából. 

Az „önjelölt”, magukat mérsékeltnek jellemző – ám ideológiájában konzervatív – muszlim szervezetek térnyerési törekvéseit felerősítette az a kormányzati igény is, hogy megtalálják azokat az együttműködésre hajlandó muszlimokat, akikkel mint a közösség hivatott képviselőivel együtt tudnak működni a biztonság erősítése és a radikalizálódás visszaszorítása érdekében. Számos nyugati országban így tudott a Muszlim Testvériség kölcsönös elkötelezettségen alapuló kapcsolatrendszert kialakítani mind helyi, mind országos szinten. A megállapodások értelmében a szervezet rendszerint arra tesz ígéretet, hogy mozgósítja a szavazókat anyagi támogatásért és politikai befolyásért cserébe. 

Az elmúlt években a belga, holland és német belbiztonsági szolgálatok úgy értékelték, hogy e szervezetek alapvető célja az, hogy a muszlim közösségekben kialakítsanak és megőrizzenek egy erősen politizált muszlim identitást, befolyást gyakoroljanak a sport-, vallási és kulturális egyesületek fölött, magukat úgy pozicionálják a véleményformálók és a kormányzati szervek előtt, mint a muszlim közösségek első számú képviselője és szervezőereje.

Ezzel a törekvéssel párhuzamosan azonban igyekeznek szigorú iszlám törvényeket foganatosítani és konzervatív alapelveket – meggyőzéssel vagy lelki nyomásgyakorlással – rákényszeríteni a közösségek tagjaira. E kettősséget felismerve a német Alkotmányvédelmi Hivatal (Bundesamt für Verfassungsschutz) már 2005-ben a német társadalmi kohézió elleni komoly fenyegetésnek minősítette a konzervatív, látens módon iszlamista csoportokat. 

Politikai iszlám vagy iszlamizáció?

Ma már a nyugati ügynökségek legutóbbi hírszerzési jelentései riasztónak találták Európa, különösen Németország, Ausztria, Belgium, Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és Spanyolország egyre erőteljesebb iszlamizációját. Mint írják,

a hírszerzési jelentések rávilágítanak arra az erőfeszítésre, amelynek célja a társadalmi és kormányzati intézményekbe való beszivárgás belülről, azzal a végső céllal, hogy saría-alapú kormányzást hozzanak létre.

A Muszlim Testvériség központi szereplőként jelenik meg ezekben a jelentésekben, amely helyi és európai szinten is működik – emlékeztet a V4NA hírügynökség. 

Ifjúsági mozgalmak, társadalmi szervezetek vagy jóléti, jótékonysági intézmények álcája alatt a csoport liberális képet sugároz, miközben iszlamista programját előmozdítja. Stratégiája a muszlim közösségek befolyásolására, a köztudat átalakítására és politikai legitimitás megszerzésére összpontosít, hogy törvényi változtatásokat és különleges vallási jogokat érjen el.

A nyugati hírszerző ügynökségek ezt a megközelítést alulról felfelé építkező iszlamizációnak nevezik, amely egy szándékos taktika a társadalmak fokozatos átalakítására.

Bár a Muszlim Testvériség Európában nem minősül terrorszervezetnek, több ország biztonsági szolgálatai szorosan figyelemmel kísérik tevékenységét, és ideológiai, valamint a demokratikus rendet fenyegető fenyegetésnek tekintik.

Ezek a jelentések párhuzamos társadalmi struktúrák létrejöttére figyelmeztetnek, amelyek megkérdőjelezik Európa alapvető értékeit, a Muzulmán Testvériség pedig egy békés eszközökkel történő iszlám kalifátus létrehozását célozza, bár teret enged az erőszaknak, ha az a céljaikat szolgálja. A biztonsági ügynökségek ezért állandó stratégiai fenyegetésként azonosítják a csoportot.

Paradox módon a Muzulmán Testvériség nyugati eszközöket használ ki céljai eléréséhez, sőt még az Európai Uniótól és a nyugati kormányoktól is kap finanszírozást.

Például az elmúlt évtizedben az EU több mint 40 millió eurót nyújtott az Islamic Relief Worldwide-nak, egy állítólag a Muzulmán Testvériséghez kötődő szervezetnek. Annak ellenére, hogy humanitárius jótékonysági szervezetként tünteti fel magát, az Islamic Relief Worldwide szélsőséges antiszemita, Nyugat-ellenes és homofób nézeteket hirdet. 2020-ban igazgatóhelyettesét, Tayeb Abdount kirúgták, miután egy kést ábrázoló Facebook-képet tett közzé az erőszakot támogató felirattal: „Fektessétek a zsidók holttesteit a hegyek tetejére, hogy Palesztinában egyetlen kutya se éhezzen.”

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)