Becslések szerint Európában 2010-ben 43 millió muszlim bevándorló élt, ami a kontinens lakosságának 10 százalékát jelentette, azonban 2050-re létszámuk várhatóan el fogja érni a 70 millió főt. A muszlim közösségek – akár meglévő pártokhoz csatlakozva, akár saját pártok alapításával – egyre nagyobb társadalmi és politikai befolyásra tesznek szert. Az európai muszlimok saját szervezeteiken keresztül hatással vannak a politikára, és többségük baloldali pártokra szavaz, valamint az Európai Parlamentben is egyre nagyobb lobbierővel bírnak, ahogy a politikai iszlám, a vallást politikai ideológiaként is felhasználó szervezetek is.

Fotó: AFP
A jelentős muszlim kisebbségeknek otthont adó országokban általában 3-4 befolyásos muszlim szervezet működik, amelyek élénk érdekérvényesítő tevékenységet folytatnak, és komoly politikai kapcsolatrendszerrel rendelkeznek.
A Muszlim Testvériség
A szervezetek között a legbefolyásosabb az egyiptomi gyökerű, napjainkra globális hálózattá alakult Muszlim Testvériség, amelyet ma már több országban terrorszervezetként tartanak számon.
A Muszlim Testvériség eredeti elképzelése az volt, hogy az Európában élő iszlamisták összefogásával olyan szervezkedésbe kezd, amelynek célja az arab szekuláris rezsimek megbuktatása és ezek helyett iszlamista rendszerek létrehozása. A 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeket követően a Muszlim Testvériség önmagát az európai hatóságok és a muszlim közösségek közötti közvetítőként definiálta, és tagjait kulcsszerephez juttatta a közösségek feletti ellenőrzés céljából létrehozott Muszlim Tanácsokban. A Muszlim Testvériséghez kapcsolódó szervezetek az uniós intézményekben, mint például az Európai Parlamentben is élénk lobbitevékenységet folytattak, és együttműködésbe kezdtek különböző európai szövetségekkel és szervezetekkel, amelyek elsősorban gazdasági, szociális és emberi jogi kérdésekkel foglalkoztak – derül ki a Migrációkutató Intézet tanulmányából.
Az „önjelölt”, magukat mérsékeltnek jellemző – ám ideológiájában konzervatív – muszlim szervezetek térnyerési törekvéseit felerősítette az a kormányzati igény is, hogy megtalálják azokat az együttműködésre hajlandó muszlimokat, akikkel mint a közösség hivatott képviselőivel együtt tudnak működni a biztonság erősítése és a radikalizálódás visszaszorítása érdekében. Számos nyugati országban így tudott a Muszlim Testvériség kölcsönös elkötelezettségen alapuló kapcsolatrendszert kialakítani mind helyi, mind országos szinten. A megállapodások értelmében a szervezet rendszerint arra tesz ígéretet, hogy mozgósítja a szavazókat anyagi támogatásért és politikai befolyásért cserébe.