idezojelek

Trump, Maduro és a libsi farizeusok

A RÉGI JOBB VOLT – A nemzetközi jog és az arra való hivatkozás egy ócska woke-komcsi hazudozás.

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt
Cikk kép: undefined
Fotó: AFP/US President Donald Trump's TRUT
0

2003-ban az Egyesült Államok megtámadta Irakot. A „megtámadta” kissé eufemisztikus megfogalmazás, mondjuk inkább azt, hogy visszabombázták Irakot a középkorba. 2006-ban Szaddám Huszeint felakasztották. A fegyveres ellenállás fokozódott az országban, így 2007-ben az USA további 170 ezer (!) katonát vezényelt Irakba.

A támadás hivatalos indoka az volt, hogy Irak tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik – elsősorban vegyi fegyverekkel –, továbbá, hogy Szaddám Huszein támogatja az al-Kaida terrorszervezetet. 

Szaddám Huszein egy véreskezű diktátor volt, de speciel az al-Kaidát nem támogatta. Majd néhány évvel később szinte röhögve vallották be az USA és szövetségesei, hogy pontosan tudták, Iraknak egyáltalán nincsenek tömegpusztító fegyverei.

És akkor lássuk az áldozatok számát – a Wikipédia adatai alapján: „Az adatok tartalmazzák mind a háború, mind a megszállás számadatait, összesítve. Tekintve, hogy erőszakos cselekmények valószínűleg a jövőben is történnek majd, az adatok nyilván nem véglegesek.
Az iraki civil áldozatok pontos száma nem ismert, az IBC szerint 186 797–210 166 fő, a WHO 2008. január 9-i jelentése szerint azonban 104 000 és 223 000 között van, a legvalószínűbb becslés 151 000. Az iraki hadsereg áldozatainak pontos száma nem ismert, közelítő értéke a Pentagon szerint 30 000 fő.
Az amerikai hadsereg 3794 főt veszített, 8298 sebesült, orvosi repülőgéptranszport szükséges. 19 469 sebesült, orvosi repülőgéptranszport nem szükséges. Az összes sérült közül 12 537 fő nem tudott 72 órán belül a szolgálatba visszatérni. 7533 főnél kellett nem ellenséges eredetű sérülés miatt orvosi repülőgép-transzport, 21 112 megbetegedés és egyéb orvosi eset.
Nem amerikai szövetséges katonai elhalálozások: 297 fő (Ausztrália 2 fő. Bulgária 13 fő. Csehország 1 fő. Dánia 7 fő. Salvador 5 fő. Észtország 2 fő. Magyarország 1 fő. Olaszország 33 fő. Kazahsztán 1 fő. Lettország 3 fő. Hollandia 2 fő. Lengyelország 21 fő. Románia 3 fő. Szlovákia 4 fő. Dél-Korea 1 fő. Spanyolország 11 fő. Thaiföld 2 fő. Ukrajna 18 fő. Egyesült Királyság 169 fő).
Nem iraki civil áldozatok száma: 201 fő. 2009. június 28-áig 4318 amerikai katona vesztette életét Irakban. 2003 tavasza (az amerikai invázió kezdete) óta több mint 110 ezer iraki lett áldozata erőszakos cselekménynek.”

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez mindösszesen nagyjából 350 ezer halott.

2001 és 2021 között, vagyis húsz éven át tartott az Egyesült Államok afganisztáni háborúja, melynek elsődleges célja a tálibok hatalmának megdöntése volt. A 2001–2021 közötti amerikai invázió húsz év alatt több mint 240 ezer ember (243 125) halálát okozta a Brown Egyetem adatai alapján, ebből 180 ezer a civil áldozat.

 Részletesebben:

„Civil áldozatok: Legalább 180 000 fő, de a Brown Egyetem szerint a teljes 20 év alatt 46 319 civil áldozat, újságíró, humanitárius munkás volt, ami 47 000-re emelkedik a Magyar Nemzet 2023-as cikkében említi.

Afgán katonák/rendőrök: 69 000+ fő. Talibán és más harcosok: 52 000+ fő (ezek becslések). Amerikai erők: 2400+ fő. Koalíciós erők (nem-amerikai): 1100+ fő. Újságírók/Humanitárius munkások: 444 egészségügyi dolgozó és 72 újságíró.”

Majd ennyi áldozat után az Egyesült Államok Biden elnök alatt csapot-papot (és katonai felszereléseket) hátrahagyva egyszerűen kivonult az országból, még a velük együttműködő afgánok listáját is hátrahagyta a táliboknak, akik azóta minden gond nélkül rendezték be középkori rémállamukat.

1999-ben a NATO-haderő az Egyesült Államok vezetésével terrorbombázást hajtott végre Szerbia ellen.

Érdemes egy pillantást vetni a 444 15 évvel későbbi visszaemlékezésére:
„1999. március 24-én kezdte meg a NATO Szerbia bombázását. A transzatlanti szervezet történetének második legösszefogottabb akciója, az Irgalmas Angyal 78 napig tartott. Mintegy 2300 légicsapás alatt 4000 bombát dobtak le, ezek 1002 katona, és szerb források szerint 2500 civil halálát okozták, tízezren sérültek meg. Kiemelt célpontok voltak gazdasági, katonai és közlekedési objektumok mellett az áramellátó, vízellátó és tévéadó cégek épületei is.”

Ugye, mennyire tényszerű? S bár később egy mondat erejéig megemlítik, miszerint „sokan a nemzetközi jog és a genfi egyezmények megsértésével vádolták a szervezetet”, de a sokak közé nem tartozott az akkori liberális-baloldali sajtó és politika sem. Miképpen ugyanezek nem emlegették a nemzetközi jogot meg a genfi egyezményeket sem Irak, sem Afganisztán esetében sem.

Vagyis Irak, Afganisztán és Szerbia mindösszesen úgy hatszázezer halottja nem váltotta ki a liberális nyugati világ és a hazai ballibsi világ heves tiltakozásait, valamiért nem jutott eszükbe sem a nemzetközi jog, sem semmi más. Leginkább kussoltak.

Most Donald Trump amerikai elnök csapatokat vezényelt Venezuelába, és elrabolták a kommunista diktátort, Nicolás Madurót és annak feleségét. Eddigi tudásunk szerint az akció száz halálos áldozatot követelt, akik valamennyien Maduró testőrségéhez tartoztak, köztük sok kubai.

Vessünk egy pillantást az esetet követő ballibsi reakciókra!

A Telexen ezt olvashatjuk:
 

Az amerikai hadsereg múlt szombaton megtámadta Venezuela fővárosát és elrabolta annak elnökét, Nicolás Madurót. A támadás elvileg egy hangosabb letartóztatás volt, nem egy háború kezdete, de Donald Trump már arról beszélt, hogy lényegében mostantól az Egyesült Államok irányítja majd Venezuelát és annak hatalmas kőolajkészletét.

De hogyan rabolhatja el egy ország elnöke egy másik ország elnökét? Mi lesz ezután Venezuelában, és az amerikai katonák hamarosan Kolumbiában, Kubában és Grönlandon is megjelennek? És hogyan alakítja át az egész világot ez az újfajta amerikai imperializmus?

A 444 is bizonytalan:
 

Egyelőre tehát nem tudni, hova vezet az, hogy egy ország diktátor jellegű elnökét gyakorlatilag elrabolta az Egyesült Államok katonai erővel. Mielőtt kiemelték Caracasból, Maduro szükségállapotot hirdetett, a kormány pedig felhívást tett közzé: »Az egész országot mozgósítani kell, hogy ezt az imperialista agressziót legyőzzük«.

Értem én ezt a sok bizonytalanságot, csak azt nem értem, hol volt például ez a kérdés Afganisztán vagy Irak vagy Szerbia esetében? Akkor hol volt a bizonytalanság, hol a nemzetközi jog emlegetése, és ki tette fel a kérdést, miszerint hová vezet, ha egy ország diktátor jellegű (sic!) elnökét gyakorlatilag elrabolta az Egyesült Államok katonai erővel – ki tette fel ezt a kérdést, amikor mondjuk Huszeint úgy kötötték fel, hogy a végrehajtás során gyakorlatilag leszakadt a feje…?

Huszein egy szörnyeteg volt? Igen. A tálibok szörnyetegek? Igen. Milosevic diktátor volt? Igen. De hogyan lett Maduróból hirtelen „diktátor jellegű elnök”?

Továbbá: Koszovó a szerbek Erdélye, ahol az albánok népszavazást tartottak és kinyilvánították függetlenségüket, miután jelentős többségben voltak (vannak) a tartományban. Ezt az egyoldalú aktust – népszavazás, függetlenség kikiáltása – 101 ENSZ-tagállam ismerte el – erről ezt olvashatjuk:

„Az Európai Unió 27 tagállamából 22 ismeri el a függetlenséget (81 százalék), a NATO 29 tagállamából 25 (86 százalék), míg az Iszlám Konferencia Szervezetének 57 tagállamából 34 (60 százalék). Az Európai Unió (EU) 2008. február 18-án tudomásul vette, de nem ismerte el Koszovó függetlenségének kikiáltását. Egyidejűleg a tagországokra bízta, miként járnak el az ügyben. Az EU többsége az új állam elismerését támogatja, öt tagország (Spanyolország, Ciprus, Görögország, Románia és Szlovákia) azonban nem ismeri el a függetlenséget, mert saját országuk nemzetiségi politikájában nem akarnak kisebbségeik számára hivatkozásként szolgáló precedenst teremteni.”

Világos.

Van egy kérdésem: 

ha a Krímben döntő többségben lévő (ugyanez vonatkozik Donyeckre és Donbaszra) oroszok tartanak egy népszavazást, amelynek eredményeképpen kikiáltják csatlakozásukat Oroszországhoz, az ­miért nem ugyanaz, mint Koszovó esete? Mert az albánokkal szemben rettenetes atrocitásokat követtek el a szerbek? Világos és igaz. De pontosan ugyanilyen atrocitásokat, gyilkosságokat, majd pedig népirtást követtek el az ukránok az ottani oroszok ellen. Hát akkor? Mi a különbség? Meg tudná válaszolni valaki ezt az egyszerű kérdést?

Igen, természetesen meg tudná, de nem teszi, mert közben fel kellene köpnie a levegőbe és alá kellene állnia.

Summa summarum: a nemzetközi jog és az arra való hivatkozás egy nagy bullshit, egy ócska, farizeus hazudozás, melyet mindenki és bárki a saját vélt vagy valós politikai érdekeinek megfelelően rángat elő a sifonérból, aztán, ha fordul a szél, visszagyömöszöli ugyanoda és magasról tesz rá.

Éppen ezért bőven elegendő rögzíteni a tényt: a kommunista diktátor, gyilkos és kábítószerkereskedő Maduro az USA börtönében ül és várja az ítéletet. Ehhez pedig „csak” száz embernek kellett meghalnia, ami a felsorolt esetek hatszázezer áldozatához képest tényleg szinte semmi, és még Venezuelát sem bombázták vissza a középkorba.

De mi az oka, hogy most hirtelen az összes nyugati farizeus gazember meg woke-komcsi-libsi megtalálta a sifonérban a nemzetközi jogot? Csak annyi, hogy Donald Trumpnak hívják az Egyesült Államok elnökét. Ha Bidennek vagy Kamalának hívnák, most mindenki tapsolna, és Maduro sem lenne „diktátor jellegű elnök”.

Nem túl bonyolult ez. Csak nagyon undorító és visszataszítóan hazug. De tegye fel a kezét, aki még képes csodálkozni ezen… Igen? Szóval senki. Helyes.

Hát ennyi, és nem több a világhelyzetem. És Magyarország az utolsó menedék nekem. 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.