A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen hangsúlyozta, hogy Magyarország olyan sűrű történelemmel rendelkezik, amilyenhez fogható Európában viszonylag kevés van, március 15. mégis különleges.

(Forrás: Facebook)
„Március 15-e azon napok közé tartozik, amelyek nemcsak hogy büszkévé tesznek minket a múltunkra, a történelmünkre és az örökségünkre, hanem március 15-e és március 15-e hősei ki is jelölik számunkra az utat a jövőre nézvést” – jelentette ki.
Éppen ezért ezen a napon méltán ünnepeljük azokat a márciusi hősöket, akik 1848-ban úgy döntöttek, hogy itt az idő, eljött az ideje annak, hogy a Petőfi Sándor által megénekelt rabláncoktól megszabadítsák magukat, megszabadítsák a hazájukat és felemeljék a szavukat az idegen elnyomás és az idegen zsarolás ellen
– folytatta.
„Ennek a történelmi pillanatnak mindenki érzi és érezte is a jelentőségét, hiszen már az akkori hősök is pontosan tudták azt, hogy nem kicsi a tét. A tét akkor is az volt, hogy Magyarország miként vonul be a történelembe: egy alárendelt tartományként, vagy egy erős, szuverén országként” – tette hozzá.
Majd rámutatott, hogy miközben ekkoriban Európa más részein is kitörtek forradalmak, azok pár héten belül elbuktak, de Magyarországon a szabadságharc hosszú hónapjai alatt az emberek bizonyították azt, hogy képesek együtt harcolni, hinni és tenni is a hazájukért.
A magyar emberek bizonyították, hogy az egységben erő lakik. És amikor együtt mondjuk el, hogy mit kíván a magyar nemzet, akkor bizony meghallják a határainkon túl is a birodalmi palotákban, meghallják azok is, akik kívülről akarnak zsarolni minket
– fogalmazott. „És a magyar nemzet egységesen, tisztán és hangosan szólt 1848-ban: legyen béke és legyen szabadság! És kedves barátaim, most 2026. március 15-hez közeledve ismét feltesszük, mert fel kell tenni a kérdést, hogy mit kíván a magyar nemzet, mi a magyar emberek érdeke” – húzta alá.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a békére vonatkozó kívánalom most is aktuális. „A magyar emberek békét akarnak, s azt akarják, hogy az a háború, ami most már annyi ideje zajlik a szomszédunkban, hogy lassan versenyképes lesz az elmúlt évszázad világháborúival is, ne érjen el bennünket. Ez nem a mi háborúnk, nincs közünk hozzá, nem a mi felelősségünk” – szögezte le.
S a béke mellett a magyar emberek biztonságot akarnak, fizikai és gazdasági biztonságot. Nem akarják, hogy – mint ahogyan az előző évszázadban is a magyar javakat –, a magyar emberek pénzét és mindazt, ami a magyarokat illetné meg, olyanoknak adják, akik arra nem jogosultak
– fűzte hozzá.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!