A háborúk civil áldozatai – ezek a konfliktusok hozták a legtöbb szenvedést a lakosságra

Jelenleg mintegy harminc háború zajlik a világban, noha ezek oka és intenzitása eltérő, közös bennük, hogy megkeserítik a lakosság életét. Lapunk arra volt kíváncsi, hogy az elmúlt mintegy száz év legnagyobb háborúiban mennyi civil vesztette életét, ideértve a jelenleg is zajló orosz–ukrán konfliktust.

2023. 07. 27. 21:17
Zaporizzsja, 2023. március 14. Ukrán területvédelmi dandár katonái kiképzésen vesznek részt a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2023. március 14-én. MTI/AP/Katerina Klocsko Fotó: Katerina Klocsko
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Valamennyi civil halála mindnyájunkat minősít” – fogalmazott David Petraeus amerikai nyugalmazott négycsillagos tábornok, a központi hírszerző ügynökség (CIA) korábbi igazgatója. Hiába gondolja azt az emberiség, hogy a háború rossz, elítélendő és legfőképp elkerülendő, jelenleg mintegy harminc háború dúl a Földön, többsége Afrikában, de a legsúlyosabb éppen a szomszédunkban.

Ezek a háborúk nem mind olyanok, mint a tavaly – egyesek szerint 2014-ben – kezdődő orosz–ukrán, hiszen a mexikói drogháború vagy a líbiai, esetleg a Közép-afrikai Köztársaság polgárháborúja ritkán esik azonos megítélés alá – noha ebben az üléspont könnyen meghatározhatja az álláspontot is.

A világon zajló háborúk mintegy kétharmada a „terrorista felkelés” kategóriájába esik, ám ettől függetlenül háborúnak – vagyis az erőszak alkalmazásának, fegyveres összetűzésnek – nevezzük őket. Ennélfogva ezek háborús veszteségekkel is járnak, amelyből valamennyi beszámolóban a civil áldozatok külön figyelmet érdemelnek.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint a háború áldozatainak mintegy kilencven százaléka civil, ám ennél is drámaibb a helyzet, ha nemcsak az elhunytakat, hanem a sérülteket, otthonukat elvesztőket és az élelmezési nehézségekbe kerülteket vesszük alapul.

Noha a civil halottak számának becslése is jellemzően nehéz feladat, hiszen egy szőnyegbombázás vagy robbantás során nehéz pontosan tudni, hogy hány polgár tartózkodhatott a helyszínen, ám az, hogy közülük mennyi élete változott meg drasztikusan, és szorul élelmezési segélyre, még inkább csak becsült érték lehet.

 

Afganisztán és az 5. cikkely

Az évezred első jelentős háborúja Afganisztánban tört ki 2001-ben, miután a tálibok támogatását élvező al-Kaida terrorszervezet szeptember 11-én több támadást is végrehajtott az Egyesült Államokban. Ezt követően Washington biztonságának a garantálása érdekében „aktív védelembe” kezdett, vagyis a határain kívül kezdte felszámolni az ellenségét. Megtámadása miatt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) segítségét is kérte, így ez volt az első – és eddig egyetlen – alkalom a szövetség 1949-es alapítása óta, hogy annak 5. cikkelye, vagyis a kollektív védelem érvénybe lépett.

Az amerikai Brown Egyetem összesítése szerint a mintegy húsz évig tartó afganisztáni háború civil áldozatainak a száma 46 319 fő volt. Ám ha ehhez az újságírókat és humanitárius munkát végzőket is hozzátesszük, akkor a 47 ezret is eléri az áldozatok száma.

 

Irak és Szíria

A Brown Egyetem által készített statisztika már jóval bizonytalanabb adatokat közöl a 2003-ban kirobbant iraki háború civil áldozatainak a számáról, amelyet 185–209 ezerre becsülnek. Mindezt egy iraki polgári veszteségeket dokumentáló oldal is megerősíti, amely szerint jelenleg 186–210 ezer civil halt meg a harcok nyomán. Noha a közel-keleti országban hivatalosan 2011-ben véget ért a háború, a konfliktus megmaradt, kedden egy tanár vesztette életét egy klánok közötti viszályban.

Szíriában még nehezebb ítéletet mondani, ugyanis amíg a Brown Egyetem szerint 95 ezer civil halt meg a 2011-ben kirobbant konfliktusban, addig az ENSZ szerint majd 307 ezer a valós áldozatok száma. Noha ebből „csak” 143 350 eset ténylegesen dokumentált, a többi pedig különböző módszereken alapuló becslés.

 

A modern fegyveres konfliktusok civil halottai

Az Amerikai Egyesült Államok Orvostudományi Nemzeti Könyvtára (NLM) 2021-es kutatása a modern kori fegyveres konfliktusok civil áldozatait összesítette, egészen a koreai háborútól kezdve. Kutatásukban ők is aláhúzták:

A modern hadviselésben a civil áldozatok számának becslése és számbavétele kihívásokkal jár. Bár az ilyen adatok globális szükségessége nyilvánvaló.

Az összeállítás szerint az 1950–53 közötti koreai háborúban 1,7 millió civil hunyt el, amely az összes halálos veszteség 74 százalékát tette ki. Az 1965–74 közötti vietnámi háborúban 627 ezer civil hunyt el (46 százalék), az 1991–2001 közötti balkáni háborúban 72,7 ezer (52-56 százalék), a 2001–2019 közötti pakisztáni konfliktusban 24 ezer (36 százalék), míg a 2002-2019 közötti jemeni harcokban 12 ezer (13 százalék).

Az NLM az afganisztáni harcok civil áldozatainak arányát a teljes halálozáshoz képest 28 százalékra tette, ez Irak esetében 66-67 százalék, Szíria tekintetében pedig 28 százalék volt – igaz, utóbbi esetében ők ötvenezer civil halottal számoltak.

 

Ukrajnában minden harmadik elhunyt civil

Az NLM 2021-es felmérése a 2014-ben kezdődő konfliktus miatt foglalkozik Ukrajnával is. Ekkor még nem beszélhettünk „teljes háborúról”, ám a civil áldozatok száma az intézet szerint már ebben az időszakban is elérte a 3367 főt, amely a teljes áldozatok 25-26 százaléka volt.

Mivel az ukrajnai háború  jelenleg is tart, és a halálos áldozatok száma háborús konfliktus lévén titkos adatnak minősül, legfeljebb becsléseink lehetnek a 2022. február 24-én kirobbant harcok veszteségeiről.

Az ENSZ adatai szerint június végével 9177 polgári áldozata volt az orosz–ukrán háborúnak, amelyek közül mintegy ötszáz gyermek volt.

Összevetésképp, az amerikai védelmi hírszerző ügynökség becslése szerint a harcokban 15 500–17 500 lehet az elhunyt katonák száma, vagyis 34-37 százalékos eddig a civil veszteség aránya.

Borítókép: Ukrán területvédelmi dandár katonái kiképzésen vesznek részt a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2023. március 14-én. (Forrás: MTI/AP/Katerina Klocsko)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.