A Nyugat nem tudja, hogy mit kezdjen Ukrajna NATO-törekvéseivel

Miután a török elnök kijelentette, támogatja Ukrajna NATO-felvételét, a nyugati médiát elárasztották az azzal kapcsolatos hírek, hogy Ankara hátat fordít a Keletnek, de legfőképpen Oroszországnak. Recep Tayyip Erdogan gesztusával egy időben ugyanakkor még Kijev leghangosabb támogatója, Washington is bizonytalanságának adott hangot a háborús ország észak-atlanti törekvései kapcsán. – Törökország vélhetően a háború után is megtartaná vagy akár növelné is befolyását Ukrajnában, az olyan szimbolikus gesztusok pedig, mint az azovos vezetők kiadása vagy Ukrajna NATO-tagságának támogatása, segíthetnek ebben. Ez nem nagy ár, tekintettel arra, hogy nyilvánvaló volt, hogy a nyugati államok nem készek felvenni Kijevet a NATO-ba – nyilatkozta a lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Magányos Zelenszkij VILNIUS, LITHUANIA - JULY 11: Ukrainian President Volodymyr Zelenskiy and his wife, the First Lady of Ukraine Olena Zelenska participate in a family photo before a dinner hosted by Lithuanian President Gitanas Nauseda at the presidential palace during the NATO Summit, on July 11, 2023 in Vilnius, Lithuania. The summit is bringing together NATO members and partner countries heads of state from July 11-12 to chart the alliance's future, with Sweden's application for membership and Russia's ongoing war in Ukraine as major topics on the summit agenda. (Photo by Yves Herman - Pool/Getty Images) Fotó: Pool

Nem fizet nagy árat Ankara

Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég személyesen fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és arról biztosította, hogy úgy véli, Ukrajna megérdemli a NATO-tagságot. A török államfő emellett hazaengedett olyan ukrán tiszteket, akik a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében vettek részt, annak ellenére, hogy ezeknek az elfogott személyeknek a Moszkvával való megállapodás értelmében Törökországban kellett volna maradniuk az ukrajnai konfliktus végéig. A nemzetközi sajtó nagy lépésként emlegette a török államfő gesztusait, és üdvözölte, hogy Ankara a Nyugat felé orientálódik, „magára haragítva” ezzel közeli partnerét, Oroszországot.

Recep Tayyip Erdogan török államfő üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Isztambulban 2023. július 7-én. Fotó: MTI/EPA/Murat Cetin Muhurdar

– Törökországot elsősorban a saját érdekei vezetik – válaszolta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója annak kapcsán, mi állhat valójában Ankara lépéseinek a hátterében. Kifejtette: a török elnök ukrán NATO-tagsággal kapcsolatos kijelentései vélhetően a török–svéd vita kontextusában értelmezendők.

– Egy olyan gesztusról volt szó, ami tulajdonképpen ellensúlyozni volt hivatott azt, hogy Törökországnak fenntartásai vannak Svédország NATO-csatlakozásával szemben – vélte a szakértő. Ankara ugyanis Volodimir Zelenszkij hivatalos látogatása után pár nappal  – egyévnyi ellenállás után – egyezett csak bele abba, hogy továbbítja a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet a török parlamentnek.

Kosztur András elmondta, Törökország érdekelt a Kijevvel való jó viszony fenntartásában is, hiszen a török befektetők, vállalkozások – elsősorban az infrastruktúra területén – az elmúlt években aktívan jelen vannak Ukrajnában, és a nemrég megszakadt gabonakereskedelmi megállapodásnak is haszonélvezői voltak.

Ahogyan pedig lapunk is megírta, a török olajbeszállítók már korábban is viszonylag jó piaci helyzetben voltak Ukrajnában, ám a közelmúltban megnőtt a háborús országba irányuló importjuk.

Kosztur András elmagyarázta, Törökország vélhetően a háború után is megtartaná vagy akár növelné is befolyását Ukrajnában, az olyan szimbolikus gesztusok pedig, mint az azovos vezetők kiadása vagy Ukrajna NATO-tagságának támogatása, segíthetnek ebben.

Ez nem nagy ár, tekintettel arra, hogy nyilvánvaló volt, hogy a nyugati államok nem készek felvenni Kijevet a NATO-ba

 – emelte ki a szakértő. Hozzáfűzte: az Egyesült Államok és több nyugati ország is bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit kezdjenek Ukrajna észak-atlanti törekvéseivel.

Miközben ugyanis Erdogan megerősítette támogatását Kijev felé, Joe Biden bizonytalanságának adott hangot. Az amerikai elnök arról beszélt, nincs egyetértés a szövetségben arról, befogadják-e a háborúban álló Ukrajnát a NATO-családba. – Ha így lenne, mindannyian háborúban állnánk Oroszországgal – fogalmazott Biden, Kijev leghangosabb támogatója.

Törökország megkerülhetetlenné vált

A szakértőt arról is kérdeztük, mi a célja Ankarának azzal, hogy magára vállalta a közvetítői szerepet, és egyfajta ingapolitikát folytat a háborús felek között. Törökország az egyetlen olyan ország, amelynek sikerült konkrét eredményeket is elérnie ez idáig, hiszen segítségével született meg a gabonamegállapodás, amely lehetővé tette, hogy Ukrajna a gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja.

A törökök kihasználják előnyös földrajzi helyzetüket, azt, hogy a Kelet-Európát szinte kettészakító konfliktus miatt megkerülhetetlenné váltak a Kelet és Nyugat közötti kereskedelemben.

Közvetítőként a diplomáciai súlya is nőhet az országnak, azzal pedig, hogy mind Ukrajnával, mind Oroszországgal megtartotta jó kapcsolatait, nemcsak gyakorlati humanitárius eredménnyel járó megállapodásokhoz vezetett, de gazdasági előnyökhöz is jut – vélte a szakértő. Hozzátette: a geopolitikát ma már nem lehet egyszerű bipoláris rendszerben értelmezni, azok a találgatások, amelyek azt próbálják megfejteni, hogy egy-egy ország kinek az oldalán áll, a legtöbbször zsákutcába vezetnek. 

Törökországnak annak tükrében is sajátos a helyzete, hogy közelebb van a nyugati tengelyhez, és a NATO tagja, a Nyugat mégsem fogadja el egyenrangú partnerének, 24 éve várakozik arra is, hogy az Európai Unió befogadja a berkeibe. 

Washington ugyanis vélhetően éppannyira vonakodik Törökország pozícióját megerősíteni, mint amennyire Ukrajnát szívesen látná a NATO-ban a jelenlegi feszült helyzetben. – Kína nagyhatalmi vagy akár világhatalmi szerepéhez lassan már hozzászoktunk, de immár Indiával, Brazíliával, Szaúd-Arábiával vagy éppen Törökországgal is számolni kell – magyarázta Kosztur András.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a NATO csúcstalálkozóján. Törökország a szövetség tagja ugyan, a Nyugat mégsem fogadja el egyenrangú partnerének. Fotó: MTI/EPA/Tim Ireland

Mindezek alapján Ankarának tehát eszébe sem jut elhanyagolnia Oroszországot, miközben megerősíti kapcsolatát a nyugati partnereivel. Elemzők szerint a török–orosz viszony egyáltalán nem szenved károkat Erdogan szimbolikus gesztusainak fényében. A török állami statisztikák szerint 2022-ben Oroszország adta Törökország importjának legnagyobb részét, miután Ankara nem csatlakozott a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz. A kapcsolatok fenntartásán mindkét ország dolgozik, amit alátámaszt, hogy Erdogan augusztusban találkozik orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal. A megbeszélésen várhatóan a gabonamegállapodásról is szó esik, mivel a török vezető bízik abban, hogy Oroszország visszatér az egyezséghez. 

Borítókép: A vilniusi NATO-csúcs résztvevői, középen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: Yves Herman/Pool/Getty Images)