László Vak Béla király másodszülött fia volt. Ő volt az, akit édesanyja, Ilona csecsemőként magával vitt az aradi gyűlésre, hogy így adjon nyomatékot annak, hogy II. Vak Béla megvakításáért megbüntessék a felelősöket.

László és fivére Bizáncba menekültek
Hatéves korában édesapja Bosznia hercegének nevezte ki, ami csak egy címet jelentett, nem pedig tényleges hatalmat. Mikor Béla meghalt, legidősebb fia, Géza követte őt a trónon, II. Géza néven. Ő 1141–1162 között uralkodott. Őt a fia, III. István követte, azonban ez a döntés nem volt Manuél bizánci császár ínyére, aki úgy döntött, inkább a nagybátyjait támogatja, mivel ők készek voltak arra, hogy behódoljanak Bizáncnak . Miért volt László és testvére Bizáncban? Még 1157-ben lázadást szítottak a király ellen, ezért menekülniük kellett és Bizáncban kerestek oltalmat. Ott Manuél feleséget is ajánlott Lászlónak, aki nem fogadta el, mert nem akarta szorosra fűzni a bizánci kapcsolatait.

Mit érdemes tudnunk Manuélről?
Uralkodásának ideje volt a Komnénosz-ház utolsó virágkora. Édesanyja magyar származású volt, szülei negyedik fiaként született.
A lovagi eszmény híve volt, sokat tett a nyugati kultúra terjesztéséért. A külpolitikában nem volt elég elővigyázatos, elhamarkodott döntéseket hozott.
Itáliában és Antiochiában is igyekezett befolyást szerezni. Uralkodásának időszaka a kereskedelem és a művészet virágkorának számított.

A magyar főurak azt mondták, hogy csak akkor támogatják a bizánci jelöltet, ha tekintélyesebb személy. Ennek az elvárásnak László megfelelt.
Ahhoz azonban, hogy magyar király legyen, több feltételnek együttesen kellett teljesülnie: a magyar Szent Koronával, Székesfehérváron és az esztergomi érseknek kellett megkoronáznia.
Lukács esztergomi érsek azonban nem volt hajlandó megkoronázni Lászlót, helyette Mikó kalocsai érsekkel kellett beérnie. A koronázás után az esztergomi érsek kiátkozta Lászlót, válaszul László pedig börtönbe vetette az érseket.
XII. század végi elbeszélés a történtekről
(idézi Szabados György)
[II. Géza király] „eltávozott az élők közül, egy kicsinyke, gyermekecske fiat hagyva hátra örököseként. Felkereste hát Lukács érseket a király fivére, azt kérvén tőle, hogy őt kenje és koronázza királlyá. Megfeddte őt Lukács és árulással vádolta, hogy jog, szokás és erkölcs ellenére ki akarná semmizni örökségéből az ártatlant; beleegyezését pedig megtagadta. Amaz viszont ugyanazon ország másik érseke által, akire semmiben sem tartozott a királykoronázás, elérte, hogy királlyá lehessen. Mintha csak azt mondta volna: hogyha az ég nem hallgat rám, felrázom a poklot.”
Lukács érsek szerint törvényes király már volt, ezért nem támogatta László uralkodói ambícióit. Jól döntött, mert így megmaradt Magyarország függetlensége és a törvényes, legitim uralkodót védte, aki mögött nem állt idegen hatalom. Lukács pápapárti is volt egyúttal.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!