Török–holland párt
Hollandiában 2017-ben a török származású holland állampolgárok mintegy fele segítette az újonnan alakult DENK párt három mandátumhoz jutását a parlamentben. Az alacsony választási küszöb (0,7 százalék) részben magyarázza a DENK sikerét. Bejutásuk hozzájárult holland parlament széttagoltságának további fokozásához.
A 2021-es országos választásokon a DENK megszilárdította három parlamenti mandátumát. További aggodalomra ad okot, hogy a pártban erős az antiszemitizmus, deklarált céljuk a kisebbségvédelem, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a muszlim bevándorlók érdekeit képviselik.
A francia muszlimok majdnem egésze a baloldalra szavaz
Franciaországban a lakosság körülbelül 6 százalékát tették ki a 18 év feletti muszlimok 2016-ban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Franciaországban a szavazók 6 százalékát képviselik.
Valójában a francia muszlimok nem feltétlenül francia állampolgárok. Beszédes, hogy már a 2012-es francia elnökválasztás második fordulójában a Le Figaro által készített felmérés szerint a francia muszlimok 93 százaléka a baloldal jelöltjére, Francois Hollande-ra szavazott.
Hollande már 2012-ben szavazati jogot ígért a bevándorlók bizonyos csoportjának, és az illegális migráció legalizálását szorgalmazta. A legutóbbi francia választáson pedig már a muszlimok 92 százaléka Emmanuel Macronra szavazott.
Bevándorlók milliói a brit Munkáspárt mögött
Nagy-Britanniában a bevándorlók jelentős többsége történelmileg a Munkáspártot támogatja. A ’70-es és ’80-as években több mint 80 százalék volt a támogatottságuk, ez mára némileg csökkent, de többségük továbbra is a baloldal szavazója. 2015-ben körülbelül négymillió migránsháttérrel bíró szavazhatott az Egyesült Királyságban, egyharmaduk indiai vagy pakisztáni – olvashattuk a Magyar Idők összefoglalójában.
Egyre több migráns kap olasz állampolgárságot
Olaszországban körülbelül 1,5 millió honosított olasz élt 2020 elején. 2018-ban Olaszország volt a második vezető uniós ország Németország után (116 800), ami a kiadott állampolgárságok számát illeti (112 500). Olaszország már nem az új bevándorlók országa, így a bevándorló etnikai kisebbségek politikai integrációja fontos kérdéssé vált, amelyet a politikai közbeszéd részévé kellett tenni. A külföldiek jelenlétének stabilitása ellenére az olasz politikai rendszer erősen korlátozónak tűnik, és nem képes teljes mértékben elfogadni a bevándorló lakosság integrációs törekvését.
Erősödő muszlim befolyás az Európai Parlamentben
Egy 2019-es holland tanulmány arról számol be, hogy a diszkrimináció volt a legerősebb hatással a migránsok szavazói magatartására az összes vizsgált elem közül. Tehát a társadalmi befogadás és a társadalmi kirekesztés összetett jelensége nagy hatással van a bevándorlócsoportok politikai részvételére. A muszlim hátterű szervezeteknek az Európai Parlamentben is komoly a lobbiereje. A baloldalon lehetőséget látnak a bevándorlás elősegítésére, miközben a jobboldali pártok óvatosabb vagy korlátozó bevándorláspolitikát folytatnának.