Többek között az is kiderül a héten, mekkora volt az éves infláció

Kedden a decemberi (és a 2025 egészére vonatkozó) inflációs adatokat közli a KSH. A csökkenő inflációs trendben elsősorban az erősebb forintárfolyamnak és az árrésstopoknak van szerepe. Az Egyesült Államokban a héten az inflációhoz kötődő adatokat közölnek, és dönt a lengyel jegybank is.

A decemberi inflációs adat a tavalyi bázisadat miatt is kedvező Fotó: Vémi Zoltán

A Központi Statisztikai Hivatal a héten több fontos adatot is közöl. A hét a novemberi ipari termelési adatok első becslésének közlésével indul – sőt ebből csütörtökön a második becslést is megismerhetjük – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Októberben az ipari termelés havi alapon 0,5 százalékkal bővült, ám ez éves összevetésben még mindig 2,7 százalékos csökkenést jelentett. A visszaesésben kiemelkedő a járműgyártás szerepe, azaz a kulcságazatnak szánt ágazat alacsony termelése továbbra is visszahúzza a gazdaságot.

Az árréscsökkentés jelentősen hozzájárult a kedvezőbb inflációs adatokhoz
Fotó: BERND WEISSBROD / DPA

Kedden a decemberi (és így a 2025 egészére vonatkozó) inflációs adatokat közli a KSH. Novemberben az infláció a várakozásoknál kedvezőbben alakult és ezzel visszatért a jegybanki célsávba – az előző hónapok 4,3 százalékos értékei után 3,8 százalékot tett ki. A csökkenő inflációs trendben elsősorban az erősebb forintárfolyamnak és az árrésstopoknak van szerepe – húzta alá Regős Gábor. Decemberben várakozásai szerint az infláció tovább mérséklődhetett, 3,4 százalék környékére. Ebben a további csökkenésben a bázishatások is szerepet játszanak.

Szerdán az építőipar novemberi számait teszik közzé. Bár az ágazat termelése októberben havi alapon 1,9 százalékkal csökkent, azonban ez éves szinten még mindig jelentős, 9,7 százalékos bővülést jelentett. Tekintettel arra, hogy az ágazat szerződésállományának volumene október végén az egy évvel korábbi másfélszerese volt, az ágazat termelése tovább bővülhet – húzta alá a vezető közgazdász.

Az Eurostat kedden a fizetési mérleg harmadik negyedéves adatait, míg csütörtökön az ipari termelés és a termék-külkereskedelem novemberi adatait közli. A második negyedévben az eurózóna külkereskedelmi többlete az előző negyedéves 113,8 milliárd euró és az egy évvel korábbi 120,8 milliárd euró után 81,0 milliárd euróra csökkent, ami az áruk 85,8 milliárd eurós és a szolgáltatások 38,4 milliárd eurós többletéből, valamint az elsődleges és másodlagos jövedelmek 14,7 és 28,5 százalékos hiányából állt össze. Ez GDP-arányosan 1,7 százalékos szufficitet jelent – ismertette Regős Gábor.

Októberben az eurózóna ipari termelése havi alapon 0,8, míg éves összevetésben 2,0 százalékkal növekedett, miközben a teljes Európai Unióban a két növekedés 0,3, illetve 1,9 százalék volt. A magyar ipar tehát továbbra is jelentősen alulteljesít, a harmadik legnagyobb visszaesést szenvedte el a tagországok között 

• Bulgáriát (7,6 százalék) és
• Szlovákiát (3,7 százalék) követően. 

A legnagyobb növekedést ezzel szemben Írország, Lettország (egyaránt 8,7 százalék) és Görögország (6,9 százalék) érte el – sorolta a vezető közgazdász.

Októberben az eurózóna külkereskedelmi többlete 18,4 milliárd euró volt az egy évvel korábbi 7,4 milliárd euró után. A kedvező változás az export euróban számított értékének 1,0 százalékos bővüléséből és az import 3,6 százalékos zsugorodásából ered.

Az Egyesült Államokban a héten az inflációhoz kötődő adatokat közölnek: kedden a decemberi inflációs és reálkereseti adatokat, míg szerdán novemberi termelőiár-adatokat közölnek. Novemberben az Egyesült Államokban az infláció 2,7 százalékot tett ki a szeptemberi 3,0 százalék után – októberre a kormányzati leállás miatt nem közöltek adatot, így nem volt lehetséges havi árindexek számítása sem. A termelői árak növekedése szeptemberben éves alapon az augusztusival megegyezően 2,7 százalékot tett ki, ami havi alapon 0,3 százalékos drágulást jelentett. Az októberi adat közlése a kormányzati leállás miatt itt is elmaradt. A reál órabérek novemberben 0,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, azaz érdemi inflációs nyomást a bérnövekedés nem okoz az Egyesült Államokban.

A régiós kamatdöntések idei sorát Lengyelország nyitja meg szerdán – emelte ki Regős Gábor. Legutóbbi ülésükön a döntéshozók az irányadó rátát 0,25 százalékponttal 4 százalékra mérsékelték – egy évvel ezelőtt még 5,75 százalék volt a kamatszint. A lengyel infláció jelenleg 2,4 százalékon áll, így szerdán kiderül, hogy a lengyel jegybank most is változtat az irányadó rátán vagy csak az év későbbi részében.