Maduro bukása után új korszak jöhet Venezuelában

Az Egyesült Államok 2026 elején katonai akciót hajtott végre, melynek során elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt, az ország élére pedig alelnökét, Delcy Rodríguezot nevezték ki. Venezuela hatalmas szénhidrogén és kritikus ásványkincs-készletekkel rendelkezik, de a mennyiségek pontos felmérése és azok kiaknázása eddig politikai és technológiai akadályokba ütközött. A Trump-kormányzat tervei szerint az ország stabilizálása után a helyreállítási folyamat következik, amely elsősorban az olaj- és energiaipar újraindítását fogja célozni. A szakértők eközben arra figyelmeztetnek, hogy a venezuelai befektetésekkel járó jogi, politikai és geopolitikai kockázat továbbra is jelentős.

Donald Trump amerikai elnök Fotó: ALEX WONG Forrás: GETTY IMAGES NORTH AMERICA

Január 3-án az amerikai hadsereg katonai akciót hajtott végre Venezuela fővárosában, Caracasban, melynek során elfogták Nicolás Madurót és feleségét. A művelet után Donald Trump egy sajtótájékoztatón közölte, hogy az Egyesült Államok átveszi az irányítást Venezuela felett és együtt fognak működni az ország alelnökével, Delcy Rodríguezzel. Maduro elfogása után Rodríguez került Venezuela élére ideiglenes elnökként. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az elfogott venezuelai elnök, Nicolás Maduro jelenleg is egy New York-i létesítményben raboskodik, a vádirat szerint Maduro és más venezuelai vezetők több mint 25 évig éltek vissza közbizalmi pozíciójukkal és tonnaszámra csempésztek kokaint az Egyesült Államokba.

Nicolás Maduró leváltásával új fejezet kezdődhet Venezuela életében
Fotó: MARCELO GARCIA / Miraflores press office

Az Egyesült Államoknak egy háromlépcsős terve van Venezuelával, amely az ország stabilizálásával – Maduro elmozdításával – kezdődött el, majd a helyreállítás következik, biztosítva az amerikai olajtársaságok hozzáférését a latin-amerikai ország gazdaságához, ezt pedig a demokratikus politikai átmenet fogja követni – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy 

miután megakadályozták Venezuela káoszba süllyedését, az Egyesült Államok el fogja kezdeni a helyreállítási fázist, biztosítva amerikai, nyugati és más cégek tisztességes hozzáférését a venezuelai piachoz. 

Donald Trump amerikai elnök pedig egyértelműen kifejezte azon szándékát, hogy növelni kívánja az olajkitermelést Venezuelában. 

Venezuela, Dél-Amerika kincsesládája

Venezuela (teljes nevén Venezuelai Bolivári Köztársaság) Dél-Amerika északi részén található. Északról a Karib-tenger és az Atlanti-óceán, nyugatról Kolumbia, délről Brazília, északkeletről Trinidad és Tobago, keletről Guyana határolja. Fővárosa és legnépesebb városa Caracas. Az ország területe 916 ezer négyzetkilométer, lakossága 31 millió fő. Fejlődő ország, amely rendkívül gazdag szénhidrogénekben és ásványokban, de a korrupt vezetés rossz politikája az ország gazdaságának összeomlásához vezetett: 

hiperinfláció, alapvető áruhiány, magas munkanélküliség, szegénység, magas gyermekhalandóság, magas bűnözési ráta és nagyfokú korrupció jellemzi.

Az Egyesült Államok hivatala szerint Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészletével, mintegy 303 milliárd hordóval, ami a globális készlet mintegy 17 százalékát teszi ki – többet, mint a Szaúd-Arábiában található olajkészlet. Ennek ellenére Venezuela 2023-ban mindössze a globális kőolajtermelés 0,8 százalékát adta. Az ország nyersolajának legnagyobb hányadát az Orinoco-övben található nehéz (magas kéntartalmú) olaj* adja, amit nehezebb (és költségesebb) kitermelni és feldolgozni, mint a könnyűolajat – írja a Britannica.

Megkülönböztetünk Ural, Brent, Dubai Light, Bonny Light, West Texas Intermediate (WTI) típusú kőolajat származási helyre való utalás szerint (ami utal a minőség jellegére is). Kéntartalma szerint megkülönböztetnek kis kéntartalmú („édes”), és nagy kéntartalmú („savanyú/nehéz”) kőolajat.

Viszonyításként, míg a Dubai Light olaj kitermelése mintegy 15-25 dollárba kerül hordónként, addig a az Orinoco övi nehézolaj kinyerése a hordónkénti 35-45 dolláros költséget is elérheti. 

Ráadásul a nehéz olaj kitermelése magasabb szintű műszaki szakértelmet igényel, amellyel a nemzetközi olajcégek rendelkeznek, de részvételüket eddig nemzetközi szankciók korlátozták. Venezuela mintegy 5,5 billió köbméter földgázkészlettel is rendelkezik, ezzel a világon a kilencedik helyen áll, és Dél-Amerika regionális készleteinek 73 százalékát képviseli. Venezuela ásványkincsei ráadásul messze túlmutatnak a szénhidrogéneken, és magukban foglalják mind a hagyományos ipari alkalmazásokhoz, mind a feltörekvő tiszta energiákra való átálláshoz elengedhetetlen kritikus anyagokat – írja a Discovery Alert. 

Az ország rendkívül gazdag kritikus nyersanyagokban, amelyek a 21. századi technológiák és védelmi ipar szempontjából is kulcsfontosságúak. Ezek közé tartoznak a ritkaföldfémek, – többek között koltán, nikkel, lítium – amelyek az akkumulátor-, elektromos jármű- és katonai berendezés-gyártáshoz is elengedhetetlenül szükségesek. Venezuela ezen ásványkincsei potenciálisan több száz milliárd dollárt érhetnek, de jelenleg túlnyomórészt feltérképezetlenek és kiaknázatlanul maradnak – írja az AiInvest. Az ország 161,2 tonna aranytartalékkal is rendelkezik, amely a jelenlegi piaci árak szerint több mint 23 milliárd dollárt ér és ezzel Latin-Amerika legnagyobb hitelesített készletét képviseli. A gyémántkészletek összesen 1020 millió karátot tesznek ki a régióban, ebből 275 millió karát csak a Guanaimo térségben található. 

Ásványi anyag	Bizonyított készlet	Becsült készlet	Globális rangsor
Arany	161,2 tonna	644+ tonna	Top 15
Vasérc	3,6 milliárd tonna	14,68 milliárd tonna	Top 10
Nikkel**	407 885 tonna	Értékelés alatt	Top 20
Bauxit**	99,4 millió tonna	Felmérés alatt	Top 15
Szén	3 milliárd tonna	Hitelesített készlet	Regionális vezető

A bányászati ágazat újjáélesztéséhez azonban jelentős beruházásokra van szükség a berendezések és a technológia terén.

**A fenntartható energetikai átálláshoz elengedhetetlen ásványi anyagok közé tartozik a nikkel az akkumulátorgyártáshoz és a bauxit az alumíniumgyártáshoz. 

Venezuela és az Amerikai olaj-tervek

Trump elnök közölte, hogy olyan nagy olajcégektől, mint a Chevron, vagy az Exxon Mobil elvárja, hogy jelentős összegeket fordítsanak Venezuela olajiparának újjáépítésére, és ne számítsanak pénzügyi támogatásra az amerikai kormány részéről – írja a Barron's. Darren Woods, az ExxonMobil vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Venezuela jelentős változások nélkül továbbra is befektetésre alkalmatlan marad, ezzel elutasítva Donald Trump felhívását.

Woods kifogásolta, hogy az Exxon 1940-es évekbeli venezuelai megjelenése óta a vállalat eszközeit kétszer is lefoglalták az országban.

Eközben más olajvállalatok képviselői optimistán nyilatkoztak a venezuelai olajkészletek kiaknázása kapcsán. Trump nyomására Woods később elmondta, hogy az Exxon néhány héten belül műszaki csapatot küld a latin-amerikai országba a lehetőségek felmérésére – számolt be róla a Financial Times.

A Chevron becslései szerint 18-24 hónapon belül 50 százalékkal lennének képesek növelni a kitermelést, így napi szinten körülbelül 240 000 hordót jelentene. A Shell vezérigazgatója, Wael Sawan elmondta, hogy készek több milliárd dollár befektetésére, feltéve, hogy az Egyesült Államok felmentést ad a jelenlegi szankciók alól. 

Készen állunk a kezdésre

 – mondta Sawan. A spanyol Repsol szerint két-három éven belül megháromszorozhatják a kitermelését, amely így napi 150 000 hordó fölé emelkedhet. Az Eni, amelynek körülbelül 500 alkalmazottja dolgozik Venezuelában, közölte, hogy 4 milliárd hordó tartalékkal rendelkezik az országban, és készen állnak a beruházások felpörgetésére. Harold Hamm, a Continental Resources alapítója és Trump régi szövetségese, nem vállalt kötelezettséget a venezuelai befektetésekre, annak ellenére, hogy az ország hatalmas tartalékait igazi kincsnek nevezte.

A Reuters jelentése szerint Venezuela exportált olajának nagy részét eddig Kína vásárolta fel. A Vortexa elemzőcég adataira hivatkozva azt írják, hogy 2025‑ben az ország mintegy napi 470 000 hordó olajat vásárolt Venezuelától. Caracas olajjal törlesztette tartozását Peking irányába, amelyet az elemzők több mint 10 milliárd dollárra becsülnek.

Meghan O’Sullivan geopolitikai és energiaügyi szakértő, a Harvard professzora szerint a venezuelai befektetésekkel járó jogi, politikai és geopolitikai kockázat továbbra is jelentős.

A következő hónapokban kiderül, hogy a Trump-kormányzat és a venezuelai vezetés együttműködése képes lesz-e valódi stabilitást teremteni az országban, és megkezdődhet-e az ország gazdasági fellendülése. Venezuela olajkincse papíron lenyűgöző, a gyakorlatban viszont évtizedek elhanyagolása, a szakképzett munkaerő hiánya és a leromlott infrastruktúra is a megvalósítás útjában állnak. 

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)