Az apácamunkák ebbe a világba illeszkednek. Kis méretűek, mégis feltűnően gazdagok. A gondosan kialakított virágok, az arany- és ezüstszínű fémszálak, a gyöngyök és a képek mind azt a célt szolgálták, hogy a vallásos tartalomnak méltó környezetet adjanak. Ugyanakkor ezek a munkák a kolostori élet mindennapjaihoz is hozzátartoztak: a kézimunka a női kolostorokban a szerzetesi élet egyik fontos tevékenysége volt.
A készítők neve többnyire nem maradt fenn. Ez is része annak, ami ezeket a tárgyakat különlegessé teszi: ma sok esetben magát a művet ismerjük, az alkotóját azonban nem. Vannak ugyanakkor kivételek: a Magyar Katolikus Lexikon például Anna Erzsébet, vagyis Zsófia nővér nevét említi, aki a 18. században a budai klarissza kolostorban festett pergamen szentképeket, miniatúrákat és polionmunkákat is készített.
Katolikus és ortodox emlékek a Kiscelli Múzeumban
A Kiscelli Múzeum kiállítása ennél szélesebb képet ad a korszak szakrális tárgykultúrájáról. A válogatásban ortodox könyvborító, szakrális ötvöstárgyak, keresztek, szentképek, máriacelli emléktárgyak és aranyozott ezüstkehely is helyet kapott. A különböző anyagokból készült tárgyak jól mutatják, milyen sokféle módon kapcsolódott össze a vallás, a kézművesség és a mindennapi tárgyi kultúra a 17–19. században.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!