Az Árva – melyről itt írtunk – Budapesten játszódik az 1950-es években. Főszereplője a 12 éves Hirsch Andor. A második világháború utolsó évében született, apja eltűnt a háborúban, anyja egyedül neveli. Egy nap egy idegen férfi jelenik meg, és azt állítja, ő a fiú igazi apja. Az Árva története csak részben fikció, Andor a rendező édesapjának, Jeles Andrásnak az alteregója.
Nemes Jeles László gyerekkorától kezdve sokszor hallotta édesapja családi történetét, így volt tudomása saját gyökereiről is. A forgatókönyvírók tehát nemcsak egy történelmi kor hiteles megmutatására törekedtek, de meg kellett őrizniük a személyes, családi sorsok hitelességét is.
A környezet rekonstruálásához a film alkotói hangsúlyosan fotóalapú nyomozást végeztek, amelyet alapvetően határoztak meg az online fotókeresők és a hozzáférhető archívumok, elsősorban a Fortepan, Magyarország legnagyobb magánkézben lévő, mindenki által szabadon használható fotógyűjteménye
– mondta Barakonyi Szabolcs fotóművész.
A film előkészítése, a forgatókönyv írása és a film világának megtervezése is tekinthető egy nyomozás eredményének. A kiállítás szintén nyomozásra hívja a látogatókat. A képekből, szövegekből felfejthetővé válnak az alkotói szándékok, érezhető az ötvenes évek szűk levegője, megközelíthető a családtörténet. A néző beléphet az Árva egyik ikonikus helyszínére, és bepillantást kaphat abba is, hogyan születnek meg egy film képei.
A 2026. április 12-ig megtekinthető kiállítás kurátora Barakonyi Szabolcs fotóművész, látványtervezője az Európa-filmdíjas Ágh Márton.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!