Drónok a bázisok felett, rövidzárlat az erőművekben – káoszba borulhat Németország a tartományi választások előtt

Az év eleje óta már több mint 165 gyanús szabotázsakciót regisztráltak az ország kritikus infrastruktúrája ellen. A kifinomult, összehangolt támadások közvetlenül az energiahálózatot, a katonai logisztikai központokat és a vasúti közlekedést célozzák, miközben a nyomok egyre határozottabban a külföldi hírszerző szervek irányába mutatnak. A helyzetet tovább fokozza, hogy a rejtélyes akciók és a hadsereg bázisai felett észlelt több mint ezer gyanús drón közvetlenül a kulcsfontosságú tartományi választások előtt érték el a csúcspontjukat.

Alaposan próbára teszik a német védelmi erőket a szabotázsakciók Fotó: CHRISTOPH REICHWEIN Forrás: DPA

Az energiahálózatot célozták meg a szabotázsakciókkal az elkövetők (Fotó: INA FASSBENDER / AFP)

Orosz akciókra gyanakodnak Európa-szerte

Bár a Kreml határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a németországi eseményekhez, a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal belső elemzései szerint a szálak egyértelműen az orosz titkosszolgálatokhoz vezetnek. A hírszerzési szakértők szerint Oroszország taktikát változtatott: 

ahelyett, hogy saját, magasan képzett ügynökeit kockáztatná, egyre gyakrabban alkalmaz úgynevezett eldobható ügynököket. Ezek a végrehajtók sokszor harmadik országbeli állampolgárok, köztörvényes bűnözők vagy éppen radikális politikai szélsőségesek, akiket a sötét weben keresztül, kriptovalutákkal fizetnek le egy-egy szabotázsakció elvégzésére.

Ez a módszer rendkívül megnehezíti a felderítést, mivel a tetteseknek sincs közvetlen kapcsolatuk a megbízóikkal, így a lebukásuk esetén a politikai szálak könnyen elvághatók. Németország logisztikai és tranzitközponti szerepe a NATO-n belül kulcsfontosságú, így az ország megbénítása a teljes európai védelmi architektúrát megrendítheti, ami ellen Berlin most rendkívüli civil védelmi tervek életbe léptetésével próbál védekezni.

Nem pusztán az oroszoktól kell félni?

Bár a német közvélemény és a politika Oroszország felé mutogat minden egyes elvágott kábel vagy lezuhant drón után, a leginkább kézzelfogható alternatívát a belföldi radikalizáció jelenti. Németországban az elmúlt években a klímamozgalmak egy része látványosan erőszakosabbá vált, és a látványos útlezárásoktól eljutottak a kemény szabotázsakciókig. A magát Vulkangruppe-nak nevező radikális baloldali, ökoterrorista hálózat például már korábban is bizonyította, hogy képes megbénítani a modern infrastruktúrát, amikor felgyújtották a Tesla Berlin melletti gyárának áramellátását biztosító távvezetéket.

Az ilyen csoportok számára a széntüzelésű erőművek vagy a hadiipari beszállítók logisztikai központjai ideológiai célpontok, és a támadásaikhoz nincs szükségük moszkvai parancsokra, csupán a helyi infrastruktúra alapos ismeretére és a társadalmi rend megzavarásának szándékára.

Ráadásul nem Oroszország az egyetlen szereplő, amely profitálhat Berlin meggyengüléséből. A gazdasági és ipari szabotázskísérletek jelentős része mögött kínai és iráni IP-címek, valamint hozzájuk köthető fedőszervezetek állnak. Peking elsősorban a német technológiai fölény megtörésében és a kritikus rendszerek feltérképezésében érdekelt, míg Teherán a közel-keleti feszültségek eszkalációjával párhuzamosan próbál nyomást gyakorolni az európai szövetségesekre. A helyzetet tovább bonyolítja a dark weben virágzó, tisztán üzleti alapú szabotázspiac, ahol bűnszervezetek ideológiai meggyőződés nélkül, egyszerűen kriptovalutáért cserébe vállalnak el fizikai rongálásokat.