A külföldi pénzekkel megtámogatott média Ukrajna szája íze szerint tálalja az aranykonvoj ügyét

A részben külföldről finanszírozott magyarországi sajtó fő szereplői szinte szóról szóra a hivatalos ukrán magyarázatot visszhangozzák az aranykonvoj ügyében. Miközben a Partizán és a 444 a kormányt orosz érdekek végrehajtásával, lopással és zsarolással gyanúsítgatja, tudomást sem vesznek a brutális mennyiségű pénzt és aranyat szállító konvoj gyanús körülményeiről. Holott abból egyre több lát napvilágot. A legfontosabb kérdésre azonban még nincs válasz: kiknek és milyen célokra szánták a feltartóztatott közel 30 milliárd forintnyi összeget. A szállítmányt a NAV lefoglalta, s pénzmosás gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást.

Fotó: MTI/Magyarország Kormánya

Lassan kiterjedt nemzetközi botránnyá dagad az ukrán aranykonvojügy, ám még így is sok és egyre több a kérdőjel a homályos eredetű és rendeltetésű, több tíz milliárd forintnyi valuta és arany körül. Egyre több az olyan mozzanat, amely arra utal, hogy ukrán korrupciós tevékenység állhat a pénzszállítmány hátterében. Az ukrán médiában még azt is feszegették, hogy az ukrán politikai elitek és a háborús maffia pénzmosási akciójáról lehetett szó. Eközben Ukrajna igyekszik elterelni a figyelmet ezekről a körülményekről – elsősorban arról, hogy kiknek és milyen célokra szánták a pénzeket –, és a magyar kormány ellen próbálják fordítani az ügyet. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter például azt hangoztatta, hogy Magyarország túszokat ejtett, ellopta a pénzt és zsarol.

Külföldi finanszírozás, ukrán narratíva

Mindennek fényében beszédes, hogy a részben külföldről finanszírozott magyarországi sajtó miként értelmezi a történteket: a 444 és a Partizán például egyaránt a Zelenszkij-féle vezetés narratíváját vette át, miközben a jelek szerint tudomást sem vesznek az ukrán politikát gyanúba keverő részletekről.

A Soros György blogjaként is emlegetett 444 szerint is csupán „rutin pénzszállítás” történt, ám a kormány az adóhivatalt és a Terrorelhárítási Központot „politikai munkára” kötelezte, „nekiment” egy osztrák banknak, és a történetből olyan „kampányfegyver” válhat, amely egyszerre alkalmas a „Tisza befeketítésére” és az „ukránok zsarolására”. A lap szerint az ügyben akad „provokáció minden mennyiségben”, ami nem csoda, a Fidesz ugyanis „nagyon messzire hajlandó elmenni a győzelemért”.

Átkeretezve

A Partizán Nagy pénzrablás című műsorában szintén komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy az ukrán vezetés szája íze szerint keretezzék át az ügyet. Lakner Zoltán politológus például arra adott reakcióként igyekezett beállítani a konvoj lefülelését, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket, emellett arra a kijelentésre ragadtatta magát, hogy orosz érdekek végrehajtójaként járhatott el a magyar kormányzat.

Ugyanakkor már a műsor felvezetésében is hajmeresztő állítások hangzottak el. A műsorvezető miután elmondta, hogy egy szokványosan haladó, Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállító autót foglalt le az adóhatóság, úgy fogalmazott: a NAV „magáévá tette” a járművön lévő 27,5 milliárd forintnyi pénzt. Vida Kamilla szerint a kormány mindenféle konkrétum nélkül beszél a történetről, amelyet úgy kíván feltüntetni „mintha az valami gyanús, titkosszolgálati tevékenység lenne”.

Mivel a Partizán műsorvezetője szerint csak kitaláció, hogy ukrán titkosszolgálati szála is lenne az aranykonvojügynek, érdemes felidézni: egy volt titkosszolgálati tábornok is a járművek egyikén utazott, amit egyébként szigorúan tilt a protokoll.

Beszédes részletek

Emellett, ha összefoglaljuk, amit eddig tudunk az aranykonvojügyről, azt látjuk, hogy bőven található a műsorvezető által hiányolt konkrétumokból. Csak nagy vonalakban az ismert információk: a magyar hatóságok március 5-én megállítottak két páncélozott pénzszállító autót és hét ukrán állampolgárt. A járművek Ausztriából Ukrajnába tartottak, rakterükben negyvenmillió dollárral, harmincötmillió euróval és kilenc kilogramm arannyal. Az ukránokat előbb kihallgatták, majd kiutasították az országból, a pénzt és az aranyat pedig lefoglalta a hatóság. Az ügyben az adóhivatal pénzmosás gyanújával büntetőeljárást folytat. Kiderült az is, hogy csak az idén több mint kilencszázmillió dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába. 

A két hónap alatt szállított összes dollár, euró és arany értéke nagyjából 480 milliárd forintnak felel meg.

Nagyobb mozgástér a NAV-nak

A hazánk területén történő gyanús ukrán pénzmozgások ügye a parlament nemzetbiztonsági bizottságának minapi ülésén is szóba került, amiről beszámolva Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője annak fontosságát emelte ki, hogy további eszközöket adjanak a NAV kezébe. Az Országgyűlés közben elfogadta az aranykonvoj kapcsán sürgősséggel benyújtott törvényjavaslatot. Az indoklás szerint a vagyon szállításának módja és a szállítást végző személyek kiléte további nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel.