Régi kapcsolatok, új pozíciók: liberális háttéremberek Magyar Péter kormányában

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Miközben Magyar Péter a régi politikai elit leváltásának ígéretével jutott hatalomra, a Tisza-kormány személyi összetétele egyre inkább azt mutatja, hogy az új kabinetben jelentős számban kaptak helyet a régi világ szereplői.

2026. 06. 15. 5:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ruff Bálint az utóbbi években a Partizán visszatérő szereplője volt. A kegyelmi ügy kirobbanása és Magyar Péter politikai színre lépése után rendszeresen szerepelt politikai elemzőként és kommentátorként. Eközben nyilvános eseményeken is feltűnt Tisza-szigetes aktivisták társaságában. Több fotó is megjelent róla olyan rendezvényeken, ahol a Tisza Párthoz köthető aktivisták aláírásokat gyűjtöttek.

A hivatalos verzió szerint csak informálisan beszélt Magyar Péterrel a kampányban, nem dolgozott a Tisza Pártnak. A leendő miniszterelnök mégis őt kérte föl az egyik legfontosabb minisztérium élére az új kormányban.

 

A Policy Solutions beköltözött a kormányzatba

Hasonlóan beszédes Bíró-Nagy András szerepe, akit a Működő és Emberséges Magyarországért nevű intézet felügyeletével bíztak meg Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter államtitkáraként. Az Ellenpont felidézte: az általa vezetett Policy Solutions az elmúlt években kifejezetten a baloldal legfőbb témáinak népszerűsítésével foglalkozott, például a különböző LMBTQ-jogokkal vagy éppen Ukrajnával.

Az egyelőre jogszabályi háttér nélküli Működő és Emberséges Magyarországért Intézet feladata kettős lesz: egyrészről szakmai háttéranyagokat, reformjavaslatokat készítenek elő a kormányzat számára, mint egy klasszikus kutatóintézet, másrészről pedig a „társadalmi akaratot”, problémákat, igényeket mérik fel, majd becsatornázzák a döntéshozatalba.

A 444.hu cikke szerint az új intézménynek autonóm működése lesz, saját vezetőséggel, az Ellenpont szerint viszont mindez azért nehezen elképzelhető, mert a Miniszterelnökség kötelékében működik majd. Ráadásul a Policy Solutions éléről érkező államtitkáron, Bíró-Nagy Andráson túlmenően

a szervezet felett őrködik majd Radnai Márk is.

De szintén a szervezet felett áll majd a miniszterelnök-helyettes, Ruff Bálint is, akinek feladata épp a minisztériumok munkájának összehangolása lesz, ahogy Bódis Kriszta is, aki kormánybiztosként épp a társadalompolitikai koordinációért felel. A káosz így borítékolható, már csak amiatt is, mert még nincs vezetője a szervezetnek, és az sem világos, hogy őt ki nevezi majd ki.

Az Ellenpont szerint jó esély van rá, hogy

Bíró-Nagy András jut saját think-thankhez, vagyis ő fogja a valódi javaslatokat kidolgozni, és a reformokat előbb a minisztere, Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes és így a kormány elé vinni.

 

Bíró-Nagy András vezeti majd a Működő és Emberséges Magyarországért nevű intézetet (Forrás: Facebook)

 

A Partizán és az Adatpont emberei

A Magyar Közlönyben megjelent kinevezés szerint Kovalcsik Tamás, a Partizán korábbi elemzője lett a Miniszterelnökség szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkára. A személyi döntés ismét ráirányítja a figyelmet, hogy a korábban kormánykritikus médiavilágban ismert szereplők közül többen is helyet kapnak az új hatalom környezetében.

Kovalcsik Tamás az elmúlt években a Partizánhoz kötődő Adatpont című műsor egyik meghatározó arca volt, ahol rendszeresen politikai és közéleti folyamatokat elemzett. Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy az elmúlt időszakban végzett tevékenységére olyan projektként tekintett, amely a 2026-os országgyűlési választásokkal lezárult. Elmondása szerint eredetileg is úgy tervezte, hogy a választások után eltávolodik a médiától, ugyanakkor a politikai változások nyomán új lehetőséget látott a közéleti szerepvállalásban.

Kovalcsik nyíltan fogalmazott motivációiról: a Tisza Párt választási győzelmét követően

már nem a hatalom ellenőrzésében vagy kritikájában látta saját szerepét, hanem abban, hogy szakmai tudásával segítse az új kormányzat munkáját.

Külön köszönetet mondott Bíró-Nagy Andrásnak és Ruff Bálintnak a bizalomért.

 

Momentumos szakértő a Pénzügyminisztériumban

A pénzügyi tárcánál találjuk Prinz Dánielt. Mint arról már beszámoltunk, a Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára lett a közgazdász, aki korábban a Momentum hivatalos felületein évekkel ezelőtt több gazdaságpolitikai írás szerzőjeként jelent meg, ahol a párt szakpolitikai stábjának tagjaként mutatták be.

A Momentum programjának gazdasági megalapozásában is szerepet vállalt.

A közgazdász később akadémiai pályára lépett, a Harvard Egyetemen folytatott doktori tanulmányokat, majd a Világbank szakértőjeként dolgozott. Nyilvános megszólalásaiban több alkalommal bírálta a 2010 utáni magyar gazdaságpolitika egyes elemeit, különösen az árstopokat, az adórendszert és a kormány válságkezelési intézkedéseit.

Prinz Dániel egyik írása a Momentum hivatalos oldalán a mai napig elérhető. Ebben azt állítja, a Liget-projekt leállításával, a sportra és a sportlétesítményekre költendő kiadások csökkentésével kellene spórolnia a magyar államnak.

 

Az ellenzéki média emberei

A kommunikációs és kulturális területről is több ismert név bukkan fel a kormányzatnál. A korábbi momentumos Kustánczi Norbert lett a radikális baloldali Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára. Mielőtt az Európai Parlamentbe ment volna Donáth Anna tanácsadójának, többek között a baloldali 24.hu főszerkesztője volt. Amellett, hogy egészen hátborzongató témájú propagandaanyagokat írt (az egyik szerint azt magyarázta egy-két éves kislányának, hogy nem kell majd unokákat szülnie Kövér Lászlónak), LMBTQ-propaganda-filmeket forgatott és LMBTQ-könyveket reklámozott lapjában.

Kálnoki Kis Attila szintén a média világból érkezett. Magyar Péter nemrégiben sportért felelős államtitkárnak nevezte ki a korábbi sportújságírót és sportvezetőt, akinek a kinevezése után több kritika is megjelent vele kapcsolatban, elsősorban a Ferencváros 2006-os kizárása és a 2024-es olimpia előtti megszólalásai miatt – számolt be az Ellenpont. Kálnoki Kis Attila öttusázóként olimpiai ötödik helyezést ért el, ötszörös világbajnok és háromszoros Európa-bajnok. Sportvezetőként dolgozott az Újpesti TE-nél és a Magyar Öttusaszövetségnél, a médiában pedig többek között a CKM férfimagazin, a Képes Sport, a Nemzeti Sport és a Sport24 vezetője volt.

 

Szivárványos hintalovon érkezik

Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója szintén a 2010 előtti baloldal hátországából érkezett a Tiszához, majd lett gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár a Kátai-Németh Vilmos által vezetett Szociális  és Családügyi Minisztériumban.

Gyurkó Szilvia (Forrás: Facebook)

A jogász végzettségű Gyurkó 2005-ben a több évtizede működő, a Legfőbb Ügyészség felügyelete alatt működő Országos Kriminológiai Intézetnél (OKRI) kezdte a pályáját. Alapvetően a gyermekbántalmazás és családon belüli bántalmazás volt a szakterülete.

Tudományos munkatársként rendszeresen publikált és nyilatkozott az akkori kormánymédiának, jellemzően az MSZP–SZDSZ-kormány narratíváját alátámasztva.

Amikor 2008–2009 fordulóján Sólyom László normakontrollra küldte a távoltartásról szóló törvényt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és az SZDSZ-es képviselők hangosan tiltakoztak, mondván, az államfő ezzel a lépéssel a bántalmazókat védi. Sólyom azért dobta vissza a jogszabályt, mert szerinte az aránytalanul tágan határozta meg az erőszak és a hozzátartozók fogalmát.

 

Forrás: Arcanum

Gyurkó a Népszabadságban helytelenítette a köztársasági elnök lépését, és védelmébe vette a baloldali politikusokat. Azzal érvelt, hogy más uniós országokban kiállták az alkotmányosság próbáját a hasonlóan megfogalmazott definíciók. A kormányváltás után két évig még maradt az OKRI-nál, majd nemzetközi terepen folytatta: egészen 2014-ig az UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja) magyar bizottságánál helyezkedett el gyerekjogi igazgatóként. Ezt követően a Terre des Hommes svájci székhelyű nemzetközi gyermekvédelmi alapítvány kelet-európai regionális irodájánál tanácsadóként foglalkoztatták. 

A folytatásban, 2015-ben megalapította a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt, aminek a vezetőségében a mai napig helyet foglal.

A gyermekek jogainak érvényesítéséért harcoló szervezet bevételeinek nagy része azoktól a köröktől származik, amelyek hatalomra juttatták a Tisza Pártot. A finanszírozóik között megtalálható az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság és a Soros családhoz erősen kötődő Nyílt Társadalom Alapítványok. Legújabb, 2024-es beszámolójuk szerint nem apadtak el a külföldi források: az UNICEF-től és az Európai Unió egyik finanszírozási programján keresztül is kaptak pályázati pénzeket. Gyurkó és szervezete egyébként erősen összefonódott az LMBTQ-világgal.

Az államtitkárjelölt már 2012-ben azért lobbizott az UNICEF magyar bizottságának írt jelentésében, hogy az azonos nemű párok szabadon fogadhassanak örökbe gyerekeket. Ráadásul a Hintalovon üzemelteti a www.yelon.hu oldalt, amely többek között arra tanítja a gyerekeket és a szülőket, hogy „a nemi identitásunk a legkevésbé sem a biológiai nemünkkel áll összefüggésben”.

 

Kórházbezárásokban és a magánegészségügy helyzetbe hozásában gondolkodik a tiszás államtitkár

Az egészségügy racionalizálását, kórház- és osztálybezárásokat követelt a Tisza-kormány új parlamenti egészségügyi államtitkára. Svéd Tamás, az orvosi kamara volt főtitkára többször kifejtette, hogy az alacsony igénybevételű ellátási helyeket meg kellene szüntetni, az intézménybezárással érintett területek ellátását pedig a terjeszkedő magánszektor és az állami ellátás szinergiáinak összehangolásával kell elérni – írta meg az Ellenpont.

Emlékezetes, a Tisza Párt a választási programjában még azt ígérte, hogy minden régióban fejleszt egy szuperkórházat, minden vidéki kórházat megtart, és fejleszti a vidéki, kisebb kórházakat. Svéd a Portfóliónak azt mondta, hogy huszonöt éve nem nyúltak hozzá érdemben a kórházak finanszírozási rendszeréhez, sok tevékenység alulfinanszírozott, és a kórházbezárás ugyan szitokszó, de számos okból logikus lenne.

Korábban az egészségügyi reformról számos tiszás szakértő beszélt, köztük a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere, Kóka János, aki aktívan bekapcsolódott a Tisza Pártot segítő érdekcsoportok munkájába. Kóka több interjúban úgy fogalmazott:

a magyar embereknek az lenne a jó, ha a kórházak legalább felét bezárnák, a vállalatoktól pedig pluszforrásokat vonnának be.

Más alkalommal pedig arról beszélt, hogy már harminc százalékkal kevesebb kórházzal is beérné.

A finanszírozási struktúra reformja tehát plusz adókat és intézménybezárásokat jelenthet a gyakorlatban. Utóbbit egészen egyértelműen ki is jelentette Svéd, szerinte a túlzó mennyiségű kórházakból a feleslegeseket be lehetne zárni vagy más funkcióra használni, de ehhez előbb az alapellátást, a szakrendelést és az egynapos ellátásokat kell fejleszteni.

Az államtitkár nemcsak kórházi ágyakat, hanem egyes szakrendeléseket is felszámolna, így az alacsonyabb születésszámot produkáló régiókban például a szülészeti ellátást is megszüntetné.

– Nincs létjogosultsága egy olyan szülészeti osztálynak, ahol heti átlagban öt-tíznél több szülést nem vezetnek le. Hiába része az adott város indentitásának a szülészet, ki kell mondani, hogy így nem működhet, mert veszélyes és gazdaságtalan – érvelt 24.hu-nak. Szerinte egy távolabbi, de nagyobb és felszereltebb szülészetet kellene kijelölni. Ugyanez igaz kisebb sebészeti osztályokra, de sok más egyéb ellátásra is.

Svéd a fizetős magánszolgáltatók bevonásáról is értekezett korábban. „Meg kell találni a rendszerben a kalapba vissza már nem gyömöszölhető,

drasztikusan növekvő magánszektor helyét is, a közellátással nem konkuráló, hanem azt kiegészítő, azzal szinergista viszonyt kiépítve.

Ehhez biztosan kell politikai bátorság, szemléletváltás, az egészségügyben dolgozók együttműködésének megnyerése, idő – és nagyon nem utolsósorban sok pénz!” – írta Svéd egy szintén 2024-es publikációjában.

 

Az első fecske, Bódis Kriszta

Magyar Péter egyik leghangosabb támogatója Bódis Kriszta, a hazai LMBTQ-mozgalom meghatározó alakja, aki homoszexualitást népszerűsítő filmet és könyvet is jegyez szerzőként, a migrációt pedig pozitív dolognak tartja, emellett rendszeresen csatlakozik a patrióta kormányt támadó kezdeményezésekhez. A baloldali politikához szoros szálakkal kötődő aktivista a Bajnai-kormánytól magas szintű állami kitüntetést kapott, a Soros-hálózat pedig jelentős összegekkel és programokkal támogatta az alapítványát.

A Labrisz Leszbikus Egyesülettel szintén kapcsolatban álló aktivista, Bódis Kriszta egy 2023-as írásában például a feminista mozgalom újraélesztésében is fontos szerepet tulajdonított magának. A pride környékén is időről időre feltűnik, több évtizede szervez a melegfelvonuláshoz kapcsolódó rendezvényeket.

Emellett szerzőként is terjeszti a genderlobbi eszméit: Csipke Józsika elnevezéssel LMBTQ-mesét írt, Falusi románc (meleg szerelem) címen pedig filmet rendezett. A Meseország mindenkié című botránymesekönyv honlapjának kezdőlapján ugyancsak egy Bódistól származó idézet olvasható: „Az ember varázslatos isteni kreatúra, a szivárvány színeinek sokféleségével és a szabadság felelősségével megajándékozva.”

Az elmúlt években is rendszeresen állást foglalt aktuálpolitikai ügyekben, így például bevándorláspárti nézeteinek adott hangot, amikor 2015-ben kijelentette, hogy szerinte a migráció nem válság, hanem esély. A 2024-es 21. Verzió Filmfesztiválon pedig álvalóságnak nevezte, hogy a bevándorlók terroristák lennének. A 2016-os kvótanépszavazást menekültellenes gyűlöletkampánynak nevezték egy 2017-es petíciót reklámozó Facebook-posztban, amelyben Bódisé mellett olyan balliberális politikusok és véleményvezérek neve is szerepel, mint Bősz Anett, Demszky Gábor, Donáth Ferenc, Heller Ágnes, valamint Magyar Bálint. A petícióban egyébként azt sürgették, hogy az Európai Parlament szólítsa fel a magyar kormányt a civil szervezetekről szóló törvényjavaslata visszavonására.

Mások mellett Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára is részt vett a Tarka Magyarok! nevű demonstráción, amelyet Bódis Kriszta 2008-ban szervezett. Bódis szoros kapcsolatban állt a nyíltan meleg SZDSZ-es Ungár Klárával is, aki 2006-ban megnyitotta a genderaktivista közreműködésével lezajló melegfesztivált. Bódis ugyancsak támogatta az SZDSZ-ből 2009-ben kilépő Ungár pártalapítását, ám a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) végül nem futott be.

Bódis Kriszta tevékenységét a Soros-hálózat bőkezű támogatásokkal és díjakkal honorálta, de a szocialista–szabad demokrata kormányzatoktól is kapott elismerést.

Például a Bajnai-kabinettől, amely a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával tüntette ki.

A Toleranciadíjjal pedig három alkalommal, 1995-ben, 1997-ben és 2000-ben is Bódis Krisztát jutalmazta az Autonómia Alapítvány. Utóbbi, amellett, hogy közvetlenül is szerepel a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) fizetési listáján, rendszerint szerepet kap a tőzsdespekuláns hálózata és az Európai Bizottság olyan pénzelosztó konzorciumaiban, mint például a Norvég Civil Alap, a Svájci Civil Ösztöndíjalap vagy az úgynevezett CERV-program.

A Bódis által vezetett, esélyegyenlőségi projektekkel foglalkozó Van Helyed Alapítványt több Soros-közeli szervezet is támogatta, például a pénzelosztó DemNet, valamint az Ökotárs Alapítvány. Utóbbi 2015-ben és 2023-ban összesen 19,8 millió forinttal stafírozta ki a Bódis alapította szervezetet. Mindemellett Soros György egyeteme, a CEU is támogatta a Van Helyed Alapítványt. Ezzel Bódis el is büszkélkedett egy 2023-as Facebook-bejegyzésben: „A Budapesten továbbtanuló ózdi középiskolásaink (Van Helyed Stúdió+) ebben a félévben ízelítőt kaptak a CEU Socrates Project Wien CEU Socrates Programjából, ami a Közép-Európai Egyetem és a Bard College Berlin együttműködésében valósul meg.” Ugyanebből a posztból kiderült, hogy a Tanítanék Mozgalom, valamint a Tisza Párt egyik arcává avanzsált Nagy Ervin és felesége, Borbély Alexandra is támogatták az alapítványt.

Borítókép: Bódis Kriszta (Fotó: Hatlaczki Balázs)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.