Egy hét az aranykonvojügy árnyékában: a rajtaütéstől az ukrán háborús maffiáig

Számos részletre derült fény az egy hete kipattant ukrán aranykonvoj ügyében, ám kérdőjel így is bőven akad még a több tízmilliárd forintnyi valutával és arannyal kapcsolatban. A lényeg továbbra is tisztázásra vár: kiknek és milyen célokra szánták a feltartóztatott majdnem harminc milliárd forintnyi vagyont. A szállítmányt a NAV lefoglalta, s pénzmosás gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást.

Az ukrán aranykonvoj botrányban immár román szál is feltűnt Fotó: MTI/Magyarország Kormánya

Nem csitul a botrány, amely egy hete pattant ki az ukrán aranykonvoj kapcsán. Az ügy jócskán túlmutat önmagán, s akár a háborúpárti erők – köztük a Zelenszkij-féle ukrán vezetés és Brüsszel – összjátékába is betekintést nyújthat.

De nézzük meg mit is tudunk eddig!

A magyar hatóságok március 5-én megállítottak két páncélozott pénzszállító autót és hét ukrán állampolgárt. A járművek Ausztriából Ukrajnába tartottak, rakterükben negyvenmillió dollárral, 35 millió euróval és kilenc kilogramm arannyal, ami összesen megközelíti a harmincmilliárd forintot. 

A pénzszállítást az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese a légierőnél volt őrnagy, de a többiek is katonai múlttal rendelkező személyek voltak.

A szállítmányt a magyar hatóságok lefoglalták, a hét ukrán személyt pedig előbb kihallgatták, aztán kiutasították az országból. Az akciófilmbe illő rajtaütés jelenetei megtekinthetők a kormány YouTube-oldalán közzétett videón.

Kiknek szánták a pénzt?

A NAV pénzmosás gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A hatóság közölte azt is, hogy csak idén több mint kilencszázmillió dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába. 

A két hónap alatt szállított összes dollár, euró és arany értéke nagyjából 480 milliárd forintnak felel meg.

Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy kinek vitték a hatalmas mennyiségű pénzt és aranyat. Szijjártó Péter külügyminiszter ennek kapcsán közölte, a magyar kormány azonnali magyarázatot követel Ukrajnától. Jött is nyilatkozat Ukrajnából, de egészen más irányú. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint Magyarország túszokat ejtett és ellopta a pénzt. Emellett állami terrorizmusról és zsarolásról beszélt.

Noha a részben külföldről finanszírozott magyarországi sajtó – köztük a Partizán és a 444.hu – is az ukrán narratívát mondta vissza, egymás után láttak napvilágot olyan részletek, amelyek azt támasztják alá, hogy az aranykonvoj esete mindennek mondható, csak szokványosnak nem. Mások mellett erről beszélt az ellenzékiként számontartott biztonságpolitikai szakértő, Tarjányi Péter is, aki szerint 

a pénzt nagy eséllyel nem arra használták volna fel, mint amiről a hivatalos ukrán magyarázat szól.

Rossz irányba guruló eurók

Lapunknak sikerült az ügyben megszólaltatnia a NAV egyik szakértőjét, aki egyebek mellett arra mutatott rá: már az is erősen szokatlan volt, hogy a befektetési aranyat nem a háborús övezetből szállítják el, hanem éppen fordítva, a forgalom oda irányul. 

Különösnek nevezte, hogy egyes sajtóbeszámolókban fel sem merült, hogy egy ukrán takarékpénztárnak azért lehet szüksége ilyen óriási mennyiségű készpénzre és aranyra, mert bűnözői csoportok a bankrendszerben lekövethetetlen pénzügyi tranzakciókat akarnak végrehajtani.

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója eközben sok más mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukránoknak adott fegyverek legalább harmada a feketepiacon köt ki. Szerinte elképzelhető, hogy valakik egy ilyen szállítmányért fizettek ekkora pénzt. Mint mondta, ehhez jön még hozzá az a körülmény, hogy Magyarországon országgyűlési választások lesznek. – Mindenki számára nyilvánvaló: Brüsszel és Kijev abban érdekelt, hogy hazánkban kormányváltás legyen. Az ukrán fenyegetés, az olajvezeték elzárása Brüsszel kérésére történhetett – közölte.

A hazánk területén történő gyanús ukrán pénzmozgások a parlament nemzetbiztonsági bizottságának minapi ülésén is szóba került, amiről beszámolva Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője annak fontosságát emelte ki, hogy további eszközöket adjanak a NAV kezébe. Az Országgyűlés közben elfogadta az aranykonvoj kapcsán sürgősséggel benyújtott törvényjavaslatot. Az indoklás szerint a vagyon szállításának módja és a szállítást végző személyek kiléte további nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel.

Az ukrán médiában is feszegették

Figyelemre méltó, hogy az ukrán médiában is tárgyalták az aranykonvoj gyanús körülményeit. 

Egy televíziós műsorban a riporter azt feszegette, hogy mit keresett egy titkosszolgálati tábornok a pénzszállító autóban, amit a szabályok kifejezetten tiltanak.

A meghívott politológus azonban érdemi magyarázat helyett azon méltatlankodott, hogy a riporter miért hajtja Orbán Viktor malmára a vizet.

Egy volt ukrán ügyész szerint ugyanakkor bűncselekmény áll az aranykonvoj ügye mögött: Stanislav Bronevytskyi hazájában is büntetőeljárást kezdeményezett pénzmosás alapos gyanúja miatt a pénzszállító akció kapcsán.

Egy neves ukrán politológus, Mikola Davidjuk pedig egyenesen úgy vélte, hogy 

a több tíz milliárd forintos szállítmány mögött az ukrán kormányhoz köthető háborús maffia pénzmosási kísérlete állhat, s az ukrán politikai elitnek azt üzente: kevesebbet kellene lopniuk.

 Felidézte, hogy Svájcban már többször is megállítottak ukrán pénzszállító autókat az első számú vezetőik pénzével, akik diplomáciai befolyásukkal igyekeztek megakadályozni a szállítmány átvizsgálását.

A román szál

Közben az is kiderült, hogy az ukránok a háború első napja óta megállás nélkül hatalmas mennyiségű eurót és dollárt mozgatnak Románián keresztül. Erről posztolt Iosefina Pascal román oknyomozó újságírónő a közösségi oldalán, s állítását egy videóval is alátámasztotta, amelyen egy román pénzszállító cég két munkatársának beszélgetése hallható.