A Nemzetbiztonsági Kabinet végül katonai, gazdasági és politikai szempontokat mérlegelve a JAS 39 A/B Gripen beszerzését jelentette be 2002-ben. A szerződést később módosították, a megrendelt A/B gépeket végül C/D konfigurációra építették át, amely már levegőben is utántölthető volt üzemanyaggal, és fejlettebb fedélzeti eszközöket tartalmazott.
Egyelőre úgy tűnik, jól döntés volt
A repüléssel foglalkozó szakportálok többsége egyetért abban, hogy a svéd vadászgépek tökéletes egyensúlyt biztosítanak a kiváló működési teljesítmény, a csúcstechnológiás megoldások, a költséghatékonyság és az ipari partnerség között. A Gripenek képességeit jól jellemzi, hogy a svédek szintén C változatú gépei 2006-ban, a világ egyik legkomolyabb szimulációs környezetében, az Alaszkában megszervezett Red Flag hadgyakorlaton is bizonyítottak.
A többi nyugati harci géphez viszonyítva kisebb teljesítményűnek tartott svéd vadászgépek kijátszottak minden földi védelmet, és csak az első napon tíz ellenséges gépet „semmisítettek meg”.
A Norvég Királyi Légierő öt RNAF F–16-osát szembeállították a svédek mindössze három vadászgépével. Az eredmény beszédes: a Gripenek három körből kétszer veszteség nélkül iktatták ki ellenfeleiket, és mindössze a harmadiknál sikerült egyiküket „lelőni”, ezek mindegyike F–16-os, vagy a jóval nagyobb kapacitású F–15-ös volt. A hadgyakorlaton a Gripen volt az egyetlen vadászgép, amely minden tervezett küldetést teljesített még rossz időben is, míg a többi típus a földön várta, hogy kitisztuljon az idő.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!