Négy új Gripen jön Magyarországra – de miért éppen a svéd vadászgépek mellett döntött annak idején a kormány?

Június végéig négy új Gripen vadászgép érkezik a kecskeméti repülőbázisra, tovább erősítve a Magyar Honvédség légerejét. Vargha Tamás honvédelmi államtitkár a bejelentést svédországi látogatása után tette, ahol a Saab gyárát is felkereste. De miért éppen a svéd vadászgépek mellett döntött Magyarország, és mit tudnak a honvédség Gripenjei?

Fotó: HM Zrínyi Nonprofit Kft. / honvedelem.hu/Luka Dániel Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Nagyot szólt a hazai sajtóban a hír, hogy a kormány bejelentette: június 30-ig megérkezik a négy új Gripen vadászgép Kecskemétre. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Svédországban tárgyalt, illetve a Gripeneket gyártó Saab üzemét is felkereste. A kormánypárti politikus a látogatásról és a haderőfejlesztés eredményeiről is beszámolt közösségi oldalán.

Fotó: Faludi Imre

A négy további Gripen vadászgépre vonatkozó szerződés a Försvarets Materielverk (FMV, Svéd Védelmi Anyagi Igazgatóság) és a magyar kormány között 2001 decemberében aláírt, eredeti megállapodás módosításának része. Az eredeti kontraktus tizennégy Gripen C/D vadászgépre vonatkozott, amelyet a kormány a Magyar Légierő számára szerzett be. Az eredeti, tizennégy Saab Gripen, beleértve a cseregépeket is, a lízingszerződés lejártával, 2026 elején teljes egészében a Magyar Légierő tulajdonába került. A Saab 2026 és 2036 között továbbra is támogatást és logisztikát biztosít a Gripen-flotta számára.

Miért éppen a Gripen?

De mit is érdemes tudni a honvédség Gripenjeiről? Egyáltalán miért ezekre a gépekre esett a választás a légvédelem megerősítésénél? Érdemes tudni, hogy a harcirepülőgép-vásárlás hatalmas üzlet, jól át kell gondolni. Nagy dilemmát jelentett a kérdés itthon is a NATO-csatlakozás után, ugyanis a gépek drágák, használatuk során évtizedekig kell alkatrészeket rendelni hozzájuk, és fenntartási költséggel járnak. Minden típus használatához nagy létszámú kiszolgáló személyzetet és pilótákat is ki kell képezni, egy országnak nem éri meg váltogatni a vadászbombázóit, a márkahűség évtizedekre szóló kapcsolatot jelent az eladó és a vevő között.

A honvédség egyik Gripene a pápai repülőtéren (Forrás: Honvédelem.hu)

Az első Orbán-kabinet a NATO csatlakozás után, 2000 októberében első körben tizennégy NATO-országtól kért hivatalosan ajánlatot használt harci repülőgépek vásárlására. A kormány végül válaszút elé került: amerikai F–16-os vagy svéd–brit Saab Gripen? Érvek és ellenérvek mindkettő mellett egyaránt szóltak: az F–16-os akkor is már a világ legelterjedtebb harci repülőgépe volt, sok harctéren bevetették. A Gripen, bár modernebb gép, de akkor még éles bevetésen sohasem használták. Szakmai körökben köztudott volt az is, hogy az F–16-osok alapvetően drágábbak, a Gripeneknél pedig a felfegyverzése, pontosabban az újabb és újabb eszközintegráció jelenti a nagy költséget. 

A Nemzetbiztonsági Kabinet végül katonai, gazdasági és politikai szempontokat mérlegelve a JAS 39 A/B Gripen beszerzését jelentette be 2002-ben. A szerződést később módosították, a megrendelt A/B gépeket végül C/D konfigurációra építették át, amely már levegőben is utántölthető volt üzemanyaggal, és fejlettebb fedélzeti eszközöket tartalmazott.

Egyelőre úgy tűnik, jól döntés volt

A repüléssel foglalkozó szakportálok többsége egyetért abban, hogy a svéd vadászgépek tökéletes egyensúlyt biztosítanak a kiváló működési teljesítmény, a csúcstechnológiás megoldások, a költséghatékonyság és az ipari partnerség között. A Gripenek képességeit jól jellemzi, hogy a svédek szintén C változatú gépei 2006-ban, a világ egyik legkomolyabb szimulációs környezetében, az Alaszkában megszervezett Red Flag hadgyakorlaton is bizonyítottak. 

Gripen vadászrepülőgép a 27. Börgöndi Légiparádén  (MTI/Bodnár Boglárka)

A többi nyugati harci géphez viszonyítva kisebb teljesítményűnek tartott svéd vadászgépek kijátszottak minden földi védelmet, és csak az első napon tíz ellenséges gépet „semmisítettek meg”. 

A Norvég Királyi Légierő öt RNAF F–16-osát szembeállították a svédek mindössze három vadászgépével. Az eredmény beszédes: a Gripenek három körből kétszer veszteség nélkül iktatták ki ellenfeleiket, és mindössze a harmadiknál sikerült egyiküket „lelőni”, ezek mindegyike F–16-os, vagy a jóval nagyobb kapacitású F–15-ös volt. A hadgyakorlaton a Gripen volt az egyetlen vadászgép, amely minden tervezett küldetést teljesített még rossz időben is, míg a többi típus a földön várta, hogy kitisztuljon az idő.

Borítókép: A honvédség egy Gripen vadászrepülőgépe (Forrás: Honvédelem.hu)

További játékainkhoz kattintson ide!