Előre a jövőbe: maga mögött hagyta a Kádár-korszak örökségét a honvédség

Történelmi léptékű átalakuláson ment keresztül a Magyar Honvédség az elmúlt évtizedben. A 2016-ban elindított haderőfejlesztési program eredményei a jelenlegi kormányzati ciklusban értek be igazán: több, mára elöregedett, nagyrészt szovjet eredetű haditechnika helyét korszerű, NATO-kompatibilis eszközök vették át. A modernizációval új képességek jelentek meg a légvédelem, a páncélos hadviselés és a légi szállítás területén is. Cikkünkben bemutatjuk, milyen eredményeket hozott a haderőfejlesztés 2022 és 2026 között.

A honvédség egy PzH 2000-es lövege tüzelés közben (Forrás: Honvédelem.hu)

A beszerzés a gondos tervezésnek és az automatizált kialakításnak köszönhetően sok szempontból

kategóriájának csúcsát jelenti:

a Leopard harckocsicsaládon alapuló tervezési elveknek köszönhetően az 57 tonnás PzH mozgékonysága a harckocsikhoz hasonló, ami nemcsak harcászati előnyökkel jár, hanem a hadműveleti, illetve logisztikai tervezést is megkönnyíti. Ezekkel a Magyar Honvédség ismét korszerű, önjáró tüzérségi képességgel rendelkezik.

A magyar Hiúz

A magyar haderő egyik leglátványosabb eleme a Lynx KF41 (Hiúz) gyalogsági harcjárművek rendszeresítése. A honvédség korábban az orosz államadósság fejében a 90-es évek közepén beszerzett BTR–80-asokat használta mint páncélozott csapatszállító harcjármű, illetve gyalogsági harcjármű: a 14,5 milliméteres nehézgéppuska vagy a 30 milliméteres gépágyú ugyan tud még kellemetlenségeket okozni, de összességében negyvenéves szovjet haditechnika lévén már elavultnak számít.

Harcászati gyakorlaton egy magyar KF–41 Lynx (Forrás: Honvédelem.hu)

A Lynx már egy más szintet képvisel: a maga nemében

az egyik legmodernebb harcjárműnek számít, összesen 209 kerül a honvédséghez.

Járművek döntő többsége Magyarországon, a zalaegerszegi Rheinmetall-gyárban készül.

A Hiúzok műszaki mentését, akadályokon való átkelését a harckocsikhoz hasonlóan szintén Leopard 2-es alvázra épített műszaki és hídvető járművek segítik. Ezzel párhuzamosan folyamatosan érkeznek a Gidrán 4×4 páncélozott járművek is, amelyek aknavédett kialakításuknak és korszerű kommunikációs rendszereiknek köszönhetően modern, sokoldalú platformot biztosítanak felderítési, járőrözési és harci feladatokra.

A Gidrán 4x4-es harcjármű, háttérben egy PzH 2000-es rohamlöveggel (Forrás: MH Klapka György 1. Páncélosdandár)

Egyébként ezek egy része speciális feleszerltségénél fogva szorosan együttműködik a PzH rohamlövegekkel. Utóbbi egyik jellegzetessége, hogy gyakorlatilag bárhonnan tudja használni lövegét, és azonnal el tudja hagyni a tüzelőállását. A Gidrán az ehhez szükséges háttérfeladatok végzésére lett kialakítva: a híradó informatikára, a tűzfeladatok tervezésére, illetve a célok felderítésére.

Erősödő légvédelem

A légvédelem fejlesztésében mérföldkőnek számít a NASAMS közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer hadrendbe állítása. Még 2020-ban jelentették be hét üteg beszerzését, amellyel

a haderő XXI. századi színvonalon nyeri vissza az oltalmazási képességét,

amelyet a rendszerváltás utáni leépítésekkel vesztett el. Az 1976 óta szolgálatban álló szovjet Kub légvédelmi rendszert váltja le fokozatosan, ezekkel az új eszközökkel sokszorosára nő a védhető terület nagysága és ugyancsak sokszorosára emelkedik az egyidejűleg megsemmisíthető célok száma, azaz a légvédelem harci lehetősége.

Gyakorlaton a NASAMS légvédelmi rendszer (Forrás: Honvédelem.hu)

Ami pedig kiemelten fontos, a NASAMS olyan légi támadó eszközökkel – például pilóta nélküli repülőgépek (drónok), illetve csapásmérő robotrepülőgépek – is fel tudja venni a küzdelmet, amelyek ellen a honi légvédelem eddig nem vagy csak rendkívül korlátozott képességekkel rendelkezett.

A hivatalos közlések szerint eddig két üteget adtak át, ebből egy a győri légvédelmi rakétaezredtől tavaly augusztusban Budapestre települt. A NASAMS légvédelmi rendszerrel integráltan működnek az Izraeltől beszerzett ELM–2084 többfunkciós radarok is. Ezek képesek légi célok, rakéták és tüzérségi lövedékek felderítésére és követésére, ami még tovább növeli a légvédelem hatékonyságát.

Légierő

A légierő fejlesztésének egyik legfontosabb eleme a két, KC–390 Millennium katonai szállító repülőgép beszerzése. Ezek a modern repülőgépek nagy tömegű rakomány és személyzet szállítására alkalmasak, ráadásul egy teljesen új képességgel is gyarapodott velük a honvédség:

alkalmas harci repülőgépek légi utántöltésére,

valamint saját hatótávolságának és repülési idejének növelésére képes üzemanyagot felvenni repülés közben. Ezzel a magyar beruházás hiánypótló fejlesztést jelent a régióban a NATO szempontjából is.

Gyakorlaton a magyar KC–390 Millennium (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Emellett tavaly nyáron befejeződött a berendelt 16 darab Airbus H225M közepes szállítóhelikopterek rendszerbe állítása, amelyek csapatszállításra, különleges műveletekre és kutató-mentő feladatokra egyaránt alkalmazhatók.

Ráadásul a Gripen-flotta is további négy repülőgéppel bővül, miközben a meglévő gépek korszerűsítése is folyamatos. A pilótaképzés támogatására nyolc darab új L–39 Skyfox repülőgép is szolgálatba állt már.

Egy XXI. századi hadsereg légierejéből ugyanakkor nem hiányozhatnak a drónok sem. Még 2023 nyarán jelentették be, hogy a magyar kormány HERO kamikaze drónokat rendelt, százmillió eurós nagyságrendben.

Az MH Klapka György 1. Páncélosdandárja erre kijelölt katonáit már el is kezdték rájuk kiképezni, és várhatóan idén teljesen bevethetőek lesznek az új eszközök.

Vízen is újított a honvédség

Nemcsak a szárazföldön és a levegőben, hanem a vízen is jelentős fejlesztések történtek. A honvédség állományába új, Special Operations Craft-Riverine (SOC-R) különleges műveleti folyami naszádok kerültek.

A honvédség SOC-R különleges műveleti folyami naszádja (Fotó: Kurucz Árpád)

A SOC-R hajók képesek különleges műveleti csoportok vízi környezetben való kijuttatására és kiemelésére, akár tűz alatt is. Alkalmasak továbbá közvetlen tűztámogatásra, felderítési és hírszerzési feladatokra, utánpótlás és egészségügyi ellátmány célba juttatására, sebesültek evakuálására is.

A fejlesztés részeként

magyar és amerikai együttműködésben egy új, korszerű folyami flottilla jött létre,

amely elsősorban a Duna térségében képes ellátni védelmi és biztonsági feladatokat.

Újra bebikázták a hadiipart

A fejlesztésekkel azonban nemcsak új haditechnikai eszközök beszerzésére volt a cél, hanem a hazai hadiipar újjáépítése is. A Lynx harcjárművek gyártása már Magyarországon zajlik Zalaegerszegen, emellett lőszergyártó üzem létesült Várpalotán és kézifegyvergyár Kiskunfélegyházán, a Gidránok gyártása pedig hamarosan Győrben veszi kezdetét, ahol a Tátrával együttműködve

katonai teherautók gyártása is előkészítés alatt van.

Ez nemcsak a honvédség ellátásbiztonságát növeli, hanem hosszú távon a magyar hadiipar megerősödését is szolgálja.

Mindezeken felül kizárólag magyar költségvetési forrásokra támaszkodva, 59 milliárd forintból építik fel a különleges rendeltetésű dandár, a különleges műveleti parancsnokság és a regionális különleges műveleti komponens parancsnokság új laktanyáját Szolnokon. A beruházás első fázisa idén készül el, az alapkőletételnél Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott:

ezzel a fejlesztéssel – ahogy a haderőfejlesztés ütemével és méretével vagy a hadiipar kiépítésével – ismét példát mutatunk egész Európának.

A honvédelmi miniszter szavaiban nincsen túl sok túlzás, hiszen a honvédség olyan átfogó modernizáción megy keresztül, amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa. A térség haderőire jellemző, „posztszovjet” jelleget mára szinten teljesen levetkőzte és a modernizációval új képességek jelentek meg a légvédelem, a páncélos hadviselés és a légi szállítás területén is. A folyamat eredményeként Magyarország egy modernebb, ütőképesebb honvédséggel tud majd szembeállni a geopolitikai feszültségekkel, mert „a békéhez erő kell”.

Borítókép: Gyakorlaton a honvédség H225M helikoptere (Forrás: Honvédelem.hu)

További játékainkhoz kattintson ide!