Fedőneve: Kolibri projekt – Egy több százmillió eurós vagyonkimentési ügy szálai Ursula von der Leyenig vezethetnek

Bő egy hónapja a Magyar Nemzet vezetése postai, majd később elektronikus úton hatalmas dokumentumhalmazt kapott. Az iratok feldolgozása során egy nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő vagyonkimentési akció részletei bontakoztak ki. A pénzügyi tranzakciók végrehajtásában kulcsszerepet játszott Donatus Albrecht, Ursula von der Leyen testvére, aki a német Aurelius magántőkealap három fő tulajdonosának egyike. Irgalmatlan nagyságú pénzről, mintegy 160 milliárd forintnyi euróról van szó. Egy neves európai pénzügyi napilap már korábban megkapta a leleplező dokumentumokat, ám nem foglalkoztak a korrupciógyanús üggyel. A Magyar Nemzet ezt most megteszi.

2026. 03. 17. 4:47
Fotó: FREDERICK FLORIN Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ursula von der Leyenről, Angela Merkel volt német kancellár miniszteréről, az Európai Bizottság jelenlegi elnökéről sokakban sokáig az a kép élt, hogy egy konzervatív, keresztény hétgyermekes családanya, akinek a tisztessége megkérdőjelezhetetlen. Ezt az imázst rombolta szét a politikus nevéhez kötődő Pfizer-botrány. Az uniós csúcsvezető, a gyanú szerint, csaknem 1,8 milliárd vakcina beszerzését „sms-ezte” le a színfalak mögött a Covid-járvány idején.

A jelek szerint ez csak egy a bizottsági elnök környezetében gyülekező viharfelhők közül. A Magyar Nemzet ugyanis több mint egy hónappal ezelőtt, postai, majd röviddel ezt követően elektronikus úton egy igen terjedelmes dokumentumhalmazt kapott, amelynek áttekintése után egy példátlan vagyonkimentési akcióra derült fény. A résztvevők által Kolibri projektnek elnevezett titkos tranzakciósorozat során mintegy 160 milliárd forintnyi eurót lapátoltak ki az Obotritia vállalatcsoportból, amelyhez korábban az Obotritia bankház is tartozott.

A károsultak száma egyelőre nem ismert, ám a heves indulatokat kiváltó ügylet sértettjei már ügyvédeket fogadtak fel, és nem hiszik, hogy az elkövetők következmények nélkül megússzák a történteket. De nézzük, kik is voltak a működtetői ennek a rafináltan megtervezett rendszernek!

Meeting between President of the European Council Antonio Luis Santos da Costa and President of the European Commission URSULA VON DER LEYEN and Prime Minister of Armenia Nikol Pachinian in the European Council an institution of the European Union in Brussels in Belgium on 14th of July 2025. (Photo by Martin Bertrand / Hans Lucas via AFP)
Fotó: MARTIN BERTRAND / Hans Lucas

A hálózat

A szálak egy magántőkealaphoz, az Aure­liushoz vezetnek, amely Donatus Albrechtnek – Ursula von der Leyen testvérének – érdekeltsége. Albrecht az igazgatótanács tagja két partnerével, Dirk Markusszal és Gert Purkerttel együtt. A Németországban bejegyzett alap az elmúlt évtizedekben a háttérből finanszírozott két rendkívül kockázatvállaló ingatlanbefektetőt. Az egyikük Jonathan Chenevix-Trench brit állampolgár, a Morgan Stanley Europe korábbi elnöke, akinek magáncíme és több telefonszáma is szerepel Jeffrey Epstein noteszében. Mint ismert, Epstein egy kiterjedt prostitúciós hálózatot működtetett, amelyben gyermekeket is kihasználtak. Chenevix-Trench nemzetközi kapcsolati hálója a néhai zimbabwei diktátor, Robert Mugabe családjáig is elért. A másik üzletember a meglehetősen ellentmondásos hírű, Rolf Elgeti nevű német állampolgár.

Az egyik lehetséges magyarázat arra, hogy az Aurelius miért finanszírozta e két személy üzleteit, hogy mindketten Donatus Albrecht üzlettársai voltak több más vállalatban is.

Érdemes közelebbről megvizsgálni a két kulcsszereplőt! Elgeti és Albrecht hosszú éveken keresztül hatalmas pénzügyi érdekeltségeken osztozott legalább két jelentős német vállalatban: az Obotritia Capital KGaA-ban és a Deutsche Konsum REIT-AG-ben. Mindkét üzletember – Elgeti és Albrecht – részt vett e vállalatok irányításában is.
Az Obotritia Capital KGaA-n keresztül Elgeti és Chenevix-Trench – feltehetően Albrechttel együtt – korábban egy német bankot is birtokolt: a Bankhaus Obotritia GmbH-t. A pénzintézetet 2024 elején a német pénzügyi felügyelet, a BaFin bezáratta, miután számos szabálysértést tártak fel. A visszaélésekre már évekkel korábban egy ügyvédi csoport is felhívta a figyelmet. Az egyik feltűnő fejlemény az volt, hogy az Obotritia az utóbbi években hatalmas veszteségeket szenvedett el. 2021-ben 206 millió eurót, 2022-ben pedig további 261 millió ­eurót vesztett. Ennek következtében 2022. december 31-re az Obotritia saját tőkéje teljesen eltűnt, sőt mínusz 223 733 900 euróra süllyedt – vagyis a cég gyakorlatilag csődbe jutott.

Ezekben az években az Obotritia működését egyre kétségbeesettebb, vitatható lépések jellemezték. Ilyen volt például egy 62,5 millió eurós, fedezet nélküli hitel felvétele a Deutsche Konsum REIT-től (DKR). A kölcsönt a 2023. szeptemberi határidőig nem fizették vissza, ennek ellenére az Obotritia többéves haladékot kapott még kedvezőbb feltételek mellett. Abban az időben Elgeti egyidejűleg töltötte be az Obotritia és a DKR vezérigazgatói posztját, miközben mindkét vállalat működését nagyrészt külső befektetők finanszírozták. Fontos körülmény, hogy a német pénzügyi világban a DKR-t Elgeti személyes perselyeként emlegették. Végül 2024. október 30-án Elgetinek és Albrechtnek is távoznia kellett a DKR vezetéséből. Az új vezetők között azonban ott van Jan Rehbock is, aki Albrecht közeli munkatársa – sőt az Aure­liusnál Albrecht alkalmazásában áll.

Ernst Albrecht with his children Hans-Holger (l) and Donatus (r) playing chess in January 1982. Daughter Ursula background right. The Prime Minister of Lower Saxony Ernst Albrecht (CDU) and his wife Heidi had seven children. Ursula made a political career as a married von der Leyen. | usage worldwide (Photo by WOLFGANG WEIHS / dpa Picture-Alliance via AFP)
Ursula von der Leyen (jobbra hátul) és testvére, Donatus Albrecht (jobbra elől)  Fotó: WOLFGANG WEIHS / DPA

Az összeomlás és a Kolibri művelet

A Bankhaus Obotritia GmbH kényszerbezárása óta Chenevix-Trench eltűnt a nyilvánosság elől, miközben Elgeti üzleti birodalma széthullott. A birtokunkban lévő több száz oldalas dokumentum alapján úgy tűnik, hogy miután az Obotritia saját tőkéje mínuszos lett, Albrecht és aureliusbeli partnerei a még megmaradt értékes vagyonelemeket is kivonták a haldokló vállalatból – adott esetben a jogszabályokat is figyelmen kívül hagyva. A 2024. november 24-én végrehajtott titkos műveletnek James Bond-filmeket idéző nevet adtak: Kolibri projekt.

Az akció részeként az Obotritia Capital KGaA értékes eszközeit titokban egy rendkívül összetett, tízszintű holdingstruktúrába helyezték át, amely Máltáról indult, majd Luxemburgon át a Seychelle-szigetekig terjedt. A struktúra – amelynek részletes ismertetését az olvasók érdekében most mellőzzük – végső kedvezményezettjei között nemcsak Albrecht és két aureliusbeli partnere lelhető fel, hanem e személyek gyermekei és más családtagjai is.

A művelet jellegét jól mutatja, hogy az Obotritia Capital KGaA által átruházott összes vagyonelem – kölcsönök, részvények és tulajdoni részesedések – egy újonnan létrehozott máltai vállalatba, a Parrot Limitedbe került. Ezt a céget Albrecht és partnerei mindössze ötezer eurós alaptőkével alapították nem sokkal a tranzakció előtt.

Az Obotritia utolsó értékes eszközei – kölcsönök, részvények és tulajdonrészek – tehát a Parrot Limitedhez kerültek. A kivont vagyon értéke mintegy 424 millió euróra, azaz körülbelül 160 milliárd forintra tehető. A kilapátolt eszközök között szerepelt például a Francotyp-Postalia Holding AG nevű német vállalat négymillió részvénye, amelyeket nem sokkal később sok millió euró­ért értékesítettek. Donatus Albrecht és aureliusbeli partnerei – akik egyben a Parrot tulajdonosai is – azonban egyetlen eurót sem fizettek ezekért az eszközökért az Obotritia Capital KGaA-nak.

A végső értékes vagyonelemek ellenszolgáltatás nélküli kivonása önmagában is jogellenesnek minősülhet, de az ügylet a német csőd- és szerkezetátalakítási jogszabályokat is sérthette, mivel az Obotritia Capital KGaA saját tőkéje már az eszközök kilapátolása előtt is negatív volt. A német jog szerint ilyen helyzetben kötelező auditot végezni független külső könyvvizsgálók felügyeletével, emellett szerkezetátalakítási terv készítése is szükséges, mielőtt bármilyen tranzakciót végrehajtanának. A hivatalos nyilvántartások szerint azonban minderre nem került sor.

Úgy tűnik, hogy Albrecht és partnerei a német büntetőjogot is megsértették azzal, hogy bennfentesként, saját javukra vonták ki az Obotritia utolsó értékes eszközeit.

Veszteséggel maradt befektetők

A Kolibri projekt következtében az Obotritia Capital KGaA gyakorlatilag kiürült, és ma már csupán értéktelen leányvállalatok maradtak a tulajdonában. Ezek közül több már csődbe is ment. Ennek következtében azok a befektetők, akik korábban az Obotritia Capital KGaA által kibocsátott kötvényeket vásároltak – összesen mintegy 833,6 millió euró értékben –, szinte biztosan elveszítik a teljes befektetésüket.

A károsultak között számos kisbefektető is található, akik összesen több mint 226,6 millió eurót invesztáltak, és eddig már pénzük több mint 96 százalékát elvesztették. A papírok értéke tovább zuhan, vevő pedig alig akad – senki sem akar felszállni a süllyedő hajóra. Fontos megjegyezni: ha Albrecht és két Aurelius-partnere nem vonta volna ki az Obotritiából a mintegy 424 millió eurónyi – körülbelül 160 milliárd forintnyi – vagyont, a kisbefektetők teljes egészében visszakaphatták volna a pénzüket.

Hogyan derült fény az ügyre

A hatalmas vagyonkimentési műveletre azonban fény derült, miután a frankfurti cégnyilvántartásba olyan dokumentumot nyújtottak be, amely egyértelműen részletezi a Kolibri projektet. A cégnyilvántartás dokumentumai nyilvánosak, így bárki megtekintheti ezt az iratot, és saját maga is meggyőződhet arról a módszerről, amelyet Albrecht és két aureliu­sos partnere alkalmazott.

Több ország ügyvédei azóta együttműködésbe kezdtek, és Stichting Obotritia Belanghebbenden néven holland közérdekű alapítványt hoztak létre. Az alapítvány célja, hogy képviselje mindazokat a kötvénytulajdonosokat és befektetőket, akiket állításuk szerint az Obotritia és az Aurelius károsított meg. A szervezet elnöke, Patrick Körver tavaly augusz­tus 12-én hivatalos bejelentést tett a német pénzügyi hírszerző egységnél (FIU) Kölnben, részletes dokumentációval és jelentős bizonyítékanyaggal. Az FIU az a hatóság Németországban, amelynek feladata az ilyen ügyek kivizsgálása.

A panasz célja az volt, hogy felhívja a német pénzügyi hatóságok figyelmét a Kolibri projektre, vagyis arra, hogy az Obotritia utolsó értékes eszközeit jogellenesen vonhatta ki Donatus Albrecht és Aurelius-beli partnerei által. A bejelentéssel azt is el kívánták érni, hogy a hatóságok befagyasszák az eszközöket, mielőtt azok végleg eltűnnének. Az ügyvédek és az alapítvány azonban megdöbbenve tapasztalták, hogy sem az FIU, sem más német vizsgálati hatóság – például a BaFin – nem reagált és nem indított eljárást.

Az együttműködésben részt vevő egyik ügyvédet egy, az FIU-hoz közel álló forrás informálisan arról tájékoztatta, hogy az ügyet politikailag túl érzékenynek tartják a vizsgálathoz Ursula von der Leyen és Donatus Albrecht családi kapcsolata miatt. Úgy tűnik tehát, hogy a német hatóságok szemet hunynak afölött, hogy az Obotritia Capital KGaA-ból kivontak és eltüntettek 424 millió eurót, amivel több száz kötvénytulajdonost és befektetőt károsítottak meg. A történet legfrissebb fejleményei arra engednek következtetni, hogy az Obotritia csődje már a közeljövőben bekövetkezhet. Ugyanis hivatalos német nyilvántartásokból arról értesültünk a minap, hogy az Obotritia mindeddig nem tette közzé a 2023-as és 2024-es éves beszámolóit, ami a német jog további megsértésének minősül. A cég emellett a múlt hónapi hivatalos közleményében jelezte, hogy nem tud kamatot fizetni a kötvényei után.

Kérdések Von der Leyenhez és testvéréhez

A Magyar Nemzet kérdéseket küldött Donatus Albrechtnek a mintegy 160 mil­liárd forintos vagyonkimentési művelettel kapcsolatban. Egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy tulajdonosa volt-e, vagy jelenleg is tulajdonosa-e a máltai Parrot vállalatnak, és ha igen, milyen üzleti tevékenységet folytattak rajta keresztül. Azt is megkérdeztük, hogy fennáll-e még üzleti kapcsolata Rolf Elgetivel, illetve szerinte mi volt a Kolibri projekt célja. Arra szintén választ várunk, hogy az eszközök átruházásakor tudatában voltak-e annak, hogy az Obotritia mérlege már évek óta súlyosan negatív, illetve miért került a kivont vagyon feletti ellenőrzés azonnal egy Seychelle-szigeteki vállalathoz. Végül arra is rákérdeztünk, hogy az eszközöket önként vissza kívánják-e juttatni az Obotritia hitelezőinek, vagy megvárják a bírósági döntést. Mindezzel kapcsolatban természetesen Dirk Markust és Gert Purkertet is megkerestük.

European Commission President Ursula von der Leyen speaks during a joint debate on the preparation of the European Council meeting on March 19 and 20, 2026 and on the US-Israeli war on Iran, at the European Parliament in Strasbourg, eastern France, on March 11, 2026. (Photo by FREDERICK FLORIN / AFP)
Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP

Kérdéseket küldtünk Ursula von der Leyennek is, mivel felmerülhet a gyanú, hogy testvére, Donatus Albrecht magas szintű kapcsolataira támaszkodva remélheti elkerülni a következményeket. Egyebek mellett azt kérdeztük, hogy ő, férje vagy gyermekeik rendelkeznek-e érdekeltséggel az Aureliusban vagy Donatus Albrecht más vállalkozásaiban. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tudott-e testvére és Rolf Elgeti üzleti kapcsolatáról, ­volt-e valaha üzleti viszonya a német pénzügyi szereplővel, illetve tisztában volt-e a Kolibri projekt részleteivel vagy testvérének a máltai Parrot cégben meglévő tulajdonrészével.

Von der Leyen hivatala kitérő választ adott. Megkeresésünkre csupán annyit üzent: szóbeszéddel nem foglalkoznak.

Hallgat a nemzetközi sajtó

Végezetül érdemes röviden bemutatni azokat az akadályokat, amelyekkel azok szembesülnek, akik a sajtóhoz fordulnak abban a reményben, hogy az európai polgárok értesülhetnek a háttérben zajló, megdöbbentő ügyletekről. A vagyonkimentési művelet dokumentáció­ját egy rendkívül tekintélyes nemzetközi pénzügyi lapnak is elküldték. A lap szerkesztői és újságírói átvizsgálták a dokumentumokat, ám végül nem tartották elég fontosnak a tartalmukat ahhoz, hogy megosszák olvasóikkal. Végül is „csupán” körülbelül 160 milliárd forintnyi vagyon tűnt el. A Magyar Nemzet kérdéseket küldött az érintett lap szerkesztőségének is: döntésük kizárólag szakmai szerkesztőségi megfontolásokon alapult-e, vagy politikai nyomás is szerepet játszott abban, hogy nem közölték egy látszólag hatalmas és jogellenes vagyonkimentési ügy részleteit. A dokumentumok, információk feldolgozá­sá­ban, a cikk megírásában, szerkesztésében részt vettek: Kárpáti András, Villányi Károly, Jakubász Tamás, Kis Ferenc.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.