Jelentős versenyhátrányt szedhet össze az európai agrárium, ha az uniós vezetők nem lépnek gyorsan

Az üzemanyagárak egyre dinamikusabb emelkedése Európa-szerte számos ágazatban jelent gondot. Az ipar mellett más energiaigényes ágazatok, így a mezőgazdaság számára is jelentős következményei lehetnek a jelenlegi közel-keleti helyzet miatt kialakuló üzemanyagár-robbanásnak. Az olaj- és földgázárak emelkedésének mezőgazdaságra gyakorolt várható hatásait az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány járta körbe friss elemzésében.

Fotó: Kállai Márton

Az EU mezőgazdasági energiafelhasználásában az olajtermékek – dízel, benzin, üzemanyagok – több mint 58 százalékot tesznek ki, a mezőgazdasági inputköltség-megoszlásban pedig 9–12 százalék közötti értéket képviselnek. Mindez jól mutatja, hogy az üzemanyagköltségek változása mekkora hatással lehet a mezőgazdasági kiadásokra. Az Oeconomus Gazdasáégkutató Alapítvány az EU-s mezőgazdaság helyzetét tekintette át az üzemanyagárak alakulása kapcsán. Átfogó elemzésükben kitértek arra is, hogy milyen módon gyűrűzhet be a fogyasztási árakba és mely területeket érintheti leginkább a szektoron belül az üzemanyagáremelkedés.

A mezőgazdaság az erőteljes gépesítés miatt jelentős mennyiségű üzemanyagot igényel  Fotó: Vasvári Tamás/MTI Fotószerkesztõség

Az üzemanyagok árának növekedése gyorsan begyűrűzhet a teljes élelmiszerláncba

A közel-keleti helyzet hatására az üzemanyagárak dinamikus növekedésnek indultak a globális piacokon. Az Európai Unió országaiban is elkezdődött az emelkedés, ez pedig az energiaigényes ágazatokban a költségek növekedésével és a fogyasztói árak emelkedésével párosulhat. A mezőgazdaságban az erőteljes gépesítés eredményeként főként a dízel tekinthető kulcsfontosságú költségtényezőnek, így az ár alakulása számos szempontból meghatározó tud lenni. Az energia és kenőanyagok ára az agrárinputok egyik jelentős része, ezért a változások gyorsan átgyűrűznek az egész élelmiszerláncba.

Az elmúlt évek során, főleg a 2022-es orosz–ukrán háború hatására már megtapasztalhatták a mezőgazdaságban dolgozók a ráfordítások drasztikus emelkedését. 2022-ben a legnagyobb arányban az energia és kenőanyagok, a műtrágyák és talajjavítók és az állati takarmányok árindexei növekedtek az előző, 2021-es évi értékekhez képest. 

Kiugró volt a műtrágya és talajjavítók árindexének emelkedése: egyetlen év alatt 144,2 százalékpontot növekedtek az ilyen jellegű ráfordítások költségei. Az energia és kenőanyagok esetében hasonlóan magas, 84,17 százalékpontos növekedésről beszélhetünk. A következő években, így 2023-ban is, azonban nem tudott visszaállni az egyes ráfordítások árindexe a korábbi, 2022 előtti értékekre, csökkenés azonban felfedezhető. Az Eurostat legutóbbi elérhető adatai szerint 2024-ben az energia és kenőanyagok 54,15 százalékponttal, míg a műtrágyák és talajjavítók 52 százalékponttal mutattak magasabb értéket, mint 2023-ban.

A tavaszi mezőgazdasági munkákat, így a talajművelést, vetést, növényvédelmet egyaránt érinti az áremelkedés, de amennyiben a helyzet hosszú ideig nem változik, akkor a betakarítást és a szállítást is befolyásolni fogja a magasabb üzemanyagár. Egyes számítások szerint, ha a dízel ára 20-30 százalékos növekedést is képes produkálni, akkor a legtöbb növénykultúra esetében a teljes termelési költség 3-6 százalékos emelkedést is jelenthet. Ez főként a gabonatermesztésben, az olajos növények esetében, valamint a nagy, egybefüggő szántóterületek megművelésében lesz mérvadó.

Érthető módon, ha nőnek a termelési költségek, akkor az rövid időn belül a fogyasztói árakban is visszaköszönhet. Az Eurostat adatai szerint 2025-ben a mezőgazdasági termékek ára átlagosan 3 százalékkal nőtt az EU-ban. Mivel az agrárinputok (energia, műtrágya, stb). árváltozása közvetlenül hat a termelők árazására, így az megjelenik az élelmiszer-alapanyag árában, és végül a fogyasztói árban is.

Az agrárinputok árváltozását a termelő nem minden esetben tudja azonnal áthárítani. Az üzemanyagár és így a termelési költségek emelkedésénél különösen érintettek a kis- és közepes gazdaságok, a gabona- és olajos magvakat termelők, valamint az állattartó gazdaságok is. Amennyiben a terményár nem nő ugyanannyival, mint az inputköltségek, akkor csökken a profit, vagy rosszabb esetben veszteséget termel a gazdaság.

A magas üzemanyagárak különösen jelentős problémát okoznak akkor, ha más régiókban alacsony tud maradni az energia ára. Emiatt az EU termelése drágább lesz, nő az import és csökken az export aránya, ami egyensúlytalanságot idéz elő, így rontja az országok mezőgazdasági versenyképességét. Azon országok esetében, amelyek mezőgazdasági exportja magas – mint például 

• Franciaország, 
• Lengyelország, 
• Írország, vagy 
• Ausztria –, 

a teljes külkereskedelmi teljesítményt negatívan befolyásolja a felvázolt helyzet.

A hazai gazdákat jövedékiadó-visszatérítéssel és védett árral segíti a kormány

Magyarország esetében a közel-keleti helyzet mellett a Barátság kőolajvezeték elzárása is komoly hatást gyakorolt az üzemanyagárak megugrására. Az elmúlt évek áremelkedései és inputköltségeinek növekedése nem hagyták érintetlenül a magyar gazdákat sem, így a jelenlegi helyzet tovább ronthatja a mezőgazdaság teljesítményét.

A hazai mezőgazdasági gépek – hasonlóan az EU-s helyzethez – ugyancsak dízellel működnek, így ebben az esetben is ennek az üzemanyagnak az áremelkedése okozhat fennakadásokat. Emellett fontos figyelembe venni a ráfordítások más csoportjait is, így 

• a műtrágyákat és talajjavító szereket, 
• a szállítási költségeket, 
• a takarmányokat, 

mivel ezeknél is jelentős áremelkedés prognosztizálható idén. Az üzemanyagár változása csaknem az összes költségformára kihat: a gépköltségek (üzemanyag, karbantartás stb.) a termelési költség kb. 24 százalékát adják, ezen belül csak az üzemanyag aránya körülbelül 17 százalék a főbb növényeknél (búza, árpa, kukorica). Ebben az esetben is érvényes a korábbi EU-s megállapítás: ha a dízel ára 20-30 százalékos emelkedést ér el, akkor a termelési költségek 3-5 százalékkal is emelkedhetnek. A magasabb üzemanyagár hozzávetőlegesen 10 százalékkal is növelheti a mezőgazdasági átadási árakat, ami nagyjából 2,5 százalékos élelmiszeripari áremelkedést is okozhat.

A szállítási költségek növekedése szintén fontos tényező: a termények és inputanyagok szállítása, az élelmiszeripari logisztika költségeinek esetén egyértelműen visszatükröződnek majd a magasabb költségek. A kis- és közepes méretű gazdaságok Magyarország esetében is jobban ki vannak téve az áremelkedés hatásainak. Az ilyen típusú gazdaságok kevésbé tudják csökkenteni a költségeiket, valamint kisebb alkupozícióban vannak az élelmiszerláncban. Ezért az energiaár-emelkedés jövedelmezőségi problémákat okozhat, főleg akkor, ha a terményárak nem nőnek ugyanakkora mértékben.

A magyar kormány még 2024-ben bevezette a mezőgazdasági dízel jövedékiadó-visszatérítést, amely segítségével a gazdák a dízel jövedéki adójának 90 százalékát visszaigényelhetik. Az intézkedés ma is érvényben van, ennek segítségével csökkenthető a drágulás hatása, viszont annak megszüntetéséhez a Barátság kőolajvezeték újraindítása lenne szükséges. A március 9-től hatályos védett ár szintén kedvezően hathat a mezőgazdasági termelők helyzetére is.