Katonákból gyilkológépek: így próbálták harci drogokkal „legyőzhetetlenné” tenni a katonákat

A hadviselés történetében régóta jelen vannak a tudatmódosító szerek. A Drogkutató Intézet tanulmánya szerint ezek az anyagok három fő csoportba sorolhatóak: depresszánsok, hallucinogének és stimulánsok. Bár sok kultúra hitt abban, hogy ezek az anyagok növelik a bátorságot, az állóképességet vagy a harci kedvet, a mellékhatások gyakran kiszámíthatatlannak és veszélyesnek bizonyultak.

Fotó: Szerhij Dolzsenko Forrás: MTI/EPA

Három fő drogtípus a harctéren

A Drogkutató Intézet elemzése szerint a harcosok által használt tudatmódosító szerek három fő kategóriába sorolhatóak:

1. depresszánsok (például az alkohol), amelyek csökkentik az idegi aktivitást és tompítják a félelmet;
2. hallucinogének (egyes gombák vagy növények), amelyek torzíthatják az érzékelést és megváltoztathatják a viselkedést;
3. stimulánsok (például az amfetaminszármazékok), amelyek növelik az éberséget és a fizikai aktivitást.

A hatás csak a mennyiségen múlott

A történelemben a katonák mindhárom típusú anyagot használták – különböző célokkal és eltérő következményekkel, a hatás pedig a leggyakrabban csak a mennyiségen múlott. A túl sok alkohol például könnyen kábultságot és koordinációs zavarokat okozott. A Drogkutató Intézet rámutat: 

innen ered a „groggy” kifejezés is: a brit haditengerészet matrózai a napi rum- és vízadagjuk elfogyasztása után gyakran bizonytalan, kábult állapotba kerültek.

Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a stimulánsok esetében a túladagolás különösen veszélyes volt. A megfelelő mennyiség növelhette az állóképességet és az agressziót, de túl nagy dózis esetén paranoia, hallucinációk, sőt súlyos egészségkárosodás is jelentkezhetett a katonáknál. Nagy adagban az amfetaminszármazékok szívleállást vagy stroke-ot is okozhatnak. A hosszabb távú használat pedig súlyvesztéshez, kimerültséghez és komoly pszichés problémákhoz vezethet.

Könnyű velük az ellenkező hatást elérni

A Drogkutató Intézet szerint a történelmi példák világosan mutatják, hogy a harcosok által használt tudatmódosító szerek soha nem voltak ártalmatlan eszközök, hanem komoly kockázatokat hordoztak. Bár sok kultúra hitt abban, hogy ezek az anyagok növelik a bátorságot, az állóképességet vagy a harci kedvet, a mellékhatások gyakran kiszámíthatatlanok és veszélyesek voltak. 

A stimulánsok túlpörgették a szervezetet, a hallucinogének torzították az érzékelést, a depresszánsok pedig könnyen kábultságot okoztak

– emelték ki, rámutatva: a túlzott használat nemcsak a harci teljesítményt rontotta, hanem súlyos egészségkárosodáshoz, sőt halálhoz is vezethetett. 

„A modern példák azt mutatják, hogy ezek a kockázatok ma sem kevésbé súlyosak, sőt a szerek erőssége és elérhetősége miatt talán még nagyobbak. A pszichoaktív anyagok használata így nemhogy előnyt nem jelent, hanem hosszú távon gyengíti a katonákat és rombolja a hadseregek működését” – összegzett a Drogkutató Intézet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

***

A tartalomnak nem célja a kábítószer-fogyasztás népszerűsítése vagy az azzal való visszaélésre történő buzdítás.

Felhívjuk a figyelmet, hogy Magyarországon a kábítószer fogyasztása és birtoklása a hatályos jogszabályok értelmében bűncselekménynek minősül (Btk. 178. §) és szigorúan büntetendő.

Ha Ön vagy hozzátartozója segítségre szorul, kérjük, forduljon szakemberhez. A függőség kezelhető, és az időben kért segítség életet menthet.

További játékainkhoz kattintson ide!