Árrobbanás vagy korrekció? – ekkora ingatlanvagyonnal rendelkeznek most a magyar háztartások

Az utóbbi 15 évben a magyar lakásárak emelkedtek a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. Az árrobbanás mellékhatásaként a magyar háztartások lakásvagyona folyó áron csaknem ötszörösére emelkedett, a lakosság teljes nettó vagyona GDP-arányosan 245 százalékról 381 százalékra nőtt – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

Értékesebb ingatlan is képezheti vagyonadó tárgyát, a lakhely mellett mondjuk a céges telephely Fotó: MW archív Forrás: MW archív

A lakásvagyon értéknövekedésében jelentős szerepet játszottak az állami lakástámogatási programok is. Az említett csokon túl a kedvezményes lakásáfa és a Babaváró hitel élénkítették a keresletet, illetve az otthonfelújítási támogatások is hozzájárultak a lakosság vagyonának növekedéséhez. A tartósan alacsony kamatkörnyezet miatt az ingatlanbefektetés sok háztartás számára a bankbetéteknél kedvezőbb megtakarítási formává vált.

Jelentősen nőtt a magyar háztartások nem pénzügyi vagyona

A háztartások lakóingatlanban lévő vagyonának a 2010 és 2021 közötti évekre vonatkozó értékeit a nemzeti számlák adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023-as tanulmánya is közli. A 2022 és 2025 közötti évek értékei az előző évi adatok és a lakáspiaci árindex alapján, megfelelő korrekció alkalmazásával becsülhetőek.

2010 és 2025 között a lakosság lakásvagyona folyóáron majdnem az ötszörösére (pontosabban: 4,8-szorosára) növekedett. A lakásvagyon értéknövekedése így több mint 20 százalékkal meghaladta a lakásárak átlagos növekedését. Az eltérést elsősorban a lakásállomány bővülése és minőségjavulása magyarázza.

Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

A vagyonérték az adott év GDP-jének százalékában is kifejezhető. A háztartások lakásvagyonának értéke GDP-arányosan 151 százalékról 229 százalékra emelkedett 2010 és 2025 között. Ez 78 százalékpontos növekedést jelent ebben az időszakban, ami több mint háromszorosa annak, amennyit a háztartások pénzügyi vagyona nőtt.

A magyar háztartások vagyonának legértékesebb részét a birtokolt lakóingatlanok alkotják. A vagyonstatisztikák a lakásállomány mellett nyilvántartják az egyéb ingatlanok, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységhez tartozó nem pénzügyi eszközök (mezőgazdasági földterületek, az állat- és növényállomány, a különféle gépek, berendezések, szoftverek és készletek) állományának alakulását is. A háztartások nem pénzügyi eszközei ezek összességét jelentik.

A magyar háztartások nem pénzügyi eszközökben lévő vagyona a GDP 174 százalékáról annak 266 százalékára nőtt 2010 és 2025 között. A háztartások birtokában lévő pénzügyi eszközök mennyisége ugyanebben az időszakban a GDP 115 százalékáról annak 137 százalékára nőtt az MNB adatai szerint, míg a GDP-arányos adósságállománya 44 százalékról 22 százalékra esett vissza.

Összességében a háztartások teljes nettó vagyona a GDP 245 százalékáról annak 381 százalékára nőtt 2010 és 2025 között, vagyis a lakosság több mint egy teljes évnyi GDP-vel gazdagodott ebben az időszakban.

A 2010 és 2025 közötti időszakban a teljes Európai Unió lakáspiaca jelentős átalakuláson ment keresztül. A 2008-as pénzügyi válságot követő években sok országban még stagnáló vagy csökkenő ingatlanárak voltak jellemzőek, de 2014–2015 után szinte az egész EU-ban gyors árnövekedés indult el.

Az átlagos uniós növekedés mögött azonban érdemi területi különbségek húzódtak meg. A közép- és kelet-európai országokban a 2010-es években gyors felzárkózás zajlott: emelkedtek a bérek, nőtt a foglalkoztatás és bővült a hitelállomány. Ezekben az országokban az ingatlanpiac korábban viszonylag alulértékelt volt, ezért a befektetői és lakossági kereslet gyorsan felhajtotta az árakat. Ezzel szemben a dél-európai államok egy részében a válság utáni adósságproblémák, a gyenge gazdasági növekedés és a magas munkanélküliség visszafogta a keresletet, így a lakásárak is lassabb tempóval nőttek.

A devizahitel-válság lényegében befagyasztotta az ingatlanpiacot

Az Eurostat adatai alapján a 2010 és 2025 közötti időszakban Magyarországon emelkedtek a lakásárak a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. A 2010 körüli magyar ingatlanárak rendkívül alacsony szintről indultak. A 2008-as globális pénzügyi válság és az ezt félrekezelő korabeli hazai gazdaságpolitika kudarcából fakadó devizahitel-válság gyakorlatilag befagyasztotta a lakáspiacot, így a későbbi növekedés részben korrekcióként is értelmezhető. 

A magyar gazdaságban 2013 után gyors reálbér-növekedés kezdődött, ami növelte a lakáskeresletet. Az állam családtámogatási programjai – például a csok, a kedvezményes hitelek és az otthonteremtési támogatások – szintén élénkítették a piacot.

A rekordmértékű lakásár-növekedés kedvező mellékhatásaként a háztartások lakásvagyonának értéke is rekordmértékben növekedett. Ebből a vagyonnövekedésből a magyar társadalom széles rétegei részesedtek, mivel a háztartások több mint 90 százaléka rendelkezett saját tulajdonú ingatlannal.

A teljes elemzést ide kattintva olvashatja.