A Vidékfejlesztési programot (VP) az előző uniós költségvetési ciklusban mintegy 1400 milliárd forintos kerettel hirdették meg, majd mivel a következő programozási időszak előtt volt még egy átmeneti év, ehhez még további mintegy 1500 milliárd forintos összeg társult – mondta az OMÉK-on rendezett sajtótájékoztatójánViski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára. A jelentős többletpénz bevonását az tette lehetővé, hogy a magyar kormány döntése értelmében az uniós forrásokat a brüsszeli szabályozás szerinti lehető legmagasabb arányú, 80 százalékos társfinanszírozásból a hazai költségvetés kiegészítette.
A rendszerváltozás óta a magyar kormány – ezzel az államtitkár szerint összesen végül 3000-3100 milliárd forinttal – a legtöbb forrást ebben az időszakban fordította a magyar vidékre és a hazai mezőgazdaságra.
Ez mintegy 400 ezer támogatott projektet jelentett. A források 63 százaléka beruházásokat, 33 százaléka területalapú támogatásokat, míg a fennmaradó 4 százalék a vidéki térségek egyéb fejlesztését szolgálta, például önkormányzatok, civil szervezetek, egyházi szereplők támogatásán keresztül.
Az államtitkár külön kiemelte az élelmiszeripar fejlesztését, amelyre az előző ciklus forrásaiból több mint 300 milliárd forintot fordítottak, a mostani költségvetési ciklusban pedig 500 milliárd forint áll rendelkezésre. Mivel a támogatási rész mellett körülbelül 50 százalék önerőt is fel kellett, illetve kell mutatni, ez azt jelenti, hogy a 2020-as években 1600-1800 milliárd forintnyi élelmiszeripari fejlesztés válik valóra.
A VP elszámolása egyébként idén zárul. A programban közel 2800 milliárd forintot már kifizettek, a következő három hónapban pedig a fennmaradó rész is a jogosultakhoz kerül – jelentette ki. Utóbb lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy nem lesz egyeurónyi elvesző forrás sem. Viski József bízik abban is, hogy a jelenlegi uniós ciklus egyedülálló lehetőségeit is kihasználják az agrár-élelmiszerpiaci szereplők. Mint mondta:
azon vagyunk, hogy a következő uniós ciklusban ugyanez az önálló kétpilléres közös agrárpolitika folytatódjon, jelenleg viszont az uniós álláspont az, hogy ezt megszüntetik, az agrárforrásokat pedig beolvasztják az uniós közös büdzsébe, ami Magyarország számára mindenképpen aggályos.
Sikeresen zárult a VP eredménykommunikációja, amely a „Fejlődő vidék” kampányban több millió emberhez jutott el televíziós, rádiós és online felületeken keresztül – számolt be róla Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője. A kampány célja az volt, hogy bemutassa a magyar vidék átalakulását, a közösségeket megerősítő beruházásokat és a jövőbe mutató fejlesztéseket.
