Tíz éve hunyt el az Oscar-díjas magyar operatőr, a világtörténelem egyik legbefolyásosabb művésze

Tíz esztendeje, 2016. január elsején távozott az élők sorából a világ valaha volt egyik legnagyobb operatőre, a fények és árnyékok magyar mestere. Zsigmond Vilmos nem csupán Oscart és Emmy-díjat, valamint világhírt hozott hazánknak, de táskájában a forradalom lángját is kijuttatta a szabad világba.

Forrás: Origo

Amikor 1956 októberének vérzivataros napjaiban egy fiatal operatőrhallgató társaival az utcára vonult, még nem tudhatta, hogy történelemi fontosságú kockákat rögzít. Zsigmond Vilmos és barátja, Kovács László nem fegyverrel, hanem kamerával harcoltak: tíz kilométernyi nyersanyagon örökítették meg a magyar nemzet szabadságküzdelmét. Ilyen körülmények között indul Zsigmond Vilmos filmes pályafutása, akit az International Cinematographers Guild (Operatőrök Nemzetközi Céhe) a történelem tíz legbefolyásosabb operatőre között tart számon.

Zsigmond Vilmos a Harmadik típusú találkozások forgatásán (Fotó: filmtett)

Menekülés a szabadságba

A forradalom leverése után nem maradt választásuk. Novemberben, táskájukban a felbecsülhetetlen értékű filmtekercsekkel, átvágtak a határon. Ez a „kicsempészett igazság” lett az alapja a nyugati világban sugárzott tudósításoknak és az Ungarn in Flammen (Magyarország lángokban) című dokumentumfilmnek is. 

Bár az emigráció nehéz éveket hozott Zsigmondnak – laborokban dolgozott, fotózott és reklámfilmeket készített –, tehetsége végül áttörte Hollywood kapuit.

Zsigmond Vilmos nem csupán rögzítette az eseményeket, ő festett a fénnyel. Caravaggio és Rembrandt látásmódját ültette át a filmvászonra. 

Az 1970-es években az új Hollywood meghatározó alakjává vált. Operatőri bravúrjai közé tartozott a McCabe és Mrs. Miller (1971) képi világának tudatos kifakítása, amivel a régi fotók hangulatát varázsolta a néző elé.

Pályafutása csúcsát a Steven Spielberggel való közös munka, a Harmadik típusú találkozások (1977) jelentette, amelyért elnyerte az Oscar-díjat. Olyan remekművek fűződnek a nevéhez, mint a vietnámi háború drámáját feldolgozó A szarvasvadász (1978), az Az utolsó valcer vagy a Fekete Dália. Woody Allentől Brian De Palmáig a legnagyobb rendezők keresték a kegyeit, ő pedig minden képkockával azt bizonyította: a digitális trükkök sosem pótolhatják az emberi arcot és a természetes fény varázsát. Azt akarta, hogy a filmjei szebbek legyenek, mint a valóság. 

Felvevőgépének lencséin keresztül vált klasszikussá Sharon Stone, Jack Nicholson, Mel Gibson, Susan Sarandon, Christopher Walken és Richard Dreyfuss számos híres alakítása.

Több műfajban is kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet, vígjátékot (Az eastwicki boszorkányok, Maverick), az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi televíziós filmet (amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott), erotikus thrillert (Sliver, Vágyak vonzásában).
 

Mindhalálig magyar

Világhíre ellenére Zsigmond Vilmos lelke mélyén mindvégig szegedi piarista diák maradt. Szülőhazájával soha nem szakította meg a kapcsolatot. 2002-ben hazatért, hogy leforgassa a Bánk bán operafilmet, és aktívan részt vett az 1956-os emlékezet ápolásában is A lyukas zászló című alkotás közreműködőjeként.

A világhírű operatőr 2016. január 1-jén hunyt el kaliforniai házában 85 évesen. Abban az évben a cannes-i filmfesztiválon portréfilmet mutattak be róla a Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal címmel. Nevével 2017 óta Szegeden nemzetközi filmfesztivált rendeznek, amely az operatőri munkát helyezi a középpontba. 2018-ban először hirdették meg a magyar operatőriskola két kiemelkedő alkotójáról elnevezett, Kovács László és Zsigmond Vilmos operatőr versenyt.

A felvidéki feltaláló fotókönyve inspirálta

Zsigmond Vilmos érdeklődését a fotózás iránt Dulovits Jenő 1940-es évek elején kiadott Művészi fényképezés című könyve keltette fel, amelyet egy betegsége alatt olvasott el, és édesapja gépével maga is fényképezni kezdett. A felvidéki születésű matematikus fényképész, fényképészeti író többek között a magyar Duflex, a világ első tükörreflexes fényképezőgépének feltalálója, a fotótörténet és fotótechnika történet világviszonylatban is egyik kiemelkedő alakja volt.