Sertéságazat: a kormány továbbra is minden támogatást megad

Nőtt tavaly a sertéságazat teljesítménye – számolt be az OMÉK-en rendezett sertéságazati konferencián Nagy István agrárminiszter, aki biztosította sertéstartókat, hogy a tárca továbbra is megad minden támogatást. A sertéságazat mellett a teljes húsiparról is szó esett, elhangzott, hogy a húsipari cégek komoly gondokkal küzdenek, amelyeket számos egyéb tényező mellett a ragadós száj- és körömfájás és az árrésstop okoz számukra.

Nagy István az OMÉK egyik eseményén Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

Az elmúlt évek egyik nyertes, biztos lábakon álló ágazatának nevezte a sertésszektort Nagy István agrárminiszter az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) egyik szakmai rendezvényeként megtartott sertéságazati konferencián. A miniszter szerint ebben a rendezvényt szervező, tíz éve alakult Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) nagyon sok munkája van.

Nagy István a sertéságazat helyzetéről beszélt az OMÉK eseményén
Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

Az ágazat súlyát számszerűsítve Nagy István elmondta, hogy 

kibocsátása tavaly meghaladta a 390 milliárd forintot, ami a teljes mezőgazdasági kibocsátás csaknem tizede, az állattenyésztésének pedig közel a negyede. 

Az ágazat teljesítménye 2024-ben kiemelkedő mértékben emelkedett:

• a kibocsátás mennyiségben 9 százalékkal haladt meg az egy évvel korábbit, ami Lengyelország után a második legnagyobb növekedés volt az Európai Unióban. 
• A sertéslétszám 2,8 millió sertés volt idén júniusban, ami négyszázalékos növekedés az előző évihez képest. 
• A jövőre nézve pedig biztató jel, hogy az anyakoca-állomány hét százalékkal, 174 ezerre növekedett.

Tavaly az ágazat termelése megközelítette a hatszázezer tonnát, ami 2023-hoz képest nyolcszázalékos növekedés. Az élősertés-export mennyisége csaknem 16 százalékkal, a sertéshús exporté pedig közel 13 százalékkal bővült egy év alatt. A hazai hozzáadott érték, a foglalkoztatás, az ágazati jövedelem, valamint a termékpálya stabilitása szempontjából kedvező, hogy a sertések nagy részét a hazai vágóihidak dolgozzák fel. Mivel azonban a magyarországi vágóhidak külföldről származó sertéseket is feldolgoznak, az élősertés külkereskedelmi egyenleg negatív volt, viszont ezzel szemben a sertéshúsexport magasabb értéket képviselt, és így pozitívan szerepelt a külkereskedelmi egyenlegben – ecsetelte az ágazati külkereskedelem szerkezetét a miniszter.

Ezekre pályázhatnak a sertéságazat szereplői

A sertéságazat támogatása elsősorban a nemzeti költségvetésből finanszírozott állatjóléti támogatásokon keresztül valósul meg, de emellett természetesen a sertéstartók is pályázhatnak az összes vidékfejlesztési programra. 

A nemzeti büdzséből finanszírozott támogatások közül a hízók állatjóléti támogatására az idén 10,2 milliárd forintot különítettek el, notifikált intézkedésekre hétmilliárd, a csekély összegű támogatásokra pedig 3,2 milliárd forint használható fel – utóbbiak esetén az új szabályozás szerint a hároméves keret 25 ezerről 50 ezer euróra emelkedett. 

A tenyészkocák tartása után igénybe vehető jövedelempótló támogatás keretösszege pedig 7,8 milliárd forint – összegezte Nagy István a sertéstartók számára elérhető támogatásokat. Egyben bejelentette, hogy jövőre azonos feltételek mellett kívánják fenntartani az állatjóléti támogatásokat. Fontosnak tartja az agrártárca az állategészségügyi intézkedésekre fordítható források szinten tartását is, így az állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának 12,5 milliárd forintos összegét, valamint az állati tetemek biztonságos elszállítására és megsemmisítésére vonatkozó 4,5 milliárd forintos keretösszeget.

A sertéságazat rendelkezésére álló támogatási eszközök komplexitását pedig olyan további elérhető források bemutatásával érzékeltette, mint az MFB-agrárhitelprogramok újraindítása, valamint a sertés- és a mangalicahús fogyasztásának ösztönzésére 2017 és 2013 között biztosított csaknem kétmilliárd forint.

Számos gonddal küzd az ágazat

Kevésbé rózsás képet festett fel a sertéshús termékpálya jelenlegi helyzetéről Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke. Mint mondta, a tavalyi folyamatokból és az év eleji GDP-bővülési és fogyasztásnövekedési várakozásokból kiindulva optimistán indultak az évnek. A tavalyi teljesítmény ugyan nem tudta kompenzálni a 2023-as visszaesést, de például sertésvágásszámban az EU-n belül a legnagyobb növekedést Magyarország produkálta. Most már tudható, hogy a húsiparosok reményei nem jöttek be, ráadásul beütött a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF), valamint a kormány által bevezetett – és az árstoppal ellentétben már szinte minden sertés tőkehúst érintő – árrésstop, ami teljesen szétzilálta a kiskereskedők és a beszállítók közötti piaci kapcsolatokat, és az importnyomás erősödését hozta magával, amit most az erősebb forint is táplál. Az RSZKF következményeként az első fél évben a sertéshúsexportunk majdnem 14 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul a belpiac értékesítésnél is gondok adódtak a fertőzés miatti korlátozásokkal érintett területekről származó sertéshúsok esetén. „Azt a szolidaritást, amit ilyenkor elvártunk volna a kereskedőpartnereinktől, nem feltétlenül kaptuk meg” – fogalmazott. 

A konfliktusok egyértelműen erősödtek a termékpálya mentén az RSZKF miatt, amit egy állami intervenciós csomag oldott fel – ezt az ágazat nevében a Hússzövetség elnöke meg is köszönte.

A közeljövőre vonatkozó várakozásaikról elmondta, hogy azért még számítanak a belföldi fogyasztás szolid növekedésére, és bíznak abban, hogy az exportpiacok újranyitása – miután Magyarország már hivatalosan is RSZKF-mentessé lett nyilvánítva – szép lassan elindul. 

Közben ugyanakkor a nemzetközi folyamatok is – mint például a Kína által az uniós sertéshúsokra kivetett vámok – nemcsak az importnyomást erősítik, hanem ráadásul az EU-n belüli sertéshús-túlkínálat növekedését segítik. Ez a hús keresni fogja majd az értékesítési lehetőségeket, ezt pedig a magyar húsfeldolgozók kénytelenek lesznek elszenvedni – mondta, hozzátéve, hogy az iparág nagy valószínűséggel súlyos eredményességi problémákkal néz szembe. Ez azért problémás, mert a fejlesztési hajlandóságot, a fejlesztési képességet gyengíti, és nem tudjuk, hogy azok a beruházások, amelyeket a pályázatok segítenek, hogyan fognak megvalósulni – vetette fel. 

Az élelmiszeripari fejlesztési támogatásokból egyébként a húsipar volt a legnagyobb igénylő, de ilyen eredményességi helyzetben nagy kérdés, hogy mindenki meg tudja-e valósítani a terveit, illetve ilyen gazdasági helyzetben a bankok az önrészhez hajlandóak lesznek-e a megfelelő hozzájárulást megadni.

A Hússzövetség elnöke szerint annak érdekében, hogy a magyar húsipar valahogy ebben az évben is talpon maradjon, ne gyorsuljon fel a konszolidáció, és képes legyen a nemzetközi versenyképességét erősítő fejlesztésekre, a kormánynak – elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem szintjén – alkalmaznia kellene a rendelkezésre álló „soft” piacvédelmi intézkedéseket.

Új országos főállatorvost neveztek ki

A miniszter bejelentette, hogy Nemes Imrét, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökét – e pozíciója megtartása mellett – országos főállatorvossá nevezte ki, míg az eddigi főállatorvos, Pásztor Szabolcs, a megnövekedett nemzetközi feladatokra való tekintettel főosztályvezetőként folytatja tevékenységét.