Sertéságazat: a kormány továbbra is minden támogatást megad

Nőtt tavaly a sertéságazat teljesítménye – számolt be az OMÉK-en rendezett sertéságazati konferencián Nagy István agrárminiszter, aki biztosította sertéstartókat, hogy a tárca továbbra is megad minden támogatást. A sertéságazat mellett a teljes húsiparról is szó esett, elhangzott, hogy a húsipari cégek komoly gondokkal küzdenek, amelyeket számos egyéb tényező mellett a ragadós száj- és körömfájás és az árrésstop okoz számukra.

Nagy István az OMÉK egyik eseményén Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

A sertéságazat rendelkezésére álló támogatási eszközök komplexitását pedig olyan további elérhető források bemutatásával érzékeltette, mint az MFB-agrárhitelprogramok újraindítása, valamint a sertés- és a mangalicahús fogyasztásának ösztönzésére 2017 és 2013 között biztosított csaknem kétmilliárd forint.

Számos gonddal küzd az ágazat

Kevésbé rózsás képet festett fel a sertéshús termékpálya jelenlegi helyzetéről Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke. Mint mondta, a tavalyi folyamatokból és az év eleji GDP-bővülési és fogyasztásnövekedési várakozásokból kiindulva optimistán indultak az évnek. A tavalyi teljesítmény ugyan nem tudta kompenzálni a 2023-as visszaesést, de például sertésvágásszámban az EU-n belül a legnagyobb növekedést Magyarország produkálta. Most már tudható, hogy a húsiparosok reményei nem jöttek be, ráadásul beütött a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF), valamint a kormány által bevezetett – és az árstoppal ellentétben már szinte minden sertés tőkehúst érintő – árrésstop, ami teljesen szétzilálta a kiskereskedők és a beszállítók közötti piaci kapcsolatokat, és az importnyomás erősödését hozta magával, amit most az erősebb forint is táplál. Az RSZKF következményeként az első fél évben a sertéshúsexportunk majdnem 14 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul a belpiac értékesítésnél is gondok adódtak a fertőzés miatti korlátozásokkal érintett területekről származó sertéshúsok esetén. „Azt a szolidaritást, amit ilyenkor elvártunk volna a kereskedőpartnereinktől, nem feltétlenül kaptuk meg” – fogalmazott. 

A konfliktusok egyértelműen erősödtek a termékpálya mentén az RSZKF miatt, amit egy állami intervenciós csomag oldott fel – ezt az ágazat nevében a Hússzövetség elnöke meg is köszönte.

A közeljövőre vonatkozó várakozásaikról elmondta, hogy azért még számítanak a belföldi fogyasztás szolid növekedésére, és bíznak abban, hogy az exportpiacok újranyitása – miután Magyarország már hivatalosan is RSZKF-mentessé lett nyilvánítva – szép lassan elindul. 

Közben ugyanakkor a nemzetközi folyamatok is – mint például a Kína által az uniós sertéshúsokra kivetett vámok – nemcsak az importnyomást erősítik, hanem ráadásul az EU-n belüli sertéshús-túlkínálat növekedését segítik. Ez a hús keresni fogja majd az értékesítési lehetőségeket, ezt pedig a magyar húsfeldolgozók kénytelenek lesznek elszenvedni – mondta, hozzátéve, hogy az iparág nagy valószínűséggel súlyos eredményességi problémákkal néz szembe. Ez azért problémás, mert a fejlesztési hajlandóságot, a fejlesztési képességet gyengíti, és nem tudjuk, hogy azok a beruházások, amelyeket a pályázatok segítenek, hogyan fognak megvalósulni – vetette fel. 

Az élelmiszeripari fejlesztési támogatásokból egyébként a húsipar volt a legnagyobb igénylő, de ilyen eredményességi helyzetben nagy kérdés, hogy mindenki meg tudja-e valósítani a terveit, illetve ilyen gazdasági helyzetben a bankok az önrészhez hajlandóak lesznek-e a megfelelő hozzájárulást megadni.

A Hússzövetség elnöke szerint annak érdekében, hogy a magyar húsipar valahogy ebben az évben is talpon maradjon, ne gyorsuljon fel a konszolidáció, és képes legyen a nemzetközi versenyképességét erősítő fejlesztésekre, a kormánynak – elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem szintjén – alkalmaznia kellene a rendelkezésre álló „soft” piacvédelmi intézkedéseket.

Új országos főállatorvost neveztek ki

A miniszter bejelentette, hogy Nemes Imrét, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökét – e pozíciója megtartása mellett – országos főállatorvossá nevezte ki, míg az eddigi főállatorvos, Pásztor Szabolcs, a megnövekedett nemzetközi feladatokra való tekintettel főosztályvezetőként folytatja tevékenységét.