Nagy István: Már látszanak az agrártámogatások eredményei

Modern, digitális és fenntartható mezőgazdaságot ígért Nagy István agrárminiszter a csütörtöktől vasárnap estig nyitva tartó 82. OMÉK megnyitóján. Beszélt arról is, hogy a támogatások eredményeként az elmúlt másfél évtizedben a magyar mezőgazdaság kibocsátásának növekedése volt a legnagyobb az Európai Unióban.

Fotó: Bruzák Noémi Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Dinamizmusra, erőre és együttműködésre van szüksége most a magyar mezőgazdaságnak, hiszen az elmúlt években rengeteg kihívás érte az európai, benne a magyar mezőgazdaságot, amelyeknek másként nem lehet megfelelni – mondta Nagy István agrárminiszter a vasárnapig nyitva tartó Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár (OMÉK) megnyitóján.

Az idei OMÉK Fotó: Havran Zoltán

(A rendezvénynek idén egyébként a Fülöp-szigeteki Köztársaság a partnerországa.) A miniszter a negatív hatások között említette a koronavírus-járványt, a háborúkat, az egyre erősödő klímaváltozást, a növény- és állatbetegségeket, az emelkedő termelési költségeket és a munkaerőhiányt.

Bármilyen nehézséggel is szembesülnek a magyar gazdák, a kormány segítségére mindig számíthatnak

 – szögezte le. Ennek kézzelfogható eredménye, hogy 2010 óta látványosan megújult a géppark, a gazdálkodást kiszolgáló épületek és modern üvegházak, fóliaházak, ültetvények jöttek létre, így fejlődött az agrotechnológia. 

A mezőgazdaság kibocsátása 15 év alatt folyó áron csaknem 2,5-szeresére nőtt, ami a legnagyobb növekedés az egész Európai Unióban. A termelékenység javulását jelzi, hogy a munkaerőegységre jutó reáljövedelem 2010 és 2024 között 84 százalékkal lett magasabb, az agrárexport értéke pedig tavaly 135 százalékkal haladta meg a 2010-es értéket.

Fotó: Zoltán Havran

A miniszter szerint a 2010 óta elért történelmi fejlődésben kiemelkedő szerepük van a Vidékfejlesztési program pályázatainak, amelyek keretében 400 ezer támogatói okirat született, amelyek után a kifizetés már elérte a 2794 milliárd forintot. 

A rekordszámú támogatói döntés is jelzi, hogy az agrárium fejlődni akar, ráadásul a kifizetések 60 százaléka kifejezetten beruházásokat segített

 – tette hozzá.

Szintén eredményként könyvelte el, hogy adataik szerint 2020 óta dinamikusan nő azoknak a fiataloknak a száma, akik azt agráriumban képzelik el a jövőjüket. Idén például 3548 hallgató kezdte meg tanulmányait valamelyik agrár-felsőoktatási intézményben. A tárca segíti a generációváltást is, amely pedig jótékony hatással van, illetve lesz arra, hogy az ágazat minél jobban ki tudja aknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket.

Fotó: Havran Zoltán

Az OMÉK Magyarország legnagyobb agrárgazdasági seregszemléje, amelynek az a küldetése, hogy tradicionális értékeink bemutatása mellett ismertesse a XXI. századnyi mezőgazdaság vívmányait, egyben közelebb hozza a vidéket a városhoz. A gazdáknak ugyanis létkérdés, hogy megtalálják a vevőjüket, a vevőknek pedig tudniuk kell, hogy milyen körülmények között készül az az élelmiszer, amit nap mint nap elfogyasztanak. 

Egyben alkalom arra, hogy a hazai gazdatársadalom bemutassa, hol tart a modern, digitális és fenntartható, XXI. századi mezőgazdaság felé vezető úton – fogalmazott. 

A magyar termékek leglojálisabb vásárlója mindig a magyar fogyasztó, és sok kihívásra adott válaszok megtalálása mellett az OMÉK folyamatos feladata a gazdálkodók és fogyasztók közti kapcsolat erősítése – mondta a megnyitón Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője. Aki az OMÉK-ra kilátogat, a magyar mezőgazdaság minden arcát láthatja, és jobban értékeli a termelők teljesítményét. Emellett persze az exportpiacok bővítése is fontos, erre idén pedig jó alkalmat kínál, hogy az idei kiállítást regionális nemzetközi fórummá tették, és megszervezték, hogy 230 külföldi kereskedő 80 hazai gyártóval tárgyaljon. 

Fotó: Zoltán Havran

A V4-ek mezőgazdasági együttműködésének fontosságáról beszélt Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. 

Az OMÉK idején is lesznek tárgyalásaik, amelyek azt célozzák, hogy közösen álljanak ki, és védjék a gazdálkodók érdekeit, amelyeket például a szabadkereskedelmi megállapodások veszélyeztetnek, amelyek elveszik a piacainkat, és nem biztosítanak egyenlő feltételeket a versenyben.

Hasonlóan fontos téma Ukrajna uniós csatlakozása, valamint a 2027 utáni közös agrárpolitika, összességében pedig az, hogy ezek, illetve az agráriumot az elmúlt években ért kihívások közepette hogyan tudnak környezetbarát módon, eredményesen és a fogyasztóknak is megfelelve gazdálkodni.