Úgy venne fel hitelt Von der Leyen, hogy már most eladósodott az EU

Legalább ötvenmilliárd, de akár 135 milliárd eurót is kérne Ursula von der Leyen a korrupciós botránytól is hangos Ukrajna további pénzügyi megsegítésére, és amennyiben nem kalapozzák össze a tagállamok az Európai Bizottság elnöke szerint szükséges összeget, úgy ismét hitelt venne fel a közösség – hogy utána a kölcsönt és a kamatait ne Ukrajna, hanem az EU fizesse vissza. Kellemetlen lépés lenne, hiszen már most is nyögjük több hitel terheit, nem véletlenül ellenzi a magyar kormány.

Ursula von der Leyen Fotó: Olivier Matthys Forrás: MTI/EPA

Magyarország ellenzi a közös hitelfelvételt

Az Európai Unió által a pénzügyi piacokról felvett közös adósság ötlete jelentős ellenállást vált ki a tagállamok egy részéből. Az ellenző vélemények alapvetően három fő területre mutatnak: a fiskális kockázatokra, a szuverenitási aggályokra és az elszámoltathatósági problémákra.

A legfőbb kifogás alapja a közös felelősségvállalás. A kritikusok, élükön a hagyományosan takarékosabb északi országokkal (például Hollandia és Németország bizonyos politikai erői) és a magyar kormánnyal, attól tartanak, hogy a közös hitelfelvétel az adósságunió kialakulásának első lépése. A félelem az, hogy a pénzügyileg kevésbé fegyelmezett tagállamok adósságaiért végül a fegyelmezettebb országoknak kell majd garanciát vállalniuk, illetve fizetniük.

A közös adósságfelvétellel félő továbbá, hogy nemzeti hatáskörök kerülnek brüsszeliták kezébe. A fiskális hatalom centralizációja növeli az Európai Bizottság befolyását, és sértheti a tagállamok nemzeti szuverenitását a költségvetési kérdésekben. Ezt az aggályt erősíti a források lehívásához kötött feltételrendszer. Több tagállam között Magyarország is elvi alapon ellenez minden olyan közös hitelfelvételt, amely a nemzeti hatáskörbe tartozó fejlesztéseket politikai feltételekhez köti.

Az aggályok harmadik csoportja pedig az összegek lehívásának bonyolultságát és a korrupciós kockázatokat tartalmazza. Nehézkesek a kifizetések és az összegek felhasználásának ellenőrzése, ezért nem feltétlenül hatékony az ilyen segítség. A Next Generation EU-ban például még mindig áll több tízmilliárd euró, de a program 2026-ban lejár. Vagyis a rendszer nem hatékony, a források lassan áramlanak, és ezekre hivatkozva utasítja el a magyar kormány a közös hitelfelvételi javaslatokat, mint amilyen a REARM Europe védelmi kezdeményezés is volt.

Megint nem magán segítene Brüsszel

Lényeges különbség az újonnan felveendő hitel és a Next Generation EU között, hogy az utóbbi úgynevezett back-to-back hitelezés, vagyis a tőkepiacról felvett hitelt az EU továbbítja a tagállamoknak, amelyek hasznosíthatják a gazdaság helyreállítására, élénkítésére. Vagyis az összegek jó esetben megtérülnek, fialnak, és a visszafizetés nem okoz különösebb problémát. Egészen más a helyzet, amikor olyan hitelt vesz fel a közösség, amit kizárólag egy harmadik, éppen korrupciós botránytól hangos országnak folyósít, majd saját maga törleszti a kamatokkal együtt. A Von der Leyen által kért összegről és az esetleges hitelfelvételről az Európa Tanács dönt a legközelebbi, december közepi ülésén.

Ha a testület rábólint a javaslatra és újabb hitelfelvételre kerülne sor Kijev javára, az további rendkívüli terheket jelentene az egyébként sem fényesen teljesítő uniós gazdaságnak, hiszen a hagyományos programokra, a saját gazdaság stabilizálására és támogatására kevesebb forrás jutna.

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!