Tárgyalóasztalhoz ültek a háborúpárti országok vezetői, de Tusk nem túl bizakodó

Kedden Párizsban találkoznak az Ukrajnát támogató háborúpárti országok vezetői, hogy a tűzszünethez kapcsolódó biztonsági garanciákról és az ukrán EU-csatlakozásról folytassanak egyeztetéseket. A francia elnöki hivatal közlése szerint a csúcstalálkozó célja az európai, ukrán és amerikai álláspontok összehangolása. Párizsi útja előtt Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt mondta, nem számít arra, hogy végleges megállapodás születik Párizsban.

2026. 01. 06. 17:41
Zelenszkij is megérkezett Párizsba (Fotó: AFP) Fotó: LUDOVIC MARIN
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, kedden Párizsban gyűlnek össze a háborúpárti vezetők, azért, hogy európai katonák Ukrajnába vezényléséről és Ukrajna EU-tagságáról tárgyaljanak. Az egyeztetések fő célja a tűzszünethez kapcsolódó biztonsági garanciák véglegesítése: Ukrajna hadserege lenne az első védelmi vonal, amit egy európai haderő egészítene ki amerikai hírszerzési és katonai háttértámogatással – írja a France 24.

Volodimir Zelenszkijt Emmanuel Macron személyesen fogadta Párizsban
Volodimir Zelenszkijt Emmanuel Macron személyesen fogadta Párizsban
Fotó: SEM VAN DER WAL / ANP MAG

A találkozóra 35 ország képviselői érkeztek Párizsba, köztük 27 állam- és kormányfő. A francia elnöki hivatal közlése szerint 

az ülés célja annak bemutatása, hogy Washington, Kijev és az európai szövetségesek összhangban vannak Ukrajna biztonsági garanciáit illetően.

Zelenszkijt keddi párizsi érkezésekor Emmanuel Macron francia elnök fogadta az Elysée-palotában, ahol négyszemközti megbeszélést tartottak, majd ebéd következett a többi résztvevővel, köztük az amerikai küldöttekkel. 

Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint veje, Jared Kushner is a francia fővárosba utazott, hogy részt vegyen a találkozón. Diplomáciai források szerint a párizsi tárgyalásokon jelen volt Keir Starmer brit miniszterelnök, Mark Carney kanadai miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is.

Párizsi útja előtt Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt mondta, a találkozó célja az európai és az amerikai álláspontok összehangolása. Mint fogalmazott, 

csak az ilyen jellegű nyomás kényszerítheti rá az oroszokat, hogy komolyan vegyék a tűzszünet, majd a béke kérdését.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy nem számít arra, hogy végleges megállapodás születik Párizsban. 

Macron egyik tanácsadója hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az újabb találkozó azoknak az erőfeszítéseknek a csúcspontja, amelyek Trump Fehér Házba való visszatérése után indultak annak megakadályozására, hogy az Egyesült Államok magára hagyja Ukrajnát.

Merz német katonákat küldene Ukrajnába

Friedrich Merz német kancellár úgy látja, hogy továbbra sincs reális esély a tűzszünetre, és azt az álláspontot képviseli, hogy egy esetleges békemegállapodás után Németországnak katonákat kell vezényelnie Ukrajnába a tűzszünet fenntartása érdekében. A ZDF-nek adott interjújában arról beszélt, hogy új helyzet állt elő azzal, hogy az Egyesült Államok most először tett átfogó, a NATO 5. cikkéhez hasonló biztonsági vállalásokat Ukrajna felé, ráadásul mindezt írásban is rögzítették.

Merz szerint ezek a kötelezettségvállalások lehetővé tennék például egy demilitarizált övezet létrehozását Ukrajnában. Ez ugyanakkor azt is jelentené, hogy a megállapodásban szereplő garanciák érvényesítéséhez a Bundeswehrnek egy esetleges orosz támadás esetén katonai erővel kellene fellépnie – számolt be róla a Bild.

Megszületett az egyezség a hajlandók koalíciójában

Ukrajna és az őt támogató, háborúpári európai országok – vagyis a hajlandók koalíciója – január 3-án Kijevben közös nevezőre jutottak a biztonsági garanciák ügyében. Ukrajna hadserege lenne az első védelmi vonal, amit egy ukrán földön állomásozó európai haderő egészítene ki, valamint az ország európai uniós csatlakozása is a biztonsági garanciák része lenne. Az egyeztetésen tizenöt ország képviselte magát: Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lettország, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Finnország, Kanada, Hollandia, Svédország, Norvégia és Dánia.

A tárgyalásokat követően Olekszandr Bevz, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója tartott sajtótájékoztatót, ahol hangsúlyozta: 

minden fél számára egyértelmű, hogy az elsődleges védelmi szerepet továbbra is az Ukrán Fegyveres Erők töltik be. A tervek szerint ugyanakkor európai irányítás alatt álló, több nemzetből álló katonai kontingensek érkeznének az országba, amelyek a légi, tengeri és szárazföldi biztonság garantálásában működnének közre. Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan háttértámogatást biztosítana 

– írja a Kyiv Post.

Borítókép: Zelenszkij is megérkezett Párizsba (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.