Brüsszelben 2026 is a háború éve lesz

2026-ban a brüsszeli csata négy kulcsfontosságú területen fog zajlani: a bizottság Ukrajna integrációjára és Európa felfegyverkezésére fog törekedni a háborús készülődés jegyében, ami szélesíteni fogja a szakadékot a transzatlanti világ két oldala között. De a negyedik és legnagyobb csata mégiscsak áprilisról fog szólni: milyen utat választ Magyarország? Brüsszelit vagy szuverént? – írta Facebook-bejegyzésében Zemplényi Lili, a Nézőpont Intézet európai uniós elemzője.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij Fotó: IDA MARIE ODGAARD Forrás: Ritzau Scanpix

Január 1-vel Ukrajna csatlakozott az európai roamingzónához, vagyis az ukránok pluszköltségek nélkül úgy használhatják a mobileszközeiket az EU-ban, mint az uniós polgárok. Gondolhatunk erre úgy, mint egy jelentéktelen tényre, vagy feltehetjük a kérdést: az EU-s elvárásoknak Ukrajnánál jobban megfelelő és 2012 óta tagjelölt Szerbia miért nem fér hozzá ezekhez az előnyökhöz? A válasz egyszerű: a bizottság a tagállamok akaratától függetlenül egy háborúban álló ország csendes integrációjába kezdett – hangsúlyozta a Nézőpont Intézet európai uniós elemzője.

Fotó: AFP

Zemplényi Lili hozzátette: „Ukrajna csendes vagy bújtatott integrációjára tavaly számos példa volt – az agrártermékeinek közös piachoz való hozzáférésén át, addig, hogy bizonyos tagállamokat már a közös hitel anyagi terhe is fűzi Kijevhez. Amennyiben 2028/30-ig Brüsszel valóban tagállammá kívánja tenni Ukrajnát, a bújtatott integrációra 2026-ban számos példát fogunk látni.”

Az elemző arra is kitért, hogy „újévi beszédében Merz német kancellár Oroszország Európa elleni támadásáról, Macron francia elnök pedig az önkéntes katonai szolgálatról beszélt”.

Európa vezető hatalmainak és Brüsszelnek egyértelmű terve van: felfegyverezni Európát. Mindaddig, amíg egy védelem céljával megvalósuló katonai megújulásról beszélünk, ez rendben is van – a brüsszeli vezetők kijelentései és Ukrajnával való viszonya azonban nem erre enged következtetni. Az amerikai béketervek aláásása, illetve az elő-előbukkanó brüsszeli párbeszéd a katonai jelenlétről Ukrajnában alátámasztja azt, hogy 2026-ba az unió már nem mint egy európai békeprojekt lépett

– fogalmazott.

A szakértő hangsúlyozta: 

Az amerikai–európai ellentétek az ukrán háború kapcsán, az amerikai nemzetbiztonsági stratégia és a napokban a venezuelai válságra adott európai reakciók egyértelműen mutatják, hogy a transzatlanti világ szakítás előtt áll. A brüsszeli elit részéről hibás lépés ellenállni a legerősebb szövetségese józan világpolitikai elképzeléseinek (és főleg az európai béke megteremtésének!), de várhatóan erre 2026 még több példát fog szolgáltatni.

 

Magyarország és Európa válaszút előtt

Kiemelte: „Áprilisban hazánkban választások lesznek – Brüsszel pedig már most egyértelművé tette, hogy milyen végkimenetelben érdekelt.” A Tisza párt győzelme több szempontból is Brüsszel érdekét szolgálja:

• szimbolikus győzelmet aratna a nyugati világban erősödő jobboldali mozgalmak felett,
• a néppárt egy hűséges vezetővel gazdagodna az EU-s intézményekben (l. Európai Tanács),
• a tiszások miniszavazásán 58 százalék támogatta Ukrajna EU-tagságát, így egy Ukrajna-párti, vagyis háborúpárti vezetéssel gazdagodna Brüsszel,
• a megkezdődő költségvetési tárgyalásokon egy Tisza-győzelem esetén Brüsszel nem nézne szembe magyar ellenállással – a 2028–35. évi költségvetés tárgyalása során a nemzeti kormány a visszatartott EU-s források megszerzését tűzte ki célul, mindamellett, hogy gátat venne Ukrajna végeérhetetlen EU-s finanszírozásának a gazdák támogatásának kárára – a Tisza Párt részéről nem várható hasonló jellegű ellenállás a brüsszeli tervekkel szemben.

Így vagy úgy, Brüsszel már számos nemzeti választásokba beavatkozott (l. lengyel, georgiai), tehát minden okunk megvan feltételezni, hogy a liberális elit 2026-ban Magyarországon is szemérmetlenül (pénzzel és a globális NGO-hálózaton keresztül) bele fog próbálkozni avatkozni a magyar választásokba

– hangsúlyozta Zemplényi Lili, kiemelve:

Ezért lesz idén fontosabb a politikai részvétel, mint bármikor korábban: hogy a szuverén magyar álláspont döntsön 2026 áprilisában.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)