A párizsi nyilatkozat szembegy az amerikai béketervvel, pedig Putyin előre figyelmeztetett

Kedden Párizsban egyeztettek az Ukrajnát támogató háborúpárti országok vezetői, amelynek eredményeként megszületett a párizsi nyilatkozat. A dokumentum értelmében Nagy-Britannia és Franciaország is katonák Ukrajnába telepítését helyezte kilátásba, miközben Németország is csatlakozni akar a kezdeményezéshez. A lépés komoly vitát váltott ki, mivel szakértők szerint a nyilatkozat egyenesen szembemegy az amerikai békekezdeményezésekkel, és akár a konfliktus eszkalációjának kockázatát is magában hordozhatja. Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője válaszolt lapunk kérdéseire.

Zelenszkij és Macron Fotó: LUDOVIC MARIN Forrás: POOL

Ahogy arról lapunk is beszámolt, kedden Párizsban találkoztak az Ukrajnát támogató háborúpárti országok vezetői – a hajlandók koalíciója –, hogy a tűzszünethez kapcsolódó biztonsági garanciákról folytassanak egyeztetéseket. A párizsi nyilatkozat aláírására került sor, melyben Nagy-Britannia és Franciaország vállalta, hogy egy orosz–ukrán tűzszünet létrejöttét követően katonákat telepítene Ukrajnába. A német kancellár jelezte, hogy országa is hamarosan csatlakozhat a kezdeményezéshez. Ugyanakkor a szándéknyilatkozat aláírása késleltetheti a tűzszünet létrejöttét, mivel Vlagyimir Putyin korábban világossá tette, hogy ellenzi külföldi katonák ukrajnai telepítését.

A nyilatkozat aláírásával Nagy-Britannia és Franciaország vállalta, hogy egy orosz–ukrán tűzszünet megkötését követően katonákat fognak telepíteni Ukrajnába. Fotó: AFP

 

A párizsi nyilatkozat tudatos provokáció lehet

Horváth József biztonságpolitikai szakértő kifejtette, hogy Donald Trump elképzeléseivel mentek szembe Párizsban:

Úgy tűnik, mintha a Biden-féle demokrata kormányzat forgatókönyvéből olvasnák a következő fejezetet, pedig Donald Trump 15 éves garanciát ajánlott Ukrajnának, amit az Amerikai Egyesült Államok garantálna.

A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője hangsúlyozta, hogy egy ilyen vállalás Amerika részéről sokkal erősebb és adott esetben sokkal nagyobb elrettentő erővel is bírna, mint amit a franciák meg a britek ajánlottak fel Ukrajna védelmében. 

Ez első körben a Donald Trump-féle békekezdeményezés megtorpedózását célozza, másrészt az oroszokat tudatosan provokálja, mivel Oroszország a háború kitörése előtt egyértelművé tette, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja

– emelte ki.

Azzal folytatta, hogy Ukrajna nem NATO-tag, de a most aláírt szándéknyilatkozat szerint két NATO-tagország – egyébként atomhatalmak – telepítene katonákat Ukrajnába, az oroszok pedig egyértelművé tették, hogy legitim célpontnak tekintik azokat.

Innentől kezdve aki ilyennel játszik, az minimum veszélyként elodázza a béke lehetőségét Ukrajnában. Akár egy eszkalációt, egy kiterjedő, kiszélesedő európai háborút is kockáztat

 – emelte ki.

A szakértő kifejtette a történtek magyar aspektusát is. Mint mondta, a magyar kormány a háború kitörése óta hangoztatja, hogy békét kell kötni, és felsorakozott az amerikai békeelképzelések mellé. 

Utólag igazolódni látszik, hogy aki nem ebben a békemegállapodásban – a minél hamarabbi megállapodásban – gondolkozik, az alapvetően Ukrajna érdekei ellen játszik.

A szakértőt kérdeztük a budapesti békecsúcs esélyeiről is, aki elmondta, hogy a lehetőség mindenképpen nyitva van, a nyugat-európai próbálkozások ellenére is, amik pontosan ennek a csúcstalálkozónak a létrejöttét igyekeznek megakadályozni.

Borítókép: Zelenszkij és Macron (Fotó: AFP)