Brüsszelben kimondták: Oroszország a nyertes

António Costa, az Európai Tanács elnöke az uniós nagykövetek előtt tartott beszédet. Brüsszel szerint a közel-keleti konfliktusnak már meg is van a legnagyobb nyertese, amely Oroszország.

Fotó: MARTIN BERTRAND Forrás: Hans Lucas

Oroszország eddig az egyetlen nyertese a közel-keleti háborúnak, mivel az energiaárak emelkedése és a nemzetközi figyelem elterelődése gyengíti Ukrajna helyzetét – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke az uniós nagykövetek előtt kedden Brüsszelben elmondott beszédében. Costa szerint továbbra is nyomást kel gyakorolni, Oroszország ellen pedig újabb szankciókat kell bevezetni. 

Brüsszel szerint Oroszország az egyetlen nyertese a közel-keleti konfliktusnak 
(Fotó: Anadolu/Dursun Aydemir)

Hangsúlyozta: a közel-keleti konfliktus több szempontból is kedvez Moszkvának. Mint fogalmazott, Oroszország aláássa Ukrajna helyzetét a nemzetközi jog megsértésével, miközben az energiaárak emelkedése révén új forrásokhoz jut az Ukrajna elleni háború finanszírozására. Emellett profitál abból is, hogy a katonai képességek egy része máshová kerül, miközben a nemzetközi figyelem egyre inkább a Közel-Keletre irányul.

Az Európai Tanács elnöke emlékeztetett: Oroszország Ukrajna elleni agressziója immár az ötödik évébe lép, és súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát. Hozzátette, a konfliktus alapvetően megváltoztatta az Európai Unió geopolitikai környezetét.

Kiemelte: az EU a háború kezdete óta minden területen következetesen támogatja Ukrajnát – pénzügyileg, politikailag, diplomáciailag, valamint a biztonság és az újjáépítés területén.

Costa elmondta: megbízatásának kezdete óta négyszer járt Ukrajnában, hogy megerősítse az EU elkötelezettségét az ország mellett. Emlékeztetett,hogy az Európai Tanács decemberben 90 milliárd eurós közös hitelprogramot hagyott jóvá, amelyet az uniós költségvetés garantál, és amely Ukrajna pénzügyi szükségleteinek fedezését szolgálja a következő két évben.

„Teljesíteni fogjuk ezt a vállalást, amelyet az uniós vezetők közösen tettek” – fogalmazott.

Hozzátette: az EU-nak továbbra is nyomást kell gyakorolnia Oroszországra annak érdekében, hogy igazságos és tartós békéről tárgyaljon, amelyet Ukrajna is elfogadhatónak tart, és amely nem veszélyezteti Európa biztonságát.

Costa reményét fejezte ki, hogy az EU hamarosan jóváhagyja a jelenlegi szankciók meghosszabbítását, valamint egy újabb szankciós csomagot is.

Beszédében hangsúlyozta továbbá: az Európai Uniónak többdimenziós külpolitikát kell folytatnia, és aktívan együtt kell működnie a nemzetközi közösséggel a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányában rögzített elvek védelme érdekében.

„Az Európai Unió érdeke, hogy a világ szabályokon alapuló és együttműködésre épülő maradjon, valamint hogy elkerüljük a globális széttöredezettséget” – mondta.

Az EU külpolitikájával kapcsolatban Costa kiemelte: bár a 27 tagállam eltérő történelmi és földrajzi tapasztalatai miatt nehéz közös álláspontot kialakítani, ez a sokszínűség egyben az unió egyik legnagyobb erőssége.

„Európa olyan, 360 fokos perspektívával rendelkezik a világra, amellyel egyetlen más szereplő sem” – fogalmazott.

Rámutatott: Európa földrajzi helyzete miatt egyszerre kapcsolódik Afrikához, Amerikához, a Közel-Kelethez, Ázsiához és az Északi-sarkvidék térségéhez is, amelyekkel történelmi, kulturális, gazdasági és diplomáciai kapcsolatok kötik össze.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Costa kijelentette: a térségben kialakult válság gyökereiért Irán felelőssége egyértelmű, ugyanakkor az egyoldalú fellépés nem jelenthet megoldást.

Hangsúlyozta: Iránnak és szövetségeseinek – köztük a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezetnek – véget kell vetniük a térség más országaiban indított támadásaiknak.

Az Európai Tanács elnöke kiemelte: Görögország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország gyors katonai reagálása, amely Ciprus védelmét szolgálta, jól mutatja az európai stratégiai autonómia és szolidaritás erősödését. Hozzátette: az Európai Unió minden felet maximális önmérsékletre szólít fel, és a tárgyalásokhoz való visszatérést sürgeti.

Costa hangsúlyozta: a civil lakosság védelme, a nukleáris biztonság garantálása és a nemzetközi jog tiszteletben tartása kulcsfontosságú a további eszkaláció elkerülésének érdekében.

Figyelmeztetett: a konfliktus kiszélesedése súlyos következményekkel járhat nemcsak a Közel-Kelet, hanem Európa és a világgazdaság számára is, különösen a Hormuzi-szoros blokádja miatt.

Costa beszédében az EU globális partnerségi hálózatának bővítését is kulcsfontosságúnak nevezte. Mint mondta, az unió jelenleg a világ legkiterjedtebb kereskedelmi megállapodási hálózatával rendelkezik, amely mintegy 80 partnerre terjed ki, és további 27 országgal folynak tárgyalások vagy ratifikációs folyamatok; ezek között említette Mexikót, Ausztráliát, Indonéziát, Thaiföldet, a Fülöp-szigeteket és az Egyesült Arab Emírségeket.

Hangsúlyozta: az EU-Mercosur és az Indiával kötött kereskedelmi megállapodások jelentős geopolitikai áttörést jelentenek, mivel együtt mintegy 32 országot és közel hárommilliárd embert érintenek.

Costa beszélt az EU bővítéséről is, amelyet az unió egyik legfontosabb stratégiai befektetésének nevezett.

Kiemelte: Ukrajna csatlakozási kérelme új lendületet adott a bővítési folyamatnak, amely Moldova és a nyugat-balkáni országok számára is új perspektívát nyit. „A bővítés Európa egyik legsikeresebb stratégiája, amely erősíti a demokráciát és a jogállamiságot, miközben kiterjeszti a közös értékek és a közös jólét térségét” – fogalmazott.

Azt is hangsúlyozta: a gyorsan változó nemzetközi környezetben az Európai Uniónak egyszerre kell erősítenie védelmi képességeit és gazdasági versenyképességét.

Mint mondta, míg 2025 az európai védelem éve volt, 2026-nak Európa versenyképességének évévé kell válnia, mivel mindkettő alapvető pillére az unió szuverenitásának.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke (Fotó: AFP)