Magyarország újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az űrkutatásban – közölte a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI), amelynek kutatói a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakembereivel együttműködésben meghatározó szerepet vállalnak az Európai Űrügynökség (ESA) egyik kiemelt tudományos küldetésének, a Plasma Observatory (PMO) missziónak az előkészítésében. A kutatók célja az űridőjárás eddigi legrészletesebb feltérképezése és annak jobb megértése, hogy milyen folyamatok vezetnek az erős geomágneses viharok kialakulásához.
Űridőjárás: fontos információkat kaphatnak a kutatók a magyar kutatók segítségével
A Plasma Observatory küldetése a bolygóközi tér és a Föld körüli plazmakörnyezet, vagyis az ionizált részecskékből álló, dinamikus „űridőjárási” rendszer minden korábbinál jóval részletesebb vizsgálata. A program olyan kérdésekre keresik a válaszokat, mint:
- milyen folyamatok idézik elő az erős geomágneses viharokat,
- hogyan gyorsulnak fel a töltött részecskék a napszél–földi magnetoszféra kölcsönhatási folyamatokban,
- hogyan működik az energiaátadás Föld magnetoszférájában,
- hogyan alakulnak ki azok az űridőjárási folyamatok, amelyek akár a műholdakat, a kommunikációs rendszereket vagy az elektromos hálózatot is veszélyeztethetik.
A kutatás részleteivel kapcsolatban kifejtették: a misszió hét azonos felépítésű műholdat alkalmaz, amelyek formációban repülve olyan méréseket tesznek lehetővé, amelyekre eddig nem volt mód.
A PMO nemzetközi konzorciumának egyedüli hazai résztvevőjeként a magyar csapat feladata a misszió műszerrendszerének egyik kulcseleméhez kapcsolódik.
A projekt jelenleg a részletes rendszertervezési fázisban tart, amikor kidolgozzák a küldetés tudományos és műszaki koncepciójának részleteit, felmérik a kockázatokat és pontosítják a műszerek felépítését. – A projekt első pillanatától kezdve élvezzük mind a magyar ESA-delegáció, mind az intézet vezetőségének a legteljesebb támogatását. Jelenleg intenzív ütemben dolgozunk, heti több alkalommal egyeztetünk a nemzetközi partnerekkel, miközben gőzerővel teljesítjük a követelményeket – árulta el Kis Árpád, a HUN-REN FI tudományos főmunkatársa, az Űrkutatás-Űrtechnológia kutatási egység vezetője, a műszer vezető társkutatója. Hozzátette, a cél az, hogy 2026-ban a PMO olyan készültségi szintre jusson, amely alapján a három jelölt közül kiválaszthatják.
Az előkészítő munkában kulcsszerepe van a BME mérnökeinek, akik Szabó József vezetésével végzik a PMO-műholdak rendszerének tervezését, tesztelését és megépítését.
A HUN-REN FI kutatói kiemelik: a részvétel a PMO előkészítésében önmagában is komoly szakmai elismerés, amely jelzi, hogy a magyar kutatók és mérnökök tudása és tapasztalata a legmagasabb szintű európai űrkutatási projektekben is versenyképes. A részvétel a programban emellett egyszerre erősíti a hazai kutatóhelyek és egyetemek nemzetközi láthatóságát, fejleszti az űrmérnöki szakértelmet és növeli az innovációs kapacitást, hosszabb távon pedig hozzájárul a magyar űripari szereplők versenyképességének erősítéséhez, új együttműködések kialakításához és a fiatal kutatók, mérnökök, diákok inspirálásához. A PMO 2026-ban kaphat végleges jóváhagyást, az indítás pedig a 2030-as évek végén várható.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!