Hozzátette: Putyin háborús gazdasága a háború végével sem fog megállni. „És ez azt jelenti, hogy Európának készen kell állnia arra, hogy vállalja a felelősséget saját biztonságáért. Természetesen a NATO mindig jelentős szerepet fog betölteni. De csakis egy erős és hiteles védelmi pozíció garantálhatja a biztonságunkat.
Az elmúlt években történelmi eredményeket értünk el az Európai Védelmi Unió kiteljesítése terén” – jelentette ki.
Most azon dolgozunk, hogy kedvezményeket biztosítsunk azoknak, akik támogatják Ukrajnát, vagy ukrán nyersanyagot vásárolnak, vagy ukrán terméket. Sürgős szükségletekre reagálunk ezzel a sürgős pénzügyi támogatással. A múlt héten a fronton lévő uniós országokba tett látogatásom során a saját szememen is láttam, hogy ők tudják a legjobban, hogy mekkora fenyegetést jelent Oroszország. És ez egyáltalán nem kétséges. Európa keleti szárnya tartja biztonságban Európa egész részét a Balti-tengertől az Északi-tengerig. És éppen ezért kell Európának beruháznia
– mondta. Hozzátette:
„Ez azt jelenti, hogy el kell látnunk Európát független stratégiai eszközökkel. Be kell ruházni a valós idejű világmegfigyelésbe, hogy ne tévesszünk szem elől semmilyen haderőmozgást. Figyelembe kell vennünk balti barátaink kérését, és fel kell építenünk a kért drónfalat. Ez nem egy absztrakt elképzelés, ez a hiteles védelem alapja. Olyan közösen kifejlesztett és közösen alkalmazott és fenntartott európai képesség ez, amely valós időben tud reagálni úgy, hogy abszolút egyértelművé teszi a szándékainkat.”
Európa a területének minden négyzetcentiméterét meg fogja védeni, hölgyeim és uraim
– emelte ki.
Von der Leyen: Ukrajna jövője az EU-ban van
Ursula von der Leyen szerint minden országban, ahol járt, ugyanazt az üzenetet hallotta, nincs vesztegetni való időnk. „Tehát az Európai Tanács következő ülésén világos ütemtervet terjesztünk elő azért, hogy elindítsuk a közös európai védelmi projekteket. 2030-ra egyértelmű célokat tűzünk ki, és javasolni fogjuk továbbá az európai védelmi szemeszter létrehozását, mert 2030 holnap van, Európának azonban a jelenben kell felkészülnie.”
Amikor a függetlenségről beszélünk, azt értjük alatta, hogy mi magunk döntünk a sorsunkról. Ezért harcol most Ukrajna, és ez minden európai polgárt megillet. Mert Európa egy eszme, a szabadság és az együttes erőeszméje. Ez az eszme vezérelte az 1989 utáni nemzedéket, amikor a Kelet és Nyugat egyesült. És ez az eszme most is ugyanolyan erős, mint akkor. És ezért hozzuk közelebb a jövőbeli tagállamokat az uniónkhoz beruházásokkal, a reformok támogatásával, az egységes piacba való integrációval. És ezt az érdemeken alapuló folyamatot a megfelelő ütemben kell továbbvinnünk, mert csakis egy egységes és egy – azt mondaná, újraegyesített Európa lehet független Európa. Nagyobb és erősebb unió jelenti mindannyiunk számára a biztonsági garanciát
– húzta alá a bizottsági elnök.
És mert Ukrajna, Moldova, a Nyugat-Balkán számára a jövő a mi uniónkban van, ezért valósítsuk meg Európa következő újraegyesítését
– fogalmazott Ursula von der Leyen.
Izraeli helyzet
„Ami Gázában zajlik, megrázta a világ lelkiismeretét. Azt látjuk, hogy élelemért könyörgő embereket ölnek meg. Anyákat látunk, akik élettelen csecsemőjüket tartják a karjukban. Ezek a képek egyszerűen katasztrofálisak. És ezért nagyon egyértelmű üzenettel akarok kezdeni” – tért rá a közel-keleti helyzetre a bizottsági elnök.
„A szándékosan előidézett éhínség soha nem lehet háborús fegyver. A gyermekek érdekében az emberiség érdekében ennek véget kell vetni” – tette hozzá.
Az izraeli kormány legszélsőségesebb minisztereinek erőszakra uszító intézkedéseit és nyilatkozatait is láttuk. És mindez azt jelzi, hogy egyértelműen a kétállami megoldás aláásására törekednek, arra, hogy meghiúsítsák azt, hogy a jövőben létrejöjjön egy életképes palesztin állam, és ezt nem hagyhatjuk
– üzente Von der Leyen.
Hozzátette: „fájdalmas számomra ezeket a szavakat kimondani. Azt kérdezik, hogy mennyivel súlyosabb dolgoknak kell még történnie ahhoz, hogy egységesen legyünk képesek reagálni. Én ezt megértem, mert elfogadhatatlan, ami Gázában történik. És mert Európának úgy, mint korábban, most is vezető szerepet kell vállalnia.
A pénzügyi támogatás és humanitárius segítség, amit nyújtunk, sokkal több, mint bármely másik partner által nyújtott segítség. Az életképes palesztin hatóság iránti elkötelezettségünk tartja életben a kétállami megoldás lehetőségét. És másokat is rá kell vennünk a sürgős intézkedésekre a régióban is és azon túl is. De természetesen Európának többet kell tennie” – mondta. Hozzátette: „Számos tagállam önállóan tett lépéseket, és a magunk részéről javasoltuk a Horizont program keretében nyújtott finanszírozás részleges felfüggesztését, de ez a javaslat azonban elakadt többségi támogatás hiányában. Ezen abszolút változtatnunk kell, nem engedhetjük meg magunknak, hogy cselekvésképtelenné váljunk. Ezért fogok javaslatot tenni egy intézkedéscsomagra, amely lehetővé teszi a továbblépést. Először is a bizottság mindent meg fog tenni, amire önállóan lehetősége van.
Fel fogjuk függeszteni az Izraelnek nyújtott kétoldalú támogatásunkat, és le fogunk állítani minden kifizetést ezeken a területeken anélkül, hogy ez befolyásolná az izraeli civil társadalommal folytatott munkánkat.
Másodszor két további javaslatot is a tanács elé terjesztünk. Szankciókat fogunk javasolni a szélsőséges miniszterekkel és az erőszakos telepesekkel szemben
– jelentette be.
Emellett javaslatot fogunk tenni arra is, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó társulási megállapodást részlegesen függesszük fel.
Tisztában vagyok azzal, hogy nehéz lesz többséget találni. És azt is tudom, hogy bármit is teszünk, az egyáltalán túl sok lesz, mások számára pedig túl kevés. De mindannyiunknak vállalnunk kell a saját felelősségünket. A parlamentről, a tanácsról, akár a pizottságról beszélek
– szögezte le Ursula von der Leyen. Kiemelte: „Harmadsorban, jövő hónapban létre fogunk hozni egy adományozó csoportot a palesztinok támogatására, és ezen belül egy célzott eszközt a Gázai övezet újjáépítésére. Ez egy nemzetközi szintű erőfeszítés a regionális partnerek részvételével, és a Franciaország és Szaúd-Arábia által szervezett New York-i konferencia lendületére épít majd.”
Az izraeli nép régi barátja vagyok. Tudom, hogy a Hamász terroristái által elkövetett borzalmas merényletek október 7-én mennyire megrázták a nemzetet. A túszokat a Hamász terroristái most már több mint 700 napja tartják fogva október 7-e óta. Ez a 700 nap fájdalmat és szenvedést jelent. Sem most, sem a jövőben nem lehet a Hamásznak helye, mert terroristák, akik el akarják pusztítani Izraelt. És eközben a saját népüket is terrorizálják, túszul ejtették a saját népük jövőjét. Európa célja mindig is ugyanaz volt a tényleges biztonság Izrael számára, és biztonságos jelen és jövő valamennyi palesztin számára
– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke. Hozzátette: „Ez azt jelenti, hogy a túszokat szabadon kell engedni és biztosítani kell a humanitárius segélyek bejutását, és azonnali tűzszünetre van szükség. Azonban hosszabb távon az egyetlen reális béketerv a kétállami megoldáson alapul. Hogy egymás mellett éljenek békében és biztonságban. Ahol Izrael biztonságban van, életképes a Palesztin Hatóság és a Hamász fenyegetését felszámolták. Európa mindig is ezt támogatta, és itt az idő, hogy egységben ezt segítsük megvalósítani. „
Európa versenyképessége is fontos
„Az Európa helyzetéről szóló beszéd és a versenyképesség Európa középpontjában áll” – mondta.
Európa függetlensége attól függ, hogy képes lesz-e megőrizni versenyképességét a jelenlegi viharos időkben is. Mindenünk megvan, ami ahhoz szükséges, hogy prosperáljon Európa az egységes piactól a szociális piacgazdaságig. Azonban tudjuk, hogy erős gazdasági és geopolitikai ellenszélben kell küzdenünk. És megtapasztalhattuk, hogy hogyan használhatók fel ellenünk a függőségeink. Ezért jelentős beruházásokat fogunk eszközölni a digitális és tiszta technológiákban
– hangsúlyozta.
„A jövőbeli versenyképességi alap és a megduplázott keretű Horizont Európa kutatás és innováció program segíteni fog, hogy a Draghi-jelentésben azonosított fő, szűk keresztmetszeteket kezeljük az energiától, tőkén, a beruházásokon át az egyszerűsítésig. A kulcsfontosságú iparágakkal, járműiparral, vegyiparral, acéliparra, gyógyszeriparra, védelmi iparral és mezőgazdasággal stratégiai párbeszédet folytattunk, és mindenhol ugyanaz volt az üzenet, védjük meg a munkahelyeket, de ehhez meg kell könnyítenünk az európai üzleti vállalkozások tevékenységét. A digitális euró például megkönnyíti majd a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak is a helyzetét.
A javaslataink 8 milliárd euróval fogják évente csökkenteni az európai vállalkozások bürokratikus költségeit. A katonai mobilitásra vagy a digitális ágazatra vonatkozóan újabb csomagok készülnek. Az innovatív vállalkozások számára pedig az úgynevezett 28. rendszert készítjük el és felgyorsítjuk a megtakarításra és beruházási unióra vonatkozó munkát.
Hiszen nagyon sok, rendkívül potenciállal rendelkező innovatív vállalkozás van Európában a kvantumtechnológia mesterséges intelligencia területén, de arra kényszerülnek, hogy ahogy növekedésnek indulnak, külföldi befektetőket keressenek, emiatt a munkahelyeket máshol fogják generálni, ami pedig a technológiai szuverenitásunkat is veszélyezteti. A Bizottság ezért egy több milliárd eurós úgynevezett skill-up europe alapot hozott létre, amely jelentős befektetéseket fog tenni a fiatal, gyorsan növekvő vállalatokba, mert azt akarjuk, hogy Európa legjobbjai Európát válasszák.
Von der Leyen szerint a legfontosabb eszközünk az egységes piac. Azonban mindannyian tudjuk, hogy ez még mindig befejezetlen. Az IMF becslése szerint a belső akadályok az egységes piacon egyenértékűek, azzal mintha 45 százalékos vám terhelné az árukat és vagy 110 zázalékos vám terhelné a szolgáltatásokat. Gondoljunk csak bele, milyen lehetőségeket szalasztunk el ezzel? A jelentés is hangsúlyozta, hogy amíg nem teljes az egységes piac, főként három területeken hiányosságok maradnak a pénzügyek, az energia és a távközlés területén, ezért világos politikai határidőket kell kitűznünk, és ezért elő fogunk terjeszteni az egységes piaci ütemtervet 2028-ig, megvalósítandó tervet olyan területeken, mint a tőkeszolgáltatások, energia, távközlés.
Nem mérjük az eredményeket, akkor azok nem fognak megvalósulni. Mindez támogatni fogja a technológiába való beruházásaikat is, ami a gazdaságunknak új lendületet ad, a tiszta és digitális technológiákra gondolok. Vegyük ezentúl a mesterséges intelligenciát. A függetlenségünk szempontjából nagyon fontos az európai mesterséges intelligencia, hozzájárul az iparágak, az egészségügyi védelem megerősítéséhez. Ezért az első fő építőelemekre fogunk összpontosítani, a felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabályra és a kvantum tesztkörnyezetre” – közölte.
Jelentős beruházásokat fogunk tenni az európai mesterséges intelligencia gigagyárakba, mert ezek majd a mi startupjainkat fogják támogatni, hogy ők képezzenek, betanítsanak és bevezessenek új, következő generációs MI-modelleket ezekben az óriásgyárakban. És amikor a magánszektorhoz intézzük a felhívásainkat, hogy csatlakozzanak hozzánk, nagyon lelkes, elsöprő választ kaptunk. A mai napon pedig a legnagyobb európai technológiai vállalkozások vezérigazgatóival fogok találkozni, hogy átadják a mesterséges intelligenciáról és technológiáról szóló nyilatkozatukat. Ez az ő elkötelezettségük Európa technológiai szuverenitásába való beruházásuk iránt, és ebbe az irányba kell haladmia Európának
– jelölte ki az irányt a bizottsági elnök.
És ugyanezt a megközelítést kell alkalmaznunk a tiszta technológiák területén is, az acéltól az akkumulátorokig. Az európai tiszta technológiai ágazatnak Európában kell maradnia, és ezért sürgős lépéseket kell tennünk. A tiszta ipar megállapodás például meghatározta a fő akadályokat, amelyek lelassítják ezeket az ágazatokat. Most a végrehajtást kell felgyorsítanunk, mivel a befektetők tudni szeretnék. Persze, hogyha befektetnek, akkor lesz-e kereslet a tiszta európai termékek iránt a másik oldalon. Ezért a vezető piacoknak kell a fellépésünk középpontjában állniuk, hogy pozitív visszacsatolási folyamatot indítsunk el, ahol a kínálat és a kereslet is nő, az árak pedig csökkennek„ – mutatott rá.
„A kínálati oldalon el fogunk indítani egy csomagot, ami 1,8 milliárd eurót tesz lehetővé, hogy az akkumulátorgyártást fellendítsük Európában. Az akkumulátorok elengedhetetlenek, más tiszta technológiák, különösen az elektromos almutók előmozdításához. Tehát ez a függetlenségünk, a gazdasági függetlenségünk szempontjából rendkívül fontos. Ami a keresleti oldalt illeti, a tiszta technológiáknak vezető szerepe kell, hogy legyen Európában, és ezért egy Made in Europe Európában készült kritériumot fogunk bevezetni a közbeszerzések terén” – tette hozzá.
„Ösztönzőket hoztunk létre a partnereink irányába, hogy európai termékeket vásároljanak. Meggyőződésem, hogy a tiszta technológia jövője Európa és Európában lesz, de az iparunk számára elérhetőek legyenek a szükséges anyagok itt Európában. Erre pedig az egyetlen válasz az, hogy egy valóban körforgalmat hozzunk létre. Ezért fel kell gyorsítanunk a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályt, és meg kell kezdenünk a munkát azokban az ágazatokban, amelyek már készen állnak, illetve fenn kéne tartanunk tempót.”
Megjegyezte, már ma az alacsony szén-dioxid-kibocsátású források felelősek a villamos energiák több mint 70 százalékáért. „Globális vezetők vagyunk a tiszta technológiákra vonatkozó szabadalmak terén, megelőzve az Egyesült Államokat, versenyezve Kínával. A tiszta tőkébe befektetett kockázati tőkét illetően kezdjük utolérni az Egyesült Államokat és jóval lehagytuk Kínát. Jó úton haladunk, hogy elérjük a 2030-as céljainkat, hogy legalább 55 százalékkal csökkentsük a kibocsátásokat. Ez az európai zöld megállapodás hatása, és továbbra is következetesen haladnunk kell éghajlat-politikai és környezetvédelmi céljaink felé, muszáj ezt tennünk, tisztelt képviselők – tette hozzá.
A tudomány nagyon világosan rámutatott, hogy a gazdasági, illetve a gazdasági és biztonsági érvek is meggyőzőek. Ez az átalakulás elengedhetetlen a függetlenségére irányuló törekvéseinkben, ezáltal ugyanis csökkenni fog energiafüggőségünk, a körforgásos termelés csökkenti stratégiai függőségeinket, és olyan élenjáró iparágak jönnek létre, amelyek képesek exportálni majd ezeket a megoldásokat, legyen szó Afrikáról, Indiáról, Közép-Ázsiáról, ők megoldásokat keresnek, és ezek gyorsan fejlődő piacok, mondta az elnök.
Hozzátette: Ráadásul még nem dőlt el, hogy ki fogja ezeket a piacokat a jövőben meghódítani. Mi képesek vagyunk kielégíteni a megoldások iránti igényt, de nem szabad elbizakodottnak lennünk, és az Európai Bizottság ezért javasolta a 2040-re vonatkozó célokat 10 évvel a párizsi megállapodás után.
Tudom, hogy sokan aggódnak amiatt, hogy milyen nagy horderejű változásokat kell végrehajtanunk, de ezért van szükség arra, hogy az átállás támogassa az embereket, megerősítse az ipart, és ehhez jelentősen fel kell említenünk a köz és magánberuházásokat is. Létre kell hoznunk a körforgások és tiszta termékek piacát, ami majd munkahelyeket és beruházásokat teremt Európában, és biztosítanunk kell, hogy az átmenet igazságos legyen mindenki számára, például a szociális klímaalap révén, és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítanunk
– szögezte le.
Azt tesszük, amit tennünk kell, dekarbonizálnak, és ezért jutalmaznunk és motiválnunk kell az iparágainkat, ha nem így teszünk, akkor kénytelenek leszünk majd importálni, importálni acélt az autógyáraink számára, vagy műtrágyát a gazdák számára. És ez azt jelentené, hogy másoknak ki vagyunk szolgáltatva, másokon múlna, hogy milyen árú, mennyiségű és minőségű termékeket tudunk megvenni. Gondoljunk csak az acél vagy más fémekre. A globális túlkapacitás miatt folyamatosan csökken az árrés, és alig marad lehetőség a prémiumok kifizetésére.
Ezért az európai acéliparnak is egyre nehezebb a dekarbonizációba beruháznia. A Bizottság ezért fog javasolni egy új hosszú távú kereskedelmi eszközt, amely a hamarosan hatályukat vesztő acélipari védintézkedések helyébe lép. Európa mindig is nyitott lesz, mi szeretjük a versenyt, de mindig meg fogjuk védeni az iparunkat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.
– húzta alá.
Amikor a versenyképességről beszélünk, akkor munkahelyekről is beszélünk, emberekről és a megélhetésükről. Úgyhogy ha azt szeretnénk, hogy a munkavállalóknak a kezében legyen hatékonyság, erő, akkor versenyképes kell hogy legyen a gazdaságunk. Ezért a Bizottság javasolni fog egy jogszabályt, hogy a modern foglalkoztatás lépést tartson a gazdaság modernizálódásával.
Von der Leyen szerint sok család számára nehezek voltak az elmúlt idők.
Kiemelte, láttuk, hogy emelkedtek az árak, láttuk, hogy az emberek milyen áldozatokat kellett hozzanak, hogy kijöjjenek a fizetésükből. Itt már a legalapvetőbb társadalmi igazságosságról van szó, és ezért sürgős, hogy egy ambiciózus szegénység elleni uniós stratégiát fogadjunk el. Kidolgozzuk a tervünket, amelynek célja a szegénység felszámolása 2050-re. Ezt a tervet egy gyermekgarancia fogja kiegészíteni, ami a gyermekeket védi majd a szegénységtől. Emellett elő fogunk terjeszteni egy sor csomagot, amelyek a megfizethető megélhetésre vonatkoznak és az életminőségre. Hadd mondjak négy példát. Az első az energia.
Amikor az energiaárak emelkednek, nem csak a közüzemi számlák lesznek magasabbak, hanem minden ember életének minden apró részletét érinti ez az áremelkedés. Ezért amikor az energiaválság kialakult az elmúlt években, Európa cselekedni kezdett. És az erőfeszítéseknek köszönhetően gyorsan sikerült stabilizálni az árakat. Most az energiafüggetlenség útján haladunk, de még mindig a sok millió európai számára összeszorul a gyomra, hogyha megjön a számla. És a költségek még mindig túl magasak az ipar számára is. Tudjuk, hogy mi vezette fel az árakat az, hogy az orosz fosszilis üzemanyagtól függtünk. Ideje megszabadulnunk a piszkos orosz fosszilis tüzelőanyagoktól teljes mértékben
– jelentette ki. Hozzátette: Azt is pontosan tudjuk, hogy mi az, ami leviszi az árakat. Ez a tiszta, itthon termelt energia. Ezzel egy időben sürgősen be kell ruháznunk az infrastruktúrába és a rendszerösszeköttető kapacitásokba is. Ezért elő fogunk terjeszteni egy új hálózati csomagot, amelynek a hálózati infrastruktúrák megerősítése a célja, ehhez egy új kezdeményezés fog társulni. Azon fogunk most dolgozni, hogy ezeket a szűk keresztmetszeteket egymás után megszüntessük. A kormányokat és a közműveket össze fogjuk fogni, ha megoldjuk ezeket a problémákat, mert az európaiaknak szükségük van megfizethető energiára, mégpedig most.
Egy otthon nem csak négy fal és egy tető. Az otthon a biztonság, a melegség az otthon hely a családok és barátok számára. Az otthon azt jelenti, hogy tartozunk valahová, de túl sok európai számára ma az otthon szorongást okoz. Azt jelentheti, hogy el vannak adósodva, a létbizonytalanságot is jelentheti. A számok igen fájdalmasak. Több mint 20 százalékkal emelkedtek a lakására 2015 óta. Az építési engedélyek száma pedig több mint 20 százalékkal csökkent az elmúlt 5 évben. Ez már több mint lakhatási válság, ez már társadalmi válság.
– sorolta a bizottság elnöke.
Borús kép az európai szegénységről
Mint fogalmazott, az ápolók, tanárok és tűzoltók nem keresnek eleget ahhoz, hogy megéljenek belőle. Az egyetemi hallgatók abbahagyják a tanulmányokat, mert nem tudnak albérletet fizetni, a fiatalok egyre később tudnak családot alapítani, és ezért az önökkel való konzultációt követően be fogjuk mutatni az első megfizethető európai lakhatásra vonatkozó tervet, hogy megfizethető, fenntarthatóbb és minőségibb legyen a lakhatás.
Ez egy összeurópai erőfeszítés lesz, ami a helyi realitásokon alapul majd. Radikálisan át kell gondolnunk, hogyan kezeljük ezt az ügyet. Felül kell vizsgálnunk az állami támogatási szabályokat, hogy lehetővé tegyük a lakhatási támogatási intézkedéseket. Sokkal meg kell könnyítenünk az új házak és új kollégiumok építését. Javasolni fogunk egy olyan jogszabálytervezetet is, ami a rövidtávú bérbeadásra vonatkozó problémákat meg tudja oldani.
Úgyhogy az egész társadalomra szükségünk van minden törvényalkotóra, minden érintett félre. Ezért össze fogjuk hívni az első európai uniós lakhatási csúcstalálkozót, hogy biztosítsuk, hogy ez a téma kiemelt helyen marad a programunkban. Tisztelt képviselők, a lakhatás a méltóságot jelenti. A méltányosságot, Európa jövőjéről szól. 8 évvel ezelőtt a szociális jogok európai pillére a lakhatást szociális joggá tette Európában. Ideje, hogy ezt az ígéretet most valóra váltsuk. A harmadik példám pedig az autókról szól.
Az autóipar gazdaságunk és iparunk egyik pillére. Az autók Európa büszkesége. Több millió munkahely függ tőlük. Az év első felében nagyobb rugalmasságot adtunk ennek az ágazatnak, hogy el tudják érni a 2025-ös céljaikat. Ez bevált most a technológiai semlegesség szem előtt tartásával a 2035-ös felülvizsgálatot készítjük elő. Több millió európai szeretne megfizethető autókat vásárolni, európai autókat. Ezért be kell fektetnünk a kisebb méretű, megfizethető autókba is. Nem csak az európai piac számára, hanem azért is, hogy ki tudjuk elégíteni a globális kereslet növekedését.
– hangsúlyozta Ursula von der Leyen. Hozzáfűzte: Ezért azt fogjuk javasolni, hogy az autógyártó ágazattal együttműködve dolgozzunk ki a kis kategóriás megfizethető autókra vonatkozó kezdeményezést, mert azt gondolom, Európának saját elektromos autói is kell, hogy legyenek. Nem engedhetjük, hogy Kína és mások kaparintsák meg ezt a piacot. Bárki bármit mond, elektromos lesz a jövő, és ennek a jövőnek Európa is részese lesz, az autó a jövőé, a jövő az autóé, és az autó jövőjét Európában kell megteremteni. Csakúgy, mint a jövő autóját – mondta.
Erős ellenszélben az európai gazdák
Európában jó minőségű élelmiszerekhez tudunk hozzájutni. Hála a kiváló gazdáiknak és halászaiknak, megfizethető áron. Ők az őrei földjeinknek, tengereinknek, az európai biológiai sokféleségnek. Élelmiszerbiztonságunk letéteményesei ők, de nagyon erős ellenszélben kell dolgozniuk. Ursula von der Leyen szerint ezekkel a problémákkal mind foglalkozunk, egyszerűsítettük a közös agrárpolitikát, kevesebb lett a papírmunka, több a bizalom, forrásokat különítettünk el a jövedelemtámogatásra a többéves pénzügyi keretben, és gondoskodunk arról is, hogy a nemzeti és regionális keretekből ezt ki lehessen egészíteni.
De a gazdáknak tisztességes versenyre és egyenlő versenyfeltételekre van szükségük, és ez nagyon fontos. Ezért szilárd biztosítékokat foglaltunk a Mercosur országokkal kötött kereskedelmi megállapodásba, és ezt szükség esetén finanszírozással, kompenzációval támogatjuk. Meg kell erősíteni az élelmiszerellátási láncot is, mert a gazdák ebben betöltött szerepe nem volt elismert, keményen dolgoztak, de már ez nem kifizetődő. A gazdáknak joguk van méltányos árat kérni, hogy méltányos megélhetést biztosíthassanak a családjaiknak, ezért felül fogjuk vizsgálni a tisztességtelen forgalmazói magatartásra vonatkozó gyakorlatokat, és be fogunk avatkozni
– húzta alá.
Von der Leyen szerint jó megállapodást kötött Trumppal
Amikor versenyképességről és függetlenségről beszélünk, nem beszélhetünk anélkül ezekről, hogy az Egyesült Államokat ne említenénk. Sok mindent hallottam már. A nyáron aláírt megállapodásról megértem az első reakciókat. De hadd legyek most annyira világos, amennyire csak tudok – közölte.
Az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi kapcsolataink a legfontosabbak. Több mint 500 milliárd eurónyi árut exportálunk minden évben az USA-ba, több millió ember munkahely függ ettől a kapcsolattól, és a bizottság elnökeként soha nem tenném kockára emberek munkáját vagy megélhetését. Ezért kötöttünk olyan megállapodást, ami garantálja az iparágaink számára a piacra jutást az USA-ban. Gondoskodtunk arról, hogy Európa lehető legjobban jöjjön ki ebből a megállapodásból
– rögzítette.
A mi vállalkozásainkat relatív előnyhöz juttattuk, mert közvetlen válságtársaink közül többnek is jóval magasabb amerikai vámokkal kell megküzdenie. Igen, lehet, hogy a kiinduló érték alacsonyabb, de amikor megnézzük, hogy milyen kivételek vannak, amikben sikerült megegyeznünk, és hogy másoknak milyen plusz költségei vannak, azt kell mondanom, hogy kétségtelenül a mienk a legjobb megállapodás – magyarázta a bizonyítványát a brüsszeli vezető.
Kiemelte:
Nem hiszek a vámokban. A vám egy adófajta, de a megállapodás kulcsfontosságú stabilitást biztosít az USA-val fenntartott kapcsolatainkban egy olyan időszakban, amelyet a globális bizonytalanság fémjelez.
Milyen következményekkel járna egy teljes körű kereskedelmi háború az USA-val – tette fel a kérdést Von der Leyen. Képzeljék csak el, micsoda káosz alakulna ki.
És ezt a képet helyezzék a múlt heti kínai események mellé, orosz és észak-koreai vezetők jártak Kínában. Putyin arról dicsekedett, hogy az orosz-kínai kapcsolatok sosem voltak ilyen jók. Mindez persze nem lep meg bennünket, de jól mutatja, hogy milyen mértékben változik körülöttünk a világ. Ez jelzi azt is, hogy mi Európa feladata, ha meg akarja őrizni függetlenségét és helyét a világban.
– mondta. Hozzátette: Először is fokoznunk kell a diverzifikációt és a partnerségeinket, kereskedelmünk 80 százalékát az USA-tól eltérő országokkal folytatjuk. Éppen ezért most ezeket az új lehetőségeket kell kiaknáznunk egy olyan időszakban, amikor a globális kereskedelmi rendszer recseg-ropog. Mi kétoldalú megállapodások segítségével biztosítjuk, hogy fennmaradjanak a globális szabályok, mint például Mexikóval vagy a Mercosurral.
Egy történelmi jelentőségű megállapodáson dolgozunk, amelyet az év végéig lezárunk Indiával. És létre fogunk hozni egy hasonlóan gondolkodó országok koalícióját a globális kereskedelmi rendszer megújítása érdekében. Ezt a csendes-óceáni partnerségről szóló megállapodás mintájára, mert a kereskedelem lehetővé teszi, hogy megnyissuk a piacainkat, erősítsük az ellátási láncunkat, csökkentsük a függőségünket, és végső soron a gazdasági biztonságunkat javítsuk. A világ azt mondja, hogy válaszd Európát, és nekünk üzletelnünk kell a világgal – mondta Ursula von der Leyen.
A másik feladatunk pedig fellépnünk ott, ahol mások ezt nem tették meg. Vegyük például a kutatást. A tudomány nem ismer nemeket, etnikai vagy politikai hovatartozást, a tudomány az egyik legértékesebb globális áru. Éppen ezért az Európai Bizottság bejelentette az 500 millió eurós válaszd Európát csomagot, hogy a legjobb tudósokat és kutatókat vonzzuk Európába. Európának ugyanígy élre kell állni a globális egészségügyben is.
Most egy új világszintű egészségügyi válság szélén állunk, vagy az is lehet, hogy már benne vagyunk. Orvos végzettségűként döbbenten látom, hogy mennyire terjed a dezinformáció olyan betegségek kapcsán, mint a kanyaró vagy a gyermekbénulás
– tette hozzá.
Európa függetlensége is a szabadságjogok védelmén múlik – szögezte le.
Ezért dolgoztunk olyan sokat az eszközeink megerősítésén és a végrehajtás javításán, egy új jogállamisági ciklust hoztunk létre, amely biztosítja, hogy a problémákat korán, idejében felismerjük és megoldjuk. Szükségünk van egy integrált éves jogállamisági ciklusra, egy közös tempóra, egyértelmű mérföldkövekre, és arra, hogy minden intézmény ehhez hozzájáruljon. Arra kell koncentrálnunk, hogy a még meglévő kiskapukat bezárjuk. Megerősítettük a finanszírozás és a jogállamiság tiszteletben tartása közti összefüggést, és a következő hosszú távú költségvetésnél még ennél is tovább megyünk.
A jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós alapok igénybevételéhez most és a jövőben is
– húzta alá a brüsszeli vezető.
Az információmanipuláció és a dezinformáció erősödik, és ez megosztja társadalmainkat. Nemcsak az igazságba vetett hitet, hanem magát a demokrácia iránti bizalmat is gyengíti. Ezért égető szükségünk van az európai demokrácia pajzsra, jobb kapacitásra van szükségünk, hogy az információmanipulációt észleljük, dezinformációt, ezért létre fogunk hozni egy új központot, a demokratikus reziliencia európai központját, ahol összegyűjtjük a szakértelmet és a kapacitást a tagállamok és a szomszédos országok részéről, jelentette ki.
Kiemelte: Európa-szerte a hagyományos média is küzd. Számos vidéki térségben nosztalgiával gondolnak azokra az időkre, amikor még voltak helyi lapok. Ennek köszönhetően most sokszor hírsivatagok jöttek létre, ahol virágzik a dezinformáció, ami nagyon veszélyes a demokráciánkra nézve. Ugyanis a tájékozott polgárok, akik megbízhatnak abban, amit olvasnak és hallanak, elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hatalmon lévők elszámoltathatóak maradjanak. Amikor pedig felszámolják vagy semlegesítik a független médiát, akkor a korrupció nyomon követése és a demokrácia megóvása is gyengül, az erre vonatkozó képességeink gyengülnek. Ezért, és figyeljenek rám, az autokraták kézikönyvében az első lépés mindig a független média túszul ejtése. Mert így a jog eróziója és a korrupció észrevétlenül történhet, ezért többet kell tennünk a média és a független sajtónk védelme érdekében, húzta alá. Pontosan ezért egy új médiareziliencia programot is létrehozunk.
Ez a program támogatni fogja a független újságírást, a médiatudatosságot, ugyanakkor a probléma gyökereivel is foglalkoznunk kell. Ezért a következő költségvetésben azt javasoltuk, hogy jelentősen emeljük a médiafinanszírozás keretét. A magánbefektetéseknek is teret kell engednünk. És a független valamint a helyi médiát támogatnunk kell, ugyanis a szabad sajtó minden demokrácia bástyája, gerince, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy az önök bekiabálásai ellenére is megőrizzük az európai sajtó szabadságát.
– mondta.
Példaként a közösségi médiát említette. Szerinte számos előnye van, összekapcsolja az embereket. Ugyanakkor szeretnék felvetni egy nagyon is konkrét problémát, nevezetesen azt, hogy milyen hatással jár, ha gyermekeink korlátlanul hozzáférhetnek a közösségi médiához. Hangsúlyozta:
Hét gyermek édesanyjaként és négy unoka nagymamájaként én is osztom a szülők aggodalmát, akik minden tőlük telhetőt megpróbálnak megtenni azért, hogy a gyermekeiket biztonságban tudják. A szülők aggódnak, hogy amikor a gyermekeik felveszik a telefont, számos veszélynek ki lehetnek téve. Egészen egyszerűen, ha elkezdi görgetni az oldalakat. Online bántalmazással szembesülhetnek felnőtt tartalmakkal, az önkárosítás népszerűsítésével és önalgoritmusokkal, amelyek kihasználják a gyermekek sebezhetőségét azzal a kifejezett céllal, hogy függővé tegyék őket.
Von der Leyen szerint túl gyakran tapasztalják a szülők, hogy a nagy technológiai cégek elárasztják otthonukat, és szilárd meggyőződése, hogy a gyermekek nevelését nem az algoritmusokra, hanem a szülőkre kell bíznunk, és az ő szavukat meg kell hallgatnunk.
Ezért azt szeretném üzenni, hogy hallom az ő szavaikat. Ahogy az én koromban mi a társadalmunk azt tanítottuk a gyermekeinknek, hogy nem dohányozhatnak, ihatnak vagy nézhetnek felnőtt tartalmakat egy bizonyos életkor eléréséig. Úgy hiszem, hogy meg kell fontolnunk azt, hogy ugyanezt tegyük a közösségi média esetében. Ausztráliában barátaink a közösségi média korlátozásán dolgoznak, szoros figyelemmel követem a politikájukat, hogy meglássuk, milyen lépéseket hasznosíthatunk mindenből itt Európában. Fel fogok kérni egy szakértői testületet annak érdekében, hogy az év végéig tanácsot adjon arról a megközelítésről, ami leghatékonyabb lett Európában. Ezt a megközelítést gondosan, körültekintően fogjuk kialakítani mindenkit meghallgatva
– húzta alá Ursula von der Leyen.
A fő célunk, hogy a szülők kezébe helyezzük az irányítást, és biztonságosabb Európát hozzunk létre gyermekeink számára. Ugyanis amikor a gyermekeink online biztonságáról van szó, Európa a szülőkben hisz, nem pedig a profitban, mondta.
Jelentős pénzek a migráció kezelésére
Hozzátette:
A demokráciánk védelme a legfontosabb feladatunk.
Ehhez azonban be kell bizonyítanunk azt is, hogy a demokrácia képes az emberek jogos aggodalmait megoldani. Ez sehol sem érezhető jobban, mint a migráció területén.
Ezért azt javasoltuk, hogy a migrációkezelésre és határigazgatásra elkülönített forrásokat a következő költségvetésben megháromszorozzuk, hogy a migrációt hatékonyan irányítsuk, a külső határainkra, hatékonyan védjük, de az is egyértelmű, hogy ennél többre van szükség. Európában bebizonyították az állampolgárok, hogy készek mindazoknak segíteni, akik a háború és az üldöztetés elől menekülnek. De a frusztráció, a keserűség egyre nagyobb, ha azt tapasztalják, hogy a szabályainkat megszegik. Éppen ezért fokozatosabb erőfeszítések kellenek. Egy olyan rendszerre van szükségünk, amely humánus, ugyanakkor nem naiv.
Ursula von der Leyen közölte: Az elutasított menedékkérők hazaküldését pedig komolyan kell gondolnunk. Nem engedhetjük meg elvégre, hogy azoknak, akiknek távozniuk kell, közülük csak 20 százalék hagyja el valóban Európát. Éppen ezért gyorsabban dűlőre kell jutnunk az európai visszaküldési rendszer ügyében, nem vesztegethetünk több időt.
És azt is biztosítanunk kell, hogy a migrációs és menekültügyi paktumot teljes körben végrehajtjuk, amint az hatályba lép, ez a paktum szigorú, de igazságos és csak akkor fog működni, ha mindenki kiveszi a részét belélegzi. Az északi tagállamok ugyanúgy, mint a déliek, a keletiek vagy a nyugatiak. Természetesen a nemzeti kötelezettségeinknek mindig eleget fogunk tenni, a múltban is ezt tettük, ma is és a jövőben is ezt fogjuk tenni. De mi vagyunk azok, akik itt Európában eldöntjük, hogy ki jöhet hozzánk és milyen körülmények között, erről nem a csempészek vagy azok segítői fognak dönteni.
A csempészek és az ő támogatóik milliós vagyonokat halmoznak fel hamis, cinikus, végzetes ígéreteikkel éppen ezért az ő üzleti modelljüket fel kell számolnunk. A számok összességében csökkennek ugyan, de még mindig túl sokan próbálják, túl sok csempész próbálja illegálisan átcsempészni az embereket a határon és sokan vesztik eközben életüket. A közösségi média platformjaival kell együttműködnünk, hogy véget vessünk a csempészakciók tervezésének, együtt kell működnünk a légitársaságokkal is olyan problémás útvonalakon, mint amelyek Belarussziából jönnek. Csak úgy tudjuk felderíteni a csempészhálózatokat – szögezte le.
Csak úgy tudjuk felderíteni a csempészhálózatokat, a pénzügyi forrásokat elapasztani, hogyha nyomon követjük a pénz útját. Szankciórendszerre van szükség, hogy az emberkereskedők vagyonát befagyasszuk, a mozgásterüket korlátozzuk, hogy a jövedelmüket lefoglaljuk. Az embercsempészet egy kegyetlen bűnös üzlet és Európában egyetlen csempész sem úszhatja meg büntetlenül – fogalmazott az EB vezetője. Kiemelte:
Az üzenetem lényege egyszerű, ha valami az európaiaknak fontos, akkor az Európának is fontos kell legyen, a kötelességünk eleget tenni ennek. És idén nyáron láttuk, ahogy Európa erdői és falvai lángokban állnak. Több mint 1 millió hektáron égett a tűz. Ez a terület nagyjából Belgium területének egyharmada. Óriási károk keletkeztek, és mindannyian tudjuk, hogy ez nem egy elszigetelt eset az éghajlatváltozás miatt. Minden egyes nyár melegebb, könyörtelenebb, veszélyesebb lesz. Ezért hatékony, határozottan erősebb intézkedéseket kell tennünk az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáért, természetalapú megoldásokért, ugyanakkor fel kell vérteznünk magunkat a szükséges eszközökkel.
Ezért tettünk egy javaslatot arra, hogy egy új európai tűzoltóközpontot hozzunk létre ciprusi székhellyel, amely támogathatná regionális szomszédainkat is. Tudjuk, hogy mi a különbség, hogy milyen eredményt érhet el a polgári védelmi mechanizmusunk. Csak idén nyáron 760 bátor európait küldtek Európa minden szegletébe, akik szó szerint szembeszálltak a lángokkal. Beszédem végén pedig őelőttük szeretnék tisztelettel adózni, a tűzoltók, a pilóták, a legénységek előtt, mindenki előtt, aki szerepet vállalt. Szeretném elmondani önöknek egy 20 görög erdőőr történetét, akik a legtombolóbb erdőtüzek megfékezésére szakosodtak. Amikor Spanyolország Asztúria térségében kitört a tűzvész, Spanyolország Európához fordult segítségért, Görögország pedig segített. A lángok olyan hatalmasak voltak, hogy a füst az űrből is látszott. Öt napon keresztül ez a 20 görög erdőőr vállvetve dolgozott spanyol kollégáival, és amikor a tűz a falut is elérte, éjt nappallá téve küzdöttek azért, hogy visszaszorítsák a lángokat, végül pedig közös erővel megfékezték a tüzet, a falu pedig megmenekült – mutatott rá Von der Leyen.
Ez Európa, egy nagy közösség. Ez az az Európa, amelyet én szeretek, amelyet önök, mindannyian szeretünk, ez az az Európa, amelyet mindenáron meg kell védenünk, és ezt együtt kell megtennünk. Szeretnék együttműködni a Tisztelt Házzal és minden Európa-párti demokratikus erővel Európa érdekében. Jogalkotási csomagokon dolgozom, amelyek megerősíthetik ezt az Európa-párti többséget.
– összegzett az Európai Bizottság elnöke. Kijelentette: nagy öröm számomra, hogy sikerült megújítanunk a keretmegállapodást a Bizottság és a Parlament között. Ez ugyanis csak erősíteni fogja az együttműködésünket és lehetővé teszi számunkra, hogy valódi reformokon dolgozzunk, amelyekre valóban szükségünk van.
Támogatom az Európai Parlament kezdeményezési jogát, és úgy gondolom, hogy bizonyos területeken el kell lépnünk a minősített többség felé, például a külpolitika terén.
Itt az ideje annak, hogy lerázzuk az egyhangú döntéshozatal béklyóját. Azt kell biztosítanunk, hogy az Unió gyorsabban működjön és eredményesebben tudjon dolgozni, mert így tudjuk megnyerni közösen ezt a harcot Európa függetlenségéért, és emlékezzünk arra, hogy mindig is küzdenünk kellett a szabadságunkért, kezdve azzal a generációval, amely a kontinensért küzdött a földalatti sajtóval együtt, amely a szabadság lángját Közép és Kelet-Európában életben tartotta a hidegháború idején vagy a baltikumi testvéreinkkel, akik szembeszálltak a szovjet elnyomással – mondta.
Ez a küzdelem, ez a harc mélyen bevésődött európai tudatunkba 80 évvel ezelőtt a kontinensünk maga volt a földi pokol 40 évvel ezelőtt, kontinensünket egy fal választotta ketté. De minden egyes alkalommal az európaiak úgy döntöttek, hogy harcolni fognak egy jobb jövőért. Azért, hogy Európa egésszé és Európa egésze erőssé váljon. Én is minden egyes napon erre fogok törekedni önökkel együtt, tisztelt képviselők, éljen Európa – zárta szavait Ursula von der Leyen.
Borítókép: Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)
