Mindez nemcsak Kína világhatalmi pozícióinak a megerősödését jelenti; a kínai modell sikerét is, amely a hagyományos nyugati demokráciákkal szemben az egypártrendszer, a központi tervezés és a vegyes gazdaság (állami és magántulajdon) sikeres kombinációján alapul. A hagyományos nyugati demokráciák rendszerének egy sikeres kihívója támadt Kína képében. A világgazdaságban pedig Kína és a többi BRICS-ország a dollár egyeduralmával szemben jelentenek kihívást.

Az amerikai gazdaság köszöni, jól van. Trump vámháborús kezdeményezéseinek én sem láttam sok értelmét, de nem váltak be a jóslatok, hogy a vámtarifák emelése megnöveli az inflációt. Említésre méltó, hogy ezekkel csak Kína tudott eredményesen szembeszállni: a ritkaföldfémek és ásványok Amerikába történő exportjának – amelyek tekintetében monopolhelyzetet élvez – megdrágításával fenyegetőzött.

Más feszültségek kezdenek jelentkezni. A lassan szuperintelligenciává fejlődő, 

Összevetésül: a magyar GDP 2024-ben 223 milliárd dollár volt. Bármennyire is gyorsan terjed a mesterséges intelligencia alkalmazása, nyilvánvaló, hogy ez a fejlesztésébe irányuló tőkeáramlás nem lehet tartósan ilyen magas. A mostani kiugrást a nagy nyelvi modelleken (LLM) alapuló generatív mesterséges intelligencia megalkotása okozta. Amikor majd megtörik e befektetési cunami, az visszaveti a tőzsdéket és akár összeomlást is okozhat, ami a világgazdaság visszaeséséhez vezethet.

A világgazdaságban a másik veszélyt a fejlett országok eladósodása, költségvetési túlköltekezése okozhatja. Ez részben a népesség elöregedésével kapcsolatos: nőnek az egészségügyi kiadások, miközben csökkennek a társadalombiztosítási befizetések. Nyugat-Európában a fegyverkezés további terheket ró a költségvetésre. A túlköltekezés fedezésére kibocsátott állampapírok kamatát ezért növelni kell, és ez fokozza az inflációt.
2026 legnagyobb kihívásának azt látom, hogy a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása egyre több munkahelyet tesz feleslegessé. Mérvadó nemzetközi intézmények, így például a Nemzetközi Valutaalap azzal számolnak, hogy 

De a másik felének a munkáját az MI felértékeli: a HR-menedzserekét vagy a munkacsoport-vezetőkét, akiknek a munkatársai könnyen helyettesíthetők MI-vel, vagy egyes információtechnológiai szakértőkét (miközben a programozókat tömegesen elbocsátják), az ő jövedelmük nőni fog. Ez azt jelenti, hogy világszerte húsz-, de a fejlett országokban harmincszázalékos munkanélküliségre lehet számítani. Ez számtalan társadalmi problémát felvet: mennyi legyen a heti munkaidő, miből éljenek meg a munka nélkül maradók, mivel töltsék el az emberek a szabadidejüket stb.

Mi az idén sorsdöntő választások előtt állunk. Nem csak a jelenlegi kormány és az ellenzék belpolitikai és társadalompolitikai alternatívái között kell választanunk.

De integrálódásunk az egységes piacba és a négy szabadság (az áruk, tőkék, szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása) megkérdőjelezhetetlenül az EU-hoz köti hazánkat.

Ezért a feladat nyilvánvaló: vissza kell térni az EU eredeti struktúrájához – ez a Fidesz-kormány fő törekvése, és az EU-ban ehhez feltehetőleg növekvő támogatást talál. De emellett 

Szociális érzékenysége, eddig folytatott szociálpolitikája folytán pedig remélni lehet, hogy megtalálja majd azokat a válaszokat is, amelyeket a mesterséges intelligencia kihívásaira kell adni a fenyegető munkanélküliséggel szemben.

A szerző közgazdász és társadalomkutató