A munkanélküli segély 2005-ös álláskeresési járadékká alakítása jelentős lépés volt, a közmunka 2011-es bevezetése pedig további fontos intézkedés a munkaalapú társadalom felé.
A szegénysorúakon nem segélyekkel segítettek, hanem munkalehetőséget teremtettek számukra.
A Fidesz-kormány beváltotta korábbi ígéretét, hogy egymillió új munkahelyet hoz létre. Tehát a munkahelyek kínálata és a mesterien kombinált családpolitikai és foglalkoztatási intézkedések együttes hatása megtette a magáét.
E hányatott sorsú nép évezredes megpróbáltatásai itt most befejeződtek. India északi területeiről vándoroltak el, az iszlám terjeszkedése és mozgása során kerültek Európába. Mint vándornép, lócsiszárok, fegyverkovácsok voltak, zenéltek és szórakoztattak, a hosszú vándorlás során elvesztették kapcsolatukat a földdel, a gazdálkodással. A középkori Európában sem találták helyüket, vándoroltak, zenéltek, kereskedtek, alkalmi (többnyire alantas, mások által megvetett) munkákat végeztek. E sajátos „kulturális evolúció” során kialakult tulajdonságaik alapján ítélték meg őket.
A Fidesz-kormány mesterien kialakított szociális és gazdaságpolitikája eredményeként most állandó munkához jutottak, illetve – egyes tagjaik – arra kényszerültek. Ez történelmi lehetőséget nyújt számukra a teljes emancipációhoz. Igaz, képzettségük alacsonyabb az átlagnál, és ennél fogva a jövedelmük is. De már nem segélyekből, gyesből és alkalmi munkákból élnek.
Nagyfokú korlátoltság és cinizmus kell ahhoz,
hogy ezt valaki ne az illető népcsoport társadalmi-gazdasági stabilizálódásának lássa, hanem úgy értékelje, hogy dologtalan szegényekből most „dolgozó szegények” lettek.
A szerző közgazdász, társadalomkutató
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!