A botránypolitizálás folytatódik. A Szőlő utca után most a cigánykérdés van napirenden. A HVG szemleírója azt veti a kormány szemére, hogy „meg sem fordul a fejükben, hogy a felada­tuk az volna, hogy a mai helyzettel szemben a romák zöme továbbjusson az általános iskolánál, hogy az iskolarendszer esélyt adjon, ne az esélytelenséget konzerválja”.

Kemény vádak, de mit mutatnak a statisztikák? 2001 és 2022 között a középfokú szakmai oklevelet szerzett cigány származású fiatalok aránya a saját, 15 év fölötti népességükben 7,7 százalékról 19 (!) százalékra nőtt. Az érettségit szerzettek aránya pedig 2022-ben 10,7 százalék volt, a 2001-es 2,4 százalékkal szemben. Sőt, még az egyetemi végzettséget szerzett roma fiatalok aránya is jelentősen emelkedett: 0,6-ról 3 százalékra. Ez még mindig alacsony, de tekinthetjük úgy is, hogy ötszörösére nőtt! Hogy elkerüljem azt a vádat, hogy ki tudja, miféle statisztikákat használok fel, és manipulálom az adatokat: a HVG 2025. október 30-i száma a forrásom.

A HVG február 5-i számának szemleírója ezután azon kesereg, hogy a romák változatlanul a társadalom legszegényebb rétegeit alkotják: „szomorú feljebblépés ez, dolgozó szegényekké lettek”. Értsd: sokan közülük eddig jórészt alkalmi munkákból, segélyekből és a családi pótlékból éltek, most meg ugyan dolgoznak, de ettől nem lettek gazdagabbak. Szerintem nehéz túlbecsülni azt a fordulatot, amit a szemleíró szomorú feljebblépésnek nevez. 

A gyest meghagyták alanyi jogon járó segélynek, de az összegét nem emelték jelentősebben. Ugyanakkor bevezették a gyedet, amely már biztosításhoz kötött, és összege lényegesen magasabb, a fizetéstől függ. Továbbá, a gyermekes szülők igen jelentős szja-kedvezményben részesülnek. Ezek az intézkedések azt szolgálták, hogy a dolgozó nők és szülők gyermekvállalását ösztönözzék és támogassák. De kétségtelen, az is céljuk volt, hogy a gyermekutánpótlás elsősorban ne a legkevésbé képzett, munkanélküli társadalmi rétegekből kerüljön ki.