Orbán Viktor: Egy új korszakban élünk

Exkluzív interjút adott a magyar miniszterelnök egy brit médiumnak. Orbán Viktor a GB Newsnak kijelentette: a változás nem az elmúlt két-három évben kezdődött, hanem jóval korábban. Ez az új világrend még formálódik – tette hozzá.

A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke országjárásának kaposvári állomásán, a Kossuth téren 2026. március 16-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)

Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy brit médiumnak, a GB Newsnak adott exkluzív interjút. Mint fogalmazott: – Most egy új korszakban élünk. A változás nem az elmúlt két-három évben kezdődött, hanem jóval korábban. Ez az új világrend még formálódik. Ha a modern politika korábbi időszakát a liberalizmus korszakának nevezzük, akkor az mára egyértelműen véget ért, és valami más van kialakulóban. Adhatunk neki nevet, de annyit biztosan tudunk, hogy ez már egy másik korszak.

Orbán Viktor és Donald Trump. Fotó: AFP

A globális liberalizmustól a helyi, patrióta megközelítés felé haladunk

 – mondta.  

 

Irán és Trump

Az iráni konfliktussal és a washingtoni beavatkozással kapcsolatban Orbán Viktor megjegyezte: 

Az a kérdés, hogy háborút indított-e vagy éppen a békét szolgálja. Ez még nem dőlt el. Ezt majd a történészek fogják megítélni, mert ha jól értettem a szándékát – több héttel ezelőtti washingtoni beszélgetésünk alapján –, ő úgy látja, hogy Irán a háború egyik forrása.

Kiemelte: ezért szerinte az ilyen célpontok elleni csapás a háború megelőzését szolgálja. Ez az ő megközelítése. Időre van szükség, hogy kiderüljön, a csapások a békéhez vezetnek-e vagy éppen ellenkezőleg. Még túl korai ezt megmondani. 

Orbán Viktor hangsúlyozta: – Ő sem kérte, hogy nyilvánosságra hozzam, miről beszéltünk, de én óvatosabb vagyok, mint az elnök, különösen azért, mert vannak tapasztalataim a térség korábbi konfliktusaiból. 

A tanulság számomra az, hogy könnyűnek tűnhet egy ország hadseregének megsemmisítése… Tapasztalatom az, hogy bár egy ország hadseregét viszonylag könnyűnek tűnhet legyőzni, a hatalom megszilárdítása már sokkal nehezebb. Ilyenkor pedig könnyen kialakul a kísértés, hogy szárazföldi csapatokat is bevetnek, ami hosszú távú elköteleződéshez vezethet. Ez most komoly kockázatot jelent az Egyesült Államok, Trump elnök és általában a békét pártoló nyugati közösség számára

 – húzta alá.
Az interjúban elhangzott, hogy Orbán Vikor az elsők között támogatta Trumpot Európában. A miniszterelnök a válaszában aláhúzta: – A kezdettől fogva pozitívan viszonyultam hozzá, és ezt nyilvánosan is vállaltam – még 2015 körül. 

Az a benyomásom, hogy a Nyugat vezetési képessége meglehetősen gyenge. Egy régi elit uralja, amely akadémiai és ideológiai alapokon működik, és túlságosan a megszokott sémákhoz ragaszkodik. Nagyobb bizalom van az intézményekben, mint az egyéni vezetői képességekben, ami megbénította a nyugati világot. Szükség van valami újra, valakire, aki más háttérből érkezik. Nem tudtam pontosan, hogy ki ő, de úgy láttam, hogy Donald Trump alkalmas lehet erre a szerepre. Olyan ember, aki felrázza a nyugati vezetésről alkotott elképzeléseket, mert személyes vezetésre, egyéni felelősségvállalásra és bátor vezetőkre van szükség. Ez volt az oka annak, hogy elsőként álltam ki mellette, és úgy gondoltam, ez mások számára is követendő lehet

– mutatott rá a miniszterelnök.

Aláhúzta, hogy a nyugati világ vezetési válságban van, és új típusú politikai korszak van kialakulóban. Mint fogalmazott, az erős vezetőket Európában veszélyesnek tartják, ezért inkább az intézményekre bízzák az országok irányítását, ami azonban téves megközelítés. Hozzátette: – Válsághelyzetben nem az intézményekre, hanem erős, bátor vezetőkre van szükség, akik vállalják a döntések felelősségét. Ugyanakkor szerinte jelenleg kevés ilyen politikus van Európában.

A miniszterelnök az iráni konfliktus kapcsán arra is figyelmeztetett, hogy újabb kihívásokkal kell szembenéznie a kontinensnek. 

Két komoly nehézség közeledik: az egyik a migráció, a másik az energiaellátás és az energiaárak alakulása

 – mutatott rá.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország különösen érintett a migráció kérdésében, mivel a fő útvonalon fekszik. Felidézte, hogy a 2015-ös válság idején több százezer migráns jelent meg a határon, és Magyarország volt az egyetlen ország Európában, amely úgy döntött, megállítja őket. Hozzátette: – Kerítést építettünk és katonai erőkkel védtük a határt, így sikerült megállítani a migrációt.

A kormányfő kitért az Európai Unióval fennálló vitákra is. Mint mondta, miközben Magyarország az EU külső határait is védi, napi egymillió eurós bírságot kap ezért, ami abszurd helyzet. A migráció kezelésének kulcsáról szólva kiemelte: – A titok az elszántság. Ha eldöntjük, hogy megállítjuk őket, akkor meg is kell állítani, ebben nincs félmegoldás: vagy kemény az ember, vagy nem.

Az Európai Unióval kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Magyarország számára az uniós tagság elsősorban gazdasági kérdés. – Az Európai Unió számunkra elsősorban piacot jelent, nem értékközösséget – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az unió jelenlegi értékrendje sok ponton eltér a magyar kormány által képviselt iránytól.

A bevándorlás kérdésében azt mondta, Magyarország meg kívánja őrizni identitását. – Ha nem akarunk együtt élni valakivel, ezt már a határon kell eldönteni. Meg akarjuk őrizni keresztény identitásunkat, és jogunk van eldönteni, kikkel élünk együtt – tette hozzá.

Az európai demokráciáról szólva kiemelte: – Magyarországon népszavazást tartottunk a migrációról, és az emberek egyértelműen nemet mondtak. Megjegyezte, hogy tudomása szerint más nyugat-európai országban nem volt hasonló referendum.

Az ukrajnai háború kapcsán Orbán Viktor egyértelmű álláspontot fogalmazott meg. Mint mondta, ez nem a mi háborúnk, hanem két szláv nép, az oroszok és az ukránok konfliktusa, majd hozzátette: 

Magyarországnak ehhez nincs köze.

 Arra a felvetésre, hogy erkölcsi kötelesség lenne Ukrajna támogatása, úgy reagált: – Nem, nem gondolom.

Úgy fogalmazott, hogy bár nemzetközi jogi szempontból Oroszország agressziója történt Ukrajna ellen, szerinte a háború kitörésének előzményeiről is komoly vitát kell folytatni. 

Véleménye szerint a Nyugat azzal, hogy elkezdte támogatni Ukrajna NATO- és EU-közeledését, lényegében megváltoztatta Európa biztonsági rendszerét anélkül, hogy erről megállapodott volna Moszkvával. Mint mondta, az oroszok már korábban is világossá tették, hogy ha a NATO elmozdul az orosz határok felé, és felveszi Ukrajnát tagként, az háborúhoz fog vezetni, ezt az álláspontot pedig figyelmen kívül hagyták.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a háborúval kapcsolatos egyéb vitás kérdéseket ráérnek a felek a konfliktus lezárása után tisztázni. Azt mondta, most a háború leállítására kell koncentrálnunk, mert szerinte nincs megoldás a fronton, miközben naponta ezrek halnak meg, és egy év alatt négyszázezer áldozat van. Hozzátette: nem látja értelmét a konfliktus folytatásának, ehelyett minden erőfeszítést a tűzszünetre és a békére kellene fordítani.

Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarország egyáltalán nem érez erkölcsi vagy politikai kötelességet Ukrajna felé, ugyanakkor szerinte a magyar állam megtette, amit meg kellett tennie. Emlékeztetett rá, hogy a háború kitörése után befogadtuk a menekülő ukránokat, menedéket, élelmet és munkát biztosítottunk nekik, valamint ukrán nyelvű iskolákat is létrehoztunk. Összegzése szerint

mindent megtettünk, amit egy keresztény közösségnek meg kell tennie.

Az őt érő bírálatokra reagálva kijelentette, hogy nem Oroszország pártján áll, hanem azt tartja fontosnak, hogy az oroszokat nem szabad kiszorítani az európai biztonsági, energia- és kereskedelmi rendszerből. Szerinte a jelenlegi helyzet rossz, ezért minél előbb konszolidálni kell, és a háború lezárása után vagy vissza kell térni a korábbi együttműködéshez, vagy új európai biztonsági és gazdasági rendszert kell létrehozni az oroszok bevonásával.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Európának valóban erősítenie kell saját katonai képességeit, mert Európa túl gyenge, és nem képes megvédeni magát. Ugyanakkor világossá tette, hogy ezt nem az ukrán hadsereg további támogatásában látja, hanem abban, hogy az Európai Unió és a NATO-tagállamok saját erejüket növeljék. Hozzátette: a nukleáris fegyvereket leszámítva Oroszország szerinte hagyományos hadviselésben gyengébb Európánál, ezért mi egyáltalán nem rettegünk az oroszoktól.

A kormányfő közölte, a valódi probléma nem az orosz fenyegetés. Így nyilatkozott: – Ukrajna nem megoldás. Ukrajna probléma, sőt Ukrajna gyengít minket, nem erősít. 

A miniszterelnök szerint Európának elsősorban saját biztonsági rendszerének megerősítésére kellene összpontosítania, és olyan katonai képességeket kellene kiépítenie, amelyek révén az oroszok számára is egyértelmű lenne, hogy a kontinens államai nem kezelhetők úgy, mint Ukrajna.

A Boris Johnsonra vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta, nem személyes vitáról van szó. Felidézte, hogy Londonban találkozott a volt brit miniszterelnökkel, és bár civilizált módon nem értettek egyet, a vita lényege szerinte az volt, mi a valódi cél. Mint fogalmazott, ha a cél az, hogy csapást mérjünk az oroszokra, legyőzzük és összezúzzuk őket, azzal nem ért egyet. Ha viszont az a cél, hogy új, mindenki számára biztonságos európai rendszert hozzanak létre, akkor szerinte lehet közös nevezőt találni.

Volodimir Zelenszkij megítéléséről Orbán Viktor azt mondta, Magyarországon nem túl kedvező a megítélése, mert olyan követeléseket fogalmaz meg, amelyek nagyon ellentétesek a magyar érdekekkel. 

Példaként említette, hogy Zelenszkij szerinte azt akarja, Magyarország mondjon le az olcsó orosz olajról, több uniós pénzt akar Ukrajnának, támogatja Ukrajna EU-tagságát, és azt is elvárja, hogy Magyarország erkölcsi alapon a saját háborújaként tekintsen a konfliktusra. Orbán szerint ezekben a kérdésekben Magyarország nem ért egyet Kijevvel, és ezt nyíltan ki is mondja.

A miniszterelnök határozottan pufferzónának nevezte Ukrajnát, és felidézte, hogy Magyarország is hasonló helyzetben volt a rendszerváltás után, amíg nem csatlakozott a NATO-hoz. Azt mondta, korábban támogatta Ukrajna NATO-közeledését, de amikor világossá vált számára, hogy Oroszország képes megakadályozni a keleti bővítést, úgy vélte, új korszak kezdődött. Szerinte ezt az új realitást el kell fogadni, és meg kell állapodni arról, hogyan lehet békésen együtt élni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tiszteletben tartja az ukránok szuverenitását, de nem fogadja el, hogy az ő döntéseikből Magyarország számára erkölcsi kötelezettség következzen.

A beszélgetésben Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarországnak keresztény országként vannak kötelességei mások iránt, de szerinte nincs olyan kötelezettség, amely önmagunk elpusztításához vezethetne. Ezt úgy összegezte: 

Először Magyarország, és utána tudunk segíteni mindenki másnak, akinek tudunk.

A belpolitikai kérdésekről szólva a miniszterelnök azt mondta, minden korrupciós vádat komolyan kell venni, minden ügyet kezelni kell, de szerinte ezek a politikai küzdelem részei. Úgy fogalmazott, hogy amikor valaki kormányon van, az ellenzék mindig azt a propagandát használja, hogy korrupt, ezért a legfontosabb a világos válaszadás. Hozzátette: reményei szerint Magyarország ezekben az ügyekben egy kicsit jobb, de semmiképpen sem rosszabb a nyugat-európai országoknál.

A sajtószabadságot érintő kérdésnél Orbán Viktor arról beszélt, hogy amikor 2010-ben visszatért, a magyar média nyolc százaléka német tulajdonban volt, amit túlzónak tartott. Elmondása szerint ezért arra törekedett, hogy kiegyensúlyozottabb helyzetet teremtsenek, és meggyőzte a magyar tőketulajdonosokat, hogy fektessenek be a hazai médiába.

Mint mondta,

 2010 után tudatosan törekedtek a médiaviszonyok átalakítására. – Meggyőztem a magyar tőketulajdonosokat, hogy fektessenek be a médiába, aminek eredményeként szerinte ma sokkal kiegyensúlyozottabb a helyzet a külföldi és a magyar tulajdonú média között. Hozzátette, hogy míg korábban a média kilencven százalékban liberális volt, most ötven-ötven, vagyis igazságosabb.

Arra a felvetésre, hogy a Fidesz közvetlenül vagy közvetve a média többségét ellenőrzi, Orbán Viktor azt mondta: – Ha megnézi a médiát, és hisz a saját szemének, akkor láthatja, mi történik. Szerinte a legnagyobb szerkesztőségi közösségek alapvetően az ellenzékhez tartoznak, ezért Magyarországon minden korlátozás nélkül hallathatják a hangjukat. Úgy összegezte a helyzetet, hogy ez egy nagyon élénk, sokszínű médiatér.

A választási beavatkozásokról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez állandó veszély, különösen egy tízmilliós ország esetében. Azt mondta, mindenkinek azt üzenik: végezzék a saját dolgukat, ne a miénket. Ugyanakkor Brüsszel kapcsán már egyértelműbben fogalmazott, és kijelentette: 

Nem kérdés, hogy hivatalos politika létezik azoknak a pártoknak a segítésére, amelyek Európa-pártiak, Európai Unió-pártiak és Brüsszel-pártiak.

Hozzátette, hogy azokat a magyarországi civil szervezeteket, amelyek az ellenzéket támogatják, Brüsszel finanszírozza, és szerinte ez beavatkozás.

Orbán Viktor visszautasította, hogy a Fidesz kampánya riogatás lenne, amikor arról beszél, hogy egy ellenzéki győzelem esetén Magyarország Brüsszel ukrán- és migrációs politikáját követné. Erre azt mondta: – Nem, ez tény, természetesen. Hangsúlyozta, hogy ha a Brüsszel-pártiak győznek, akkor ugyanazt a politikát fogják folytatni, mint Brüsszel a migráció és Ukrajna ügyében is. Szerinte az ilyen új kormány támogatni fogja Ukrajnát pénzzel, fegyverekkel, az Európai Uniós tagsággal. Ez ellen ő harcol.

A Békemenetről szólva Orbán Viktor azt mondta, hogy az mindig a nemzeti méltóságról szól. Elismerte, hogy tizenhat évig hatalmon lenni unalmassá válhat, és azt is megjegyezte: – Én sem vagyok már fiatalabb, mint voltam. Ugyanakkor szerinte a jelenlegi európai helyzetben a legfontosabb kérdés a biztonság.

 Mint mondta, az alapvető érték, amire szükségünk van, a biztonság, és úgy vélte, hogy a mi kormányunk pedig sokkal inkább képes biztonságot nyújtani, mint bárki más itt Magyarországon. Ezt azzal zárta, hogy mi vagyunk a biztos választás, és hozzátette: – Meg fogjuk védeni Magyarország érdekeit Brüsszellel, Kijevvel, bárkivel szemben.

A koalíciós lehetőségekről Orbán Viktor egyértelmű választ adott. Kijelentette: – Nem, abszolút többséget akarok. Ez a cél. Hozzátette, hogy a magyar választási rendszer egyértelműen a győztest segíti, és ezért szeretné megismételni a korábbi kétharmados sikereket. Úgy fogalmazott: – Meg fogjuk nyerni a választást. Ez az egyetlen kiút ebből a dilemmából.

A családpolitikáról szólva Orbán Viktor hangsúlyozta: 

Ha nincs gyerek, nincs jövő. Ez ilyen egyszerű.

A miniszterelnök szerint a mai európai életmód nem kedvez a gyermekvállalásnak, ezért segíteni kell a fiatal párokat, hogy bátrabbak legyenek, nagyobb felelősséget és több gyermeket vállaljanak. Emellett igazságossági kérdésnek is nevezte a családtámogatásokat, mert szerinte egyszerűen nem igazságos, hogy ha valakinek gyereke van, akkor csökken az életszínvonala, miközben azok, akik nem vállalják ezt a felelősséget, magasabb életszínvonalon élnek. A kormányzati intézkedésekről szólva kiemelte, hogy a legalább kétgyermekes anyák életük végéig nem fizetnek személyi jövedelemadót, és hozzátette: – Bízunk az anyákban.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak a demográfiai gondok miatt végül szüksége lehet-e bevándorlásra, Orbán Viktor azt mondta: – Végül meg fogjuk nyerni ezt a csatát. Szerinte a fiatal generáció visszatér majd a nagyszüleink mintájához, és ismét erős és nagy családjaink lesznek Magyarországon, ezért nem lesz szükségünk arra, hogy a migrációból érkezzenek plusz emberek. Hozzátette: 

Továbbra is erősen hiszem, hogy nemzeti alapon fenn tudjuk tartani magunkat.

A családpolitika határairól szólva ugyanakkor Orbán Viktor elismerte, hogy az államnak óvatosnak kell lennie. A felvetésre, miszerint sokan úgy gondolják, ezek a kérdések nem tartoznak a kormányra, azt felelte: – Azt gondolom, alapvetően igazuk van. Hozzátette, hogy a magánügy az magánügy, ezért nagyon kifinomult eszközöket kell találniuk arra, hogyan tudják segíteni a családokat. Úgy vélte, legitim, ha a kormány gondolkodik a családokról és a nemzet jövőjéről, de nem legitim beavatkozni az emberek életébe.

A keresztény civilizáció jövőjéről szólva Orbán Viktor azt mondta, hogy Európa hosszú évszázadokon át keresztény volt, ám a modern korban ez megváltozott. 

Szerinte a baloldali politikai hagyomány úgy tekint a kereszténységre, mint múzeumi tárgyra és történelemre, miközben a migráció tovább erősíti ezt a folyamatot, mert akik bejönnek, nem keresztények, hanem alapvetően muszlimok. Ennek következményeként – mint fogalmazott – a keresztény szabályok kihalóban vannak az európai politikából.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hit magánügy, és senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy bármilyen vallási tanítást kövessen. A kereszténységet mégis nélkülözhetetlennek tartja társadalomszervező erőként, mert szerinte az a személyes istenkapcsolaton túl alapvetően egy összetett tanításrendszer arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Orbán Viktor úgy fogalmazott: – Függetlenül attól, hogy valaki hisz-e vagy sem, a keresztény tanítások rendszere jó módja annak, hogy megszervezzük a társadalmainkat. Hozzátette, hogy erről nyilvánosan kell beszélnünk, és vissza kell vonzanunk az embereket a baloldali-liberális politikától a keresztény alapú konzervatív politikához.

Kiemelte, a keresztény örökség megőrzése nem kizárólag a személyes vallásgyakorlás kérdése, ugyanakkor ehhez szerinte a hit megerősítésére is szükség van. Úgy fogalmazott, hogy a társadalmak egyfajta evangelizációjára is szükség van, ugyanakkor Magyarország helyzete ebből a szempontból kedvezőbb, mert itt nyilvánvaló, hogy kereszténység nélkül a nemzet nem tudta volna túlélni az elmúlt nehéz évszázadokat. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon a nemzet és a kereszténység alapvetően egy érzésben, egy tudatban összekapcsolódik, ezért szerinte nagyobb az esély arra, hogy itt újra megerősödjön a személyes keresztény hit.

Mint mondta, a katolikusok szerint 

Isten nemcsak egyéneket, hanem nemzeteket is teremtett,

 ezért a nemzetek tehát Isten jó teremtményei közé tartoznak. Hozzátette, hogy ebből következően a nemzet nem kerülhet szembe a kereszténységgel, hanem a nemzeti törekvések, a keresztény tanítások és az egyetemes katolikus hit összehangolhatók.

A saját politikai pályájáról szólva Orbán Viktor személyesebb hangot ütött meg. 

Legnagyobb sajnálataként azt említette, hogy a politika túl sokat elvett a személyes életemből és az időmből, ezért kevesebb időt tölthetett a gyerekeivel és unokáival, mint amennyit megérdemeltek volna és mint amennyit ő szeretett volna. Politikai értelemben pedig azt mondta, valószínűleg nem volt elég elszánt az energiaszuverenitást erősítő fejlesztések végrehajtásában, és külön kiemelte, hogy különösen nem volt elég határozott a nukleáris energia ügyében.

A legnagyobb eredmények közé Orbán Viktor azt sorolta, hogy Magyarország szerinte a mai Európában is megőrizte karakterét. Úgy fogalmazott: – A legnagyobb eredmény pedig az, hogy még mindig keresztény ország vagyunk. Ezt azzal egészítette ki, hogy miközben Európa egy liberális óceánban él, Magyarország még mindig más ország, a különbözőség szigete, egy konzervatív és keresztény ország, még akkor is, ha ez a liberális közeg egyre erősebben veszi körül.

A miniszterelnök emellett a saját európai politikai projektjét is fontos eredménynek nevezte. Azt mondta, létrehoztak egy európai mozgalmat is, amelyet patriótáknak neveznek, és amely szerinte idővel megváltoztathatja az erőviszonyokat még Brüsszelben is. Hangsúlyozta, hogy ez a kezdeményezés nemcsak a magyar nemzeti szuverenitás és kultúra védelmét szolgálhatja, hanem arra is esélyt adhat, hogy többséget szerezzenek Brüsszelben. Ezt azzal összegezte, hogy 

Európa előtt szerinte két út áll: – Az egyik az önök útja, a brexit, a másik pedig az, hogy bemegyünk Brüsszelbe, és megváltoztatjuk azt. Én ebben reménykedem.