A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a nemzetközi kontextusban értelmezi Magyarország békepárti álláspontját.
Erőpolitika mint mozgatórugó
A neoliberális világrend és a nemzetközi jog jelentőségének csökkenését támasztják alá napjaink nemzetközi eseményei. Az új világrendet – az ún. szabályokon alapuló nemzetközi berendezkedést követően – egy merőben új irányvonal alakítja. Donald Trump külpolitikája jól szemlélteti azt a paradigmaváltást, amely a liberális nemzetközi rend szétesésén, az erőpolitika által dominált nemzeti érdekérvényesítés mentén halad. A nagyhatalmi politizálás előrevetíti a nemzetközi berendezkedés változását, amely tetten érhető a közel-keleti és az orosz–ukrán háború kapcsán is. Ezen külpolitikai doktrína hangsúlyozza leginkább az Egyesült Államok irányváltását a korábbi elnöki adminisztrációhoz képest. A nemzetközi jog és a hozzá kapcsolódó intézmények hosszú távon nem tudták megőrizni a neoliberális alapokon nyugvó nemzetközi rendet; ennek következtében a nagyhatalmak a saját érdekeik érvényesítésére kezdtek törekedni, ami a mozgástér bővítéséhez és a hatalmi, befolyási terület kiterjesztéséhez vezet(ett).
Ebben a helyzetben a nemzetközi intézmények már nem tudnak kényszerítő erőt alkalmazni a nagyhatalmakkal szemben. Ez a reálpolitikán alapuló stratégia inkább a gyakorlati hasznokat és nemzeti érdekeket veszi alapul az ideológiai elköteleződés helyett.
Az Egyesült Államok és Izrael együttes támadása Irán ellen jól szemlélteti, hogy az erőpolitika az a mozgatórugó, amely a globális átrendeződés folyamatát irányítja. A diplomácia helyét a közvetlen támadások, beavatkozások veszik át, melyeknek – a hatalmas pusztítás mellett – a globális hatásuk is jelentős. Az iráni háború kiterjedt a szomszédos közel-keleti államokra, azaz regionalizálódott, sőt mozgósított olyan radikális szervezetet is, mint a Hezbollah és a jemeni húszik. Az Egyesült Államok már nem egyedüli nagyhatalomként van jelen a világban. Kína és további felemelkedő hatalmak is gazdasági és biztonsági kockázatot jelenthetnek számára.
Az Európára nehezedő kihívások
A háború nemzetközi hatásainak egyik legfőbb szegmense az olajárak növekedése.
Az orosz–ukrán háború okozta energiaproblémákat követően újabb áremelkedés-hullám érheti el Európát a közel-keleti útvonal lezárása miatt.
Irán a harmadik legnagyobb olajkészlettel rendelkezik a világon, ebből adódóan meghatározó szerepet tölt be a globális energiapolitikában. Irán hatalmas olajkészlete befolyási potenciált is ad számára: a Hormuzi-szoros lezárása és a szállítási nehézségek miatt már érezhető az olaj árának emelkedése. A világpiaci olajár meghatározásában referenciatípusként szolgáló WTI (az amerikai West Texas Intermediate) nyersolaj és a Brent kőolaj ára közel harminc százalékkal növekedett, ami hordónként meghaladta a száz dollárt – ennek következtében a magyar kormány védett árat vezetett be a benzinkutakon. A kezdeti hatalmas áremelkedés a legmagasabb árszintet jelentette 2022 óta, amikor az orosz–ukrán háború következményeként jelentősen növekedett az olaj ára.
Az Európai Unió stratégiai hibát vétett az orosz olaj szankcionálásával, mivel – ahogyan napjainkban is látható – egy újabb háború kirobbanása még inkább kiszolgáltatja a kontinenst az energiahordozók szempontjából.
Irán leállította a Rumaila olajmezőn folyó termelést, Katar az LNG-termelést, Szaúd-Arábia pedig a Ras Tanura olajfinomítót, amivel Európa még inkább növeli a kitettségét az amerikai energiahordozóknak, ami mind a költségek, mind a szállítás terén problémákat vet fel. Ebből adódóan az Egyesült Államok nemcsak az orosz–ukrán háborúból profitálhat, de a közel-keleti konfliktusnak köszönhetően még inkább függővé teszi Európát az amerikai LNG-től. Tovább nehezíti Magyarország és Szlovákia helyzetét, hogy az orosz–ukrán háború következtében január 27. óta a Barátság kőolajvezetéken keresztül sem érkezik olaj a két országba.
A kialakult körülmények között kiemelten fontos a Barátság kőolajvezeték mihamarabbi üzembe helyezése és az energiabiztonság garantálása.
Bár a közel-keleti konfliktus nem érinti közvetlenül hazánkat, egy esetleges migrációs hullám még inkább destabilizálhatja az európai térséget. Európa 2015 óta néz szembe a migráció problémájával, ami napjainkban is kihívások elé állítja az bevándorlók tömegeit befogadó országokat.
Magyarország a kezdetektől elkötelezett az illegális migrációval szemben, amelynek következményei napjainkban is tapasztalhatók Európa-szerte.
Az iráni háború esetében szintén fennáll a veszélye egy esetleges balkáni útvonalat követő migrációs hullámnak, amely megpróbáltatások elé állítaná Európát, tekintve, hogy a befogadó országok társadalmi összetételét jelenleg is nagymértékben teszik ki a bevándorlók. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének jelentése szerint, ha Irán lakosságának (kilencvenmillió fő) mindössze tíz százaléka indul el Európa felé, az az elmúlt évek legnagyobb bevándorlási hullámát jelentené.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!