A Tiszában mindezek ellenére arra számítottak, hogy a nemzeti ünnepen is ők lesznek többen, de a végén nagyot kellett csalódniuk. A vidéki, kisebb városokban megtartott gyűléseik pláne nem heringtalálkozók, ez is mutatja, hogy a megyei választókerületekben átlátnak az emberek a szitán, azaz a Tiszán, a nemzeti önfeladás politikáján. 

Ha ellenzékből erre képes, mit tenne, ha hatalomra kerülne?! – ez sokakban felmerülhet.

De vissza a Békemenethez! Nem jött be a tiszás számítás, a Kossuth téren megjelent 180 ezres tömeg október 23-hoz képest több mint kétszeres bővülés. A jobboldali szavazók tehát a hatalmas balos médianyomás, közvélemény-kutatási manipuláció, az ukrán fenyegetések hatására is egyre motiváltabbak. A kaposvári és az egri Orbán-beszédeken megjelent tömeg is azt bizonyítja, hogy a jobboldal kampánya nagy lendületben van.

Aki személyesen ott volt a vasárnapi Békemeneten, az maga is érezhette a Fidesz–KDNP mögött álló erőt. A politikában ez a legfontosabb dolog, és azt a támogatók személyes kiállása tudja a legjobban demonstrálni. 

A valóság ez, és nem a balliberális médiából és a közösségi média tiszás csatornáiból folyamatosan ömlő szenny. A békemenetes rengeteg ember valóságos: családok kisgyermekekkel, fiatalok, aktív középkorú apák és anyák, örökifjú idősebbek együtt, közösen állnak ki a magyar kormány mellett. Ők azok, akik elítélik a tiszás folyamatos uszítást, agressziót, tudják, hogy gyűlöletre nem lehet országot építeni. A jobboldal szavazói megérezték, hogy az ellenfél több fronton is képes támadni, és nem riad vissza akár az erőszaktól se.

A feladatmegosztást is látjuk: Brüsszel az uniós források visszatartásával, a kötelezettségszegési eljárásokkal, a hetes cikkellyel zsarol, és összekacsint, biztatja Kijevet a piszkos munka elvégzésére. A miniszterelnöknek az ukrán elnök küld halálos fenyegetést, Orbán Viktor családját egy ukrán volt képviselő és titkosszolgálati tiszt fenyegeti meg, illetve a Barátság kőolajvezetéket is elzárják. 

Cserébe a „szú”, amit aktuálisan Tisza Pártnak hívnak – de futott már MSZP–SZDSZ-koalíció név alatt is – az éltető testnedvektől szabadítaná meg a büszke fát. Privatizálná a nyugdíjrendszert, az egészségbiztosítást, a stratégiai energiaszektort, többkulcsos adórendszert vezetne be, megnyirbálná a családtámogatásokat, az otthonteremtési kedvezményeket, a vállalkozások forrásait, és a multikra kivetett adókat is kivezetnék. Ez utóbbi az elmúlt 16 évben 15 ezer milliárd forintot tett ki, amely a jóléti fejlesztéseknek, a hatósági rezsiárnak is a fedezetét adta.
Az imént sorolt veszélyek szoros összefüggésben vannak az orosz energiahordozók importjának megszüntetésével (a multiszolgáltatók, Brüsszel és Kijev célja), a rezsicsökkentés kivezetésével.

A közös globalista-brüsszelita cél Ukrajna uniós integrációja, ami piachódítást jelentene a multik és a nagy uniós tagországok számára. És egyet jelentene egy háborúban álló ország konfliktusának behúzásával az unióba. Ez ugyanis automatikusan azt is jelentené, hogy háborúba keverednénk Oroszországgal, egy atomhatalommal. A föderatív, brüsszeli központú unió megteremtésének nem is lenne jobb hivatkozási alapja, mint hogy uniós zászló alatt, közös harcoló alakulatokat vezényelnének Ukrajnába. És az a párt, a Tisza, amely a létezését is Brüsszelnek köszönheti, hogyan tudna erre nemet mondani? Ugye, hogy nem! Velük rögtön ott tarthatnánk, hogy újra idegen érdekek miatt sodródhatna háborúba az ország.

Az uniós csatlakozás persze az ugyancsak kitartott ukrán elitnek is az érdeke, hiszen a politikai és katonai túlélését ez szavatolná. Nekünk viszont az imént említett háborús katasztrófa lehetősége mellett a mezőgazdaság, a könnyűipar, a vegyipar végét is jelentené.

Tehát a globális nagytőke térhódítása elleni védekezésünket vennék célkeresztbe, ami az immunrendszerünk elleni végzetes támadást feltételezne. A Tisza Párt a behódolás a pártja.

A döntő csatáig még van néhány hét. Nincs más hátra, mint hogy felvértezzük magunkat, a környezetünkben saját magunk is elmondjuk mindenkinek, ­miért jelenti a biztos választást a veszélyek korában a kormányoldal. Nem kétséges, hogy a csendes többség megmozdult, a békés többség ott van már a rendezvényeken, és ebből kell tudni április 12-én stabil szavazati, tehát győztes többséget teremteni.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője