Nem először írom le, de változatlanul úgy gondolom, hogy a tisztességes emberek újból csapdába estek. Nincsenek itt már elfogadható észérvek, van viszont erőszak meg fegyverkezés és erőfitogtatás. A józan ész, a megértés, meg a mérlegelés pedig hiánycikk. Azt viszont kijelenthetjük, hogy elegünk van az ígérgetésekből. A jelen világról ugyanis manapság csak annyit állapíthatunk meg, hogy az Európai Unió ma már nem jelent mást, mint háborút saját lakosai ellen. No meg a kereszténység ellen. Tényleg, ugyan mi értelme van a soha be nem tartott, vagy be nem tartható ígéreteknek, szóljon az a háborúságok két nap alatt megvalósítható befejezéséről és más mézesmadzagokról. Pedig tudomásul vehetnék, amiről a közmondás is szól: Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó. Kár, hogy a világ vezetőinek jelentős hányada csak ígér, de nem tartja be az ígéretét. Pedig elgondolkodhatna Széchenyi István egyik bölcs mondásán is, mely így szól: „Nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másoknak parancsolni, másokon uralkodni akarni – ahhoz való tulajdonság és talentum nélkül…” Okos megállapítás, bizony jó lenne, ha az EU tehetségtelen vezetői elgondolkodnának e mondás igazságán. Sajnos persze, hogy a jó mondásokat általában azok nem ismerik, vagy nem akarják megismerni, akiknek szól, így aztán aligha reménykedhetünk.

A szerző újságíró