Illegitim kormányzástól sem riadna vissza a Tisza Párt

Nem lehet legitim az a kormány, amely az alaptörvény eltörlésére törekszik, miközben hatalmát éppen arra az alaptörvényre tett eskü alapján gyakorolja – fogalmazott lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán annak kapcsán, hogy 2021 után most ismét felmerült az ellenzéknél az alapörvény eltörlése. Hangsúlyozta, az eljárási szabályokat megkerülő vagy erőszakos megoldás jogszerűtlen, alkotmányellenes, és adott esetben már büntetőjogi felelősséget is felvethet.

Fleck Zoltán Magyar Péter egyik fórumán szólalt fel. Fotó: (Fotó: AFP) Forrás: (Fotó: AFP)

A Tűzfalcsoport számol be arról pár napja, hogy feltűnt az egyik Tisza-sziget rendezvényén Fleck Zoltán, aki – nem először – az alaptörvény eltörléséről beszélt. Fleck Zolán, aki korábban Márki-Zay Péter akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt közjogi tanácsadója is volt, most az mondta, 

azt hiszem, hogy szükséges tisztázni néhány alapdolgot. Az egyik ilyen, az én minden választás előtti vesszőparipám a jogfolytonosság megtörésének a kérdése. A jogfolytonosságot, ha fenntartjuk, beleértve az alaptörvény hatályban maradását is hosszú távon, az azt jelenti, hogy nem lehet leszámolni ezekkel a vonásokkal.

Fleck Zoltán kiejelentése polgárháborús hangulatkeltés. (Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)

A baloldali jogász elmondása szerint a politikai osztály megtisztítása kapcsán az a nagy dilemmája, hogy hogyan lehet kétféle dolgot egyszerre biztosítani. „Egyrészt egy átfogó, forradalmi jellegű, rendszerváltó típusú változást az ilyen bűnöző állammal szemben, másrészt olyat, ami a jogfolytonosság megtörését is jelenti. A politikai osztály megtisztításáról van szó, mintha le akarnánk cserélni a politikai osztályt” – ecsetelte. 

Anarchista fellépés

A fenti, akár polgárháborús állapotokat is előidéző elméletről ifjabb Lomnici Zoltán azt mondta, az alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, annak módosítására vagy új alkotmány elfogadására kizárólag az Országgyűlés jogosult, és

 ehhez az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatása szükséges. 

– A törvény azt is rögzíti, hogy senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni – hangsúlyozta az alkotmányjogász. 

Jelezte, a kormány és a képviselők a törvényben előírt eskütételekor vállalják, hogy hűek lesznek Magyarországhoz és annak alaptörvényéhez, a jogszabályokat megtartják és másokkal is megtartatják. Ezen eskü hiányában a mandátumuk nem jön létre. 

Megállapítható tehát, hogy nem lehet legitim az a kormány, amely az alaptörvény eltörlésére törekszik, miközben hatalmát éppen arra az alaptörvényre tett eskü alapján gyakorolja

– mutatott rá.

Fleck Zoltán az alaptörvény kukába dobását már Márki-Zay Péter mellett is felvetette. (Fotó: Márki-Zay Péter Facebook-oldala)

Ifjabb Lomnici Zoltán felidézte, hogy Fleck Zoltán már négy esztendeje arról beszélt, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén „időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről”. – Ezenkívül arról is beszélt, hogy sokak szerint

egy államcsíny keretében, hogyan lehetne elmozdítani a legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással”

 – tette hozzá. Kitért arra, hogy Magyar Péter számos megnyilvánulása bizonyítja – legutóbb az év elején –, hogy a konkrétumok nélküli vádaskodás, fenyegetés alapján a Tisza Párt vezetője magáévá tette Fleck Zoltán anarchista, radikális baloldali nézeteit és a hatalom és a pénz megszerzése érdekében nem tartja tiszteletben sem az alkotmányos berendezkedést, sem a jogrendet, sem pedig az emberi méltóságot.

Morálisan sem elfogadható

Az alkotmányjogász kitért arra is, hogy mindez 

morális értelemben is súlyos jogállami legitimációs deficitet jelez. 

– A parlamenti eskü nem politikai nyilatkozat és nem kommunikációs eszköz, hanem közjogi kötelezettségvállalás, amely az alkotmányos rendhez való lojalitást fejezi ki. Ha egy politikai szereplő úgy tesz esküt az alaptörvényre, hogy ezzel egyidejűleg annak érvényességét vitatja vagy jövőbeli eltörlését hirdeti, azt sugallja, hogy a közjogi normák kötelező ereje nem objektív alkotmányos kötöttség, hanem politikai helyzettől függő tényező, ami közvetlenül sérti a jogállamiság elvét, valamint azt az elvet, hogy az alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

Jogilag elképzelhetetlen

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint az olyan felvetések, miszerint egy esetleges választási győzelem után az alaptörvényt átmenetileg fel kell függeszteni, jogállami keretek között elképzelhetetlenek. – Ezt az elképzelést más ellenzéki gondolkodók sem fogadták el, Kis János, a SZDSZ első elnöke például arra figyelmeztetett, hogy 

ha egy új Országgyűlés az eljárási szabályok megsértésével kezdené működését, az „sötét foltot ejtene” a születő demokrácia arcán. 

– Ez is jelzi: az alkotmányos rend felfüggesztésének ötlete nemcsak jogilag kivitelezhetetlen, de politikailag is súlyosan hiteltelenítené az azt felvető oldalt – idézte fel a szakjogász, aki hangsúlyozta, az alaptörvény kizárólag egyetlen jogszerű utat ismer az alkotmányos rend megváltoztatására vagy lecserélésére, és ez a rendes alkotmányozási eljárás. – Erre tehát kizárólag rendes alkotmányozási eljárásban van jogi lehetőség, kétharmados országgyűlési döntéssel és az alkotmányos garanciák maradéktalan betartásával. 

Minden ettől eltérő, az eljárási szabályokat megkerülő vagy erőszakos megoldás jogszerűtlen, alkotmányellenes, és adott esetben már büntetőjogi felelősséget is felvethet, 

mint ahogy az is, hogy Fleck Zoltán korábban arról is beszélt, hogy a köztársasági elnököt „fenyegetni és zsarolni kell” – mutatott rá. Hozzátette, 

az ELTE oktatójának kijelentése nem csupán megbotránkoztató és morálisan elfogadhatatlan, de adott esetben büntetőjogi szempontból egy erőszakos cselekmény előkészületi magatartásaként is minősíthető, 

mivel e kijelentés egy közjogi méltóság elleni jogellenes nyomásgyakorlásra irányuló felhívásként értékelhető.