János vitéztől is félnek a románok   

A román jelölt letartóztatással fenyegeti magyar riválisát a Csík megyei szenátorválasztáson. Marosvásárhelyen egy fűszerüzlet kirakatában a névadó János vitéz ábrázolás átfestését rendeli el a politikai rendőrség. Bethlen István miniszterelnök meg van győződve arról, hogy a külföldi, amerikai tőke számára előnyös befektetési lehetőségek nyílnak Magyarországon. A fajvédő és antiszemita pártok üdvözlik a szociáldemokratáktól kivált csoportot, amely Magyar Szocialista Munkáspárt néven külön formációt alapít. Chamberlain brit külügyminiszter szükségesnek tartja a békeszerződések módosítását.   

Magyarország az új Európában címmel publikál tanulmányt gróf Bethlen István miniszterelnök a 8 Órai Ujságban április 12-én. „A XIX. századbeli Magyarország a kultúra és civilizáció hatalmas rezervoárjait [tárházát] teremtette meg. Valahányszor tisztult az ég és kedvezett a szellemi életnek ― még ha csak jelentéktelen is volt a javulás  ― azonnal feltűnt a magyar géniusz. A zenében Liszt Ferenc és Erkel, a képzőművészet terén Munkácsy, az irodalomban pedig Jókai, Kemény és Eötvös József azok a férfiak, akik közvetlenül az 1848-ban élő nagy generációra következtek, a Széchenyi, Petőfi, Arany generációjára.” Szerinte a magyar nép az élethez való jogát nem csupán a kultúrmunkájával bizonyította be, hanem azzal a századok folyamán rá háruló hivatásával is, „hogy szellemileg, politikailag és gazdaságilag összekötő kapocs volt a kelet és nyugat között.” Úgy látja: figyelembe véve hazánknak ezt a szerepét, megfogalmazhatja a programot, amelyet a közeljövőben meg kell valósítania „annak a Magyarországnak, amely mint leírtam, átszenvedte a világháború és a forradalmak megpróbáltatásait és most azok közé a szűk határok közé van szorítva, amelyeket a trianoni békeszerződés igazságtalanul reája kényszerített.” A három fő pont: „1. A gazdasági és pénzügyi újjáépítés. 2. Demokratikus újjászervezés a fokozatos és egészséges fejlődés elve alapján. 3. Magyarországnak és a magyarságnak szerves összekapcsolása a nyugati kultúrával és ezzel kapcsolatban a kisebbségi kérdés rendezése.” Mint írja, „Magyarország még jelenlegi formájában és struktúrájában is a legelőnyösebb alkalmat nyújtja az idegen tőkék elhelyezésére. Az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági lehetőségek, amelyek itt az idegen tőke és vállalkozási kedv előtt feltárulnak, valósággal korlátlanok.” Meg van győződve, „hogy az amerikai pénzügyi körök, amelyek vállalkozó szellemükkel és életrevalóságukkal mindig megtalálták az utat az ilyen lehetőségek kiaknázására, most felfedezik, hogy Magyarország is ― amely legalább bizonyos mértékben terra incognita [ismeretlen föld] az amerikai üzletemberek előtt ― megérdemli az érdeklődést és tanulmányozást.” 

Chamberlain közbeszól 

Az Ujság április 8-án így számol be a szocialisták belső ellentéteiről: „Vági István és társai, mint ismeretes, palotaforradalmat akartak szervezni a szociáldemokrata pártban, de akciójuk kudarcot vallott. Azóta kirekesztették ezt a csoportot a pártból, amely most Magyar Szocialista Munkáspárt néven külön pártban akar tömörülni.” Azt írják: „Kimondottan radikális mozgalomról van szó. Vági István és társai túl akarják licitálni a szociáldemokrata párt vezetőségét és azt hirdetik, hogy egyedül a szocialistáknak kell hatalmukba keríteniük a városházát. Különös jelenség, hogy az antiszemita és fajvédő lapok örömmel üdvözlik ezt a mozgalmat.” A szocialisták meg akarják menteni a párt egységét, s ezért „húsvétig le fogják szavaztatni az egész szervezett munkásságot és döntést provokálnak a radikális csoporttal szemben.” 

Neville Chamberlain brit külügyminiszter lehetségesnek tartja a békeszerződések revízióját ― közli Az Est április 8-án. A későbbi miniszterelnök nagy feltűnést keltő birminghami beszédéről londoni tudósítójuk megjegyzi: 

ez volt az első eset, hogy hivatalban lévő brit külügyminiszter a békeszerződés revíziójának lehetőségére mutatott rá. 

Neville Chamberlain brit külügyminiszter, későbbi miniszterelnök. Fotó: Wellcome Library, London

Mint mondja, azon fáradoznak, hogy a „tegnapi ellenségeket belevonjuk egy kölcsönös paktumba, amelyben úgy kívánunk részt venni, hogy garanciáink fejében bizalmat kívánunk, ha már a békeszerződést módosítani kell. Ennek az évek során el kell következnie, mert a szerződés aláírói maguk is azon a véleményen vannak, hogy módosítások kívánatosak.”  

Borítókép: A Kossuth tér Gyergyószentmiklóson 1940-ben (Forrás: Fortepan)