Saját katonákat akar küldeni a háborúpárti európai elit Ukrajnába, ha tűzszünet jönne létre

A háborúpárti európai elit már a tűzszünet utáni időszakra készül: saját katonai erővel akarnak beleszólni Ukrajna biztonságába, miközben a szövetségesek valódi szerepvállalása egyelőre bizonytalan.

Saját katonákat akar küldeni a háborúpárti európai elit Ukrajnába, ha tűzszünet jönne létre Forrás: AFP

A közelmúltban egy virtuális „hajlandók koalíciója” ülésen Emmanuel Macron és Keir Starmer ismertette, hogyan kívánják támogatni Ukrajnát, ha békemegállapodás jönne létre. Franciaország és az Egyesült Királyság már jelezte katonai és haditechnikai hozzájárulási szándékát, beleértve a légvédelmet és haditengerészetet, az USA részvétele azonban még mindig bizonytalan. Elemzők szerint az európai erők hitelessége komolyan kérdéses lehet, ha Washington nem biztosítja a szilárd garanciákat.

A háborúpárti európai elit már a tűzszünet utáni időszakra készül: saját katonai erővel akarnak beleszólni Ukrajna biztonságába Fotó: AFP

Katonákat akar küldeni a háborúpárti európai elit Ukrajnába

A Politico cikke alapján az Origo arról számolt be, hogy Franciaországnak és Nagy-Britanniának már most kész tervei vannak arra, hogyan vonulnának be Ukrajnába, amennyiben az ország békeszerződést kötne Oroszországgal. Emmanuel Macron kedden bejelentette egy új, az Egyesült Államok részvételével működő munkacsoport létrehozását, amelynek célja, hogy kidolgozza a végleges biztonsági garanciák részleteit a béke megvalósulása esetére.

Az európai vezetők mindent megtesznek, hogy előre lefektessék a multinacionális katonai beavatkozás kereteit, amely az ukrán haderő támogatását szolgálná a békeszerződés után.

Kritikus elemzők szerint azonban az előkészületek már most komoly feszültségeket okoznak, hiszen a tervek nyilvánosságra kerülése érzékenyen érinti a diplomáciai tárgyalásokat.

A folyamatos egyeztetések és a nemzetközi nyomás közepette kedden a részt vevő országok virtuális találkozóra gyűltek össze a „hajlandók koalíciója” keretében. A jelek szerint az esemény részleges amerikai támogatást is kapott, ami azonban nem garantálja a terv tényleges megvalósíthatóságát, és újabb kérdéseket vet fel a transzatlanti együttműködés hitelességéről.

A keddi találkozó legfőbb célja Kijev felé a látszólagos szolidaritás demonstrálása volt, miközben az ukrán vezetés érzékeny tárgyalásokat folytat Washingtonnal. 

A hajlandók koalíciója számára a nyilvánosság előtt tett ígéretek megerősítése is szerepelt a napirenden: a szólamokat tetteknek kell követniük, ha valóban komolyan gondolják a támogatást. Macron bejelentette, hogy az új munkacsoportot Franciaország és Nagy-Britannia vezeti, az Egyesült Államok és Törökország részvételével. 

Feladatuk az európai katonai hozzájárulás részleteinek kidolgozása lesz egy esetleges békeegyezmény esetén.

Macron bejelentette, hogy az új munkacsoportot Franciaország és Nagy-Britannia vezeti Fotó: AFP

A francia elnök hangsúlyozta: 

A következő napokban pontosan meghatározhatjuk az egyes országok hozzájárulását, és végleges biztonsági garanciákat tudunk bemutatni.

Keir Starmer brit miniszterelnök a telefonkonferencián arról beszélt, hogy a tervezett „multinacionális erő” kulcsszerepet kap Ukrajna biztonságának biztosításában.

Elemzők azonban óvatosságra intenek: Ed Arnold, a londoni Royal United Services think tank szakértője figyelmeztetett: ha az amerikai garanciák nem szilárdulnak meg, a koalíció rendkívül veszélyes helyzetbe kerülhet, hiszen egy olyan katonai erőt vet be, amelynek hitelessége megkérdőjelezhető. 

Borítókép: Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök (középen) és Keir Starmer brit miniszterelnök (balra) a G20-csúcson (Fotó: AFP)