Macron háborús pályára állítja Franciaországot

Franciaország újabb lépéssel fokozza a feszültséget Európában: Emmanuel Macron olyan katonai reformot készül bejelenteni, amely évtizedek óta nem látott mértékben mozdíthatja meg a francia társadalmat. Pár nappal azután, hogy a vezérkari főnök súlyos háborús veszélyről beszélt, most a hadsereg létszámának jelentős bővítése kerülhet napirendre.

A párizsi vezetés egyre nyíltabban számol Európa keleti határainak bizonytalanságával Forrás: AFP

A párizsi vezetés egyre nyíltabban számol Európa keleti határainak bizonytalanságával, és ennek megfelelően alakítja át honvédelmi politikáját. Macron elnök várható bejelentése az önkéntes katonai szolgálat új rendszeréről nem csupán technikai reform: a cél, hogy a francia állam a következő évtizedben több tízezerrel növelje tartalékos állományát az Oroszországból érkező fenyegetések fényében. A terv mögött széles politikai egyetértés körvonalazódik, miközben más európai országok – Németország, Lengyelország – szintén saját haderőfejlesztési programjaikat készítik elő.

Macron háborús pályára állítja Franciaországot Fotó: AFP

Macron háborús pályára állítja Franciaországot

A párizsi vezetés újabb, „önkéntesnek” nevezett katonai program bevezetésére készül, amely könnyen a francia haderő átalakításának előszobája lehet. Emmanuel Macron csütörtökön jelenti be az elképzelést, és a jelek szerint a politikai elit túlnyomó része – szokásos vitáik ellenére – most készségesen felsorakozik mögé – írja a Politico forrásaira hivatkozva az Origo.

A hivatalos indoklás szerint a kormány minden eddiginél nagyobb létszámú, legalább alapszinten kiképzett állományt akar a reguláris erők vagy a tartalékosok számára biztosítani. 

A döntést a párizsi vezetés azzal magyarázza, hogy Franciaországnak sürgősen meg kell erősítenie védelmi kapacitásait az egyre agresszívabb orosz külpolitikai lépések miatt. Bár a baloldaltól a jobboldalig sokan éveken át egymással vitáztak a katonai szolgálat szerepéről – volt, aki a fiatalok „rendszabályozását” látta benne, más inkább társadalomformáló eszköznek nevezte –, a mostani lépést már elsősorban a romló geopolitikai helyzettel indokolják. 

Európa-szerte fokozódik az idegesség: többek szerint Putyin akár már 2028-ban kész lehet hadműveletet indítani egy NATO-tagállam ellen.

Franciaország ugyanakkor nem lóg ki a sorból. Berlinben például már eldőlt, hogy a 18 éves férfiak regisztrációja és egészségügyi vizsgálata kötelező lesz. A sorkatonaság újbóli bevezetését ugyan egyelőre feltételhez kötik – csak akkor lépne életbe, ha nem akad elég önkéntes –, de a német kormány ezzel a lépéssel nyíltan jelezte, hogy felkészül a legrosszabb forgatókönyvre. 

Lengyelország pedig minden felnőtt férfi számára biztosítani akar valamilyen katonai alapképzést, bár Varsó sem merte meglépni a kötelező szolgálat visszahozását.

Hélène Conway-Mouret, a szenátus külügyi és védelmi bizottságának szocialista tagja nyíltan elismeri: Franciaország nem magányos úttörő, amikor a reguláris hadseregen túl a teljes nemzet mozgósítását sürgeti. Szerinte a mostani biztonsági környezetben – amelyet a párizsi vezetés folyamatosan az orosz veszélyre hivatkozva ír le – egyre több állam kényszerül hasonló lépésekre.

Macron beállt a fiatalokat a halálba küldő tábornok mögé Fotó: AFP

A tervezett francia program várhatóan nem csupán alapkiképzést, hanem komolyabb katonai felkészítést is magában foglal majd. 

Ennek ellenére a sorkötelezettség visszahozása továbbra is tabutémának számít a hivatalos kommunikációban. 

A sorozást még 1997-ben, Jacques Chirac elnöksége alatt törölték el, és a francia politikai elit azóta sem szánta rá magát, hogy komolyan felvesse a rendszer újjáépítését.

Macron csütörtökön a varces-i 27. hegyi gyalogos dandárnál tesz látogatást, és az Elysée-palota szerint ott jelenti be a konkrétumokat. A közlemény arról biztosít, hogy az államfő „a nemzet és annak erkölcsi erejének felkészítéséről” fog beszélni – vagyis ismét előkerül a francia vezetés kedvelt fordulata, amely a társadalom „összezárását” hivatott szemléltetni.

A bevezetéshez azonban komoly törvényi változtatásokra lesz szükség. A kormány ígéretet tett, hogy december 21-ig átdolgozott formában terjeszti be a katonai tervezési törvényt, amely már tartalmazni fogja az új rendszer kereteit. Más kérdés, hogy milyen tempóban halad majd az előkészítés, és milyen mértékben képesek finanszírozni a tervezett átalakítást.

Miközben Macron sok kezdeményezése rendszerint heves politikai vitát szít, ezúttal szokatlan egység mutatkozik a pártok között. 

A jobboldali vezetők – köztük Cédric Perrin és Jordan Bardella – egyaránt támogatják a koncepciót. Bardella odáig is elmegy, hogy a sorozás felszámolását történelmi hibának nevezi, és egy olyan jövőképet vázol fel, ahol ismét minden francia fiatalnak kötelező volna a szolgálat. Ugyanakkor ő maga is elismeri: jelenleg egyszerűen nincs elegendő forrás egy teljes generáció kiképzésére, vagyis a lelkes támogatás mögött komoly gyakorlati korlátok húzódnak.

Párizs ambiciózus célt tűzött ki maga elé: 2035-re több mint kétszeresére, 105 ezer főre duzzasztaná a tartalékos állományt. Ez óriási ugrást jelentene a jelenlegi – 2024-ben még alig 44 ezres – létszámhoz képest. A francia katonai vezetés ugyanakkor már jó ideje figyelmeztet: az ország demográfiai hanyatlása miatt a toborzás évről évre nehezebbé válik, vagyis a számok mögötti valóság korántsem olyan derűs, mint ahogyan azt a kormány kommunikálni szeretné.

Macron először még nyáron dobta be az önkéntes szolgálat átalakításának ötletét, majd szeptemberben a miniszterelnöki hivatal is utalt rá, hogy a háttérben már dolgoznak egy új rendszeren. 

Mostanra pedig egyre inkább úgy tűnik, a francia haderő valóban olyan irányba mozdul, amely hosszú távon a teljes honvédelmi struktúra újragondolását vetíti előre. A kérdés inkább az, hogy a nagyszabású tervekhez lesz-e elegendő pénz, ember és politikai kitartás – vagy ismét csak jól hangzó, de nehezen végrehajtható ígéretek sorával állunk szemben.

Macron beállt a fiatalokat a halálba küldő tábornok mögé

Macron korábban támogatásáról biztosította Fabien Mandon tábornokot, aki arra szólította fel az országot, hogy vállaljon „erőfeszítéseket” és fogadja el „gyermekeinek elvesztését” a nemzeti identitás védelme érdekében. A tábornok figyelmeztetése szerint Oroszország 2030-ra készülhet fel egy Nyugat-Európa elleni konfrontációra. A felvetés hatalmas felháborodást váltott ki Franciaországban, ahol sokan nem akarnak meghalni Ukrajnáért.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP)