Szenzációszámba megy a Budapesten megrendezett első önálló magyar autóbemutató a Városligetben. Az Est így számol be róla május 24-én: „A városligeti iparcsarnok nagy kiállítási termeiben ma délelőtt nyitották meg az automobil kiállítást. A homlokzatot zászlók díszítik, az ország, a főváros és a Királyi Magyar Automobil Klub kék-sárga lobogói. Már negyed tíz óra tájban gyülekezni kezdenek az előkelőségek az Iparcsarnok frontja előtt, ahol díszsátor várja a kormányzót és József főherceget. A királyi Magyar Automobil Klub választmánya feketében, cilinderesen jelenik meg. Gróf Andrássy Sándor, a klub elnöke intézkedik, hogy minden rendben legyen. Egymás után érkeznek a notabilitások, köztük Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter, továbbá a Budapesten akkreditált külföldi követek.” Gróf Andrássy Sándor a beszédében kifejti: a világ már megfeledkezett róla, „hogy a világháború a marne-i csatánál dőlt el, és ezt a csatát az a sok ezer személyautomobil döntötte el, amelyekkel Joffre tábornok hadserege a Marne-nál váratlanul felvonult. A személyautomobil nem luxuscikk és Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az automobiliparból kikapcsolódjék. Dicséretére válik az automobil kereskedőknek, hogy nehéz helyzetük dacára is minden erejükkel azon voltak, hogy a Királyi Magyar Automobil Klub mostani nagy kiállítása sikerüljön.”
Horthy Miklós kormányzó megnyitójában hangsúlyozza:
Elszigeteltségünk kezd minden téren, de különösen az ipar és a kereskedelem terén engedni. Régi kapcsolataink felélednek és új kapcsolatok keletkeznek. Ezt szolgálja többek között ez a kiállítás is. Remélem, hogy a kiállításhoz fűzött remények az egész vonalon megvalósulnak.
A 8 Órai Ujság tudósítása azt is kiemeli: Horthy az autókiállításban a magyar szorgalom, kitartás és becsületes munka dicséretreméltó eredményeit, diadalát látja. Az Est szerint a kormányzó „egy órán át tartó körútján különösen a magyar gyárak által kiállított tárgyak iránt érdeklődött. Igen melegen gratulált Fejes Jenő mérnöknek, aki először állította ki bádoglemezből készült automobiljait, amelyeket a posta megrendelésére készített.” A magyar autónak az a nevezetessége, hogy a dugattyút kivéve minden alkatrésze bádogból van, úgyhogy nemcsak súlya, hanem emiatt üzemanyag-fogyasztása is a fele a többi gépkocsinak, és a gyártása is sokkal olcsóbb. Kiderül, hogy Európa csaknem valamennyi autógyára képviselteti magát a legújabb modelljeivel a budapesti eseményen, amely szakemberek szerint
versenyez a most lezajlott nagy berlini kiállítással, és érték dolgában megközelíti a párizsi szalont is.
Ripka Ferenc a budapesti választások előtt pár nappal robbanószerkezetet tartalmazó küldeményt kap ― közli a 8 Órai Ujság május 21-én. Mint írják: „Budapest székesfőváros kormánybiztosának ismeretlen tettesek szivardobozba szerelt bombát küldtek, amely azonban a kormánybiztosnak és feleségének elővigyázatossága következtében rövid hányattatás után a rendőrség birtokba jutott.” Kiderül: a szivaros ládába kisebb bombát rejtettek el, amelyben „lőpor volt, gyújtózsinórral is el volt látva és a doboz heves felnyitása esetén a bomba feltétlenül felrobbant volna”. A dobozban papírt találtak, amelyben küldője arról ír: „Szükség esetén sokkal erősebb hatású bombákkal is szolgálhat.” A rendőrség rögtön nyomozást indít, kihallgatja a dobozt megtaláló villamoskalauzt. Abban az irányban is nyomoznak, „miért volt szükség arra, hogy ezt a veszedelmes szivardobozt több alkalommal ide-oda küldték a villamosvasút társaság és a kormánybiztos lakása között”.
Nyolcvanszázalékos a részvétel a fővárosi önkormányzati választásokon. A Budapesti Hírlap azt írja:
Zavartalan volt ez a választás. Elismerés illeti érette a pártokat és a választópolgárokat egyaránt. Mintha a hónapok óta folyó pártküzdelmek után a józan, higgadt megfontolás lett volna úrrá a lelkeken.
Az eredmény patthelyzetet teremt. „Az egyes pártok által elért eredményeket összemérve azt kell mondanunk, hogy a helyzet egyelőre még nem tisztázódott. A demokratikus blokkra 129, a Wolff-pártra 91, a Ripka-pártra 22 és a szabadelvű pártra 8 mandátum jutott. A 250 választott bizottsági hely közül tehát a blokk megszerezte ugyan az abszolút többséget, azonban ez nem jelenti azt, hogy a törvényhatósági bizottságban ezt a helyzetét meg is fogja tartani, mert a többség kialakulását egyfelől a Ripka-pártnak és a szabadelvűeknek, másfelől a városi tisztviselőknek, továbbá az állásuknál fogva bizottsági tagoknak és a kinevezetteknek 62 főből álló csoportja fogja eldönteni.” Úgy értékelnek: „A többségi hatalmat egyik párt sem tudta magához ragadni, és a jobb- és baloldal két hatalmas tömegben fog egymással szemben felvonulni, hogy benn a közgyűlési teremben összemérjék erejüket.”
