Ünnepélyesen, több ezer ember részvétele mellett felavatják Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna síremlékét a Kerepesi temetőben, aki a Magyar Hiszekegy szerzője volt. Horthy Miklós kormányzó beszédében a Pesti Hírlap április 28-i tudósítása szerint úgy fogalmaz:
Egybegyűltünk annak a sírjánál, aki szívének minden melegével és lelkének nagyságával mélyen átérezte, s egy isteni sugallat erejével mindnyájunk szívébe belevéste a magyar hitet. Hirdesse az ő szent hitvallását ez az emlékmű, melyet a magyar asszonyok hálája emelt.

Az örökös sírhelyet adó főváros nevében Sipőcz Jenő polgármester veszi át beszéd kíséretében a síremléket Budapest tulajdonába és gondozásába. Urmánczy Nándor a Honvédelmi Párt nevében arról beszél: most „a kegyelet koszorúját hoztam el. De el akarjuk hozni sírodhoz Szabadka, Kassa, Kolozsvár virágaiból összefonva a diadalmas megváltás koszorúját is!”
A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége közgyűlésén is megjelenik aznap a kormányzó, ahol kifejti: „A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének vidéki csoportjai pásztortüzek a magyar éjszakában, melyeknél virraszt a női lélek soha nem lankadó hite és nemes lelkesedése. Az önök nagy hivatása, hogy erőt öntsenek a csüggedőkbe és megtanítsák a kételkedőket.” Tormay Cécile írónő, a szervezet alapítója hangsúlyozza megnyitójában:
Lealázó jellemzés egy nemzetre a turáni átok, s a szalmaláng. Mi, magyar asszonyok nem kívánunk részesedni e két szóban, mi közöttünk nincs turáni átok, mi összetartunk. A mi sorainkban nincs szalmaláng, mert az a tűz, amelyet mi gyújtottunk, ég és égni fog.
Klebelsberg Kunó kultuszminiszter az újvárosházán rendezett nőnevelési kongresszuson elmondja: „A nemzet a lét és nemlét szélén áll, s abban az erőfeszítésben, amelyet a megélhetésért kell tennie, nem nélkülözheti a nemzet a négymillió magyar asszony szellemi tőkéjét. Azt mondják, a nő ne tanuljon, menjen férjhez. Ezt mindenki óhajtja, de akkor, amikor a magyar középosztály férfiai csak ritkán vagy előrehaladott korban alapíthatnak családot és tudják azt eltartani, s félő, hogy ez még jó ideig így lesz, frivolitás azt mondani, hogy a nő menjen férjhez.” Kiemeli: „A magyar nőmozgalomban nincs egy csipetnyi sem azokból az idétlenségekből, melyeket a külföldi feminizmus képvisel.” A nők felsőoktatásban való részvételét is támogatja: „Tarthatatlan az a nézet, hogy a nő főiskolai stúdiumokra alkalmatlan. A bölcsészeti karra és a vidéki egyetemek orvosi karára felveszik a női hallgatókat. A műegyetemre való felvételről is lehetne szó.”