Divat lett péknek lenni
A kovászforradalom a régi beidegződést változtatta meg. Zárójelbe tette vagy inkább kiradírozta a hagyományos, élesztőt is használó nagyipari eljárást. A kenyér kinőtte a saját státusát: nem csupán alapélelmiszer, hanem kulturális termék lett. Kezdetben az ínyencek és a sznobok tesztelték az új „gasztrohóbort” termékeit, és amikor ezek átcsusszantak a szigorú értékszűrőkön, a társadalom kevésbé jól szituált tagjai is megengedték maguknak a kovászos kenyeret.
Pedig ennek az ára első hallásra kilöki a sorból az embert: egy menő pékségben bőven kétezer forint felett van az egykilós kovászos kenyér átlagára. A nagyobb élelmiszerüzletek a feléért adják, de a középosztály nagy részét ők már elveszítették a kenyér értékesítéséért folytatott harcban.
Időközben pedig divat lett péknek lenni. A mesterség ázsiója megnőtt, sokan az önmegvalósítás lehetséges terepeként tekintenek a sütőiparra. Nem véletlen, hogy a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola hivatalos felnőttképzésén egyszerre vesz részt az Országos Atomenergia Hivatal mérnöke, a korábbi válogatott kézilabdázónő, a közgazdász, a könyvelő és a sportújságíró. A többség nem üzletet akar nyitni, csak rajong a jó kenyér illatáért, ízéért és szeretné hobbiját mesterszintre emelni.
A péktörténethez hozzátartozik, hogy a 2015-ben alakult Magyar Kézműves Kenyér Társaságnak lobbiereje évről évre nő, véleményére már miniszteriális szinten is figyelnek. Idén októberben megjelent a Magyar Közlönyben az agrárminiszter rendelete, amely a sütőipari termékek szabályozását érinti. A rendelet kimondja, hogy a jövőben a vadkovász megnevezés kizárólag olyan kenyerekre és péksüteményekre alkalmazható, amelyek kovászos technológiával készülnek. A felhasznált kovász kizárólag liszt és víz természetes fermentációjából származhat, és a kelesztés legalább tizenkét órán át, legfeljebb 8 °C-on történhet. A Magyar Kézműves Kenyér Társasága szerint
ez a lépés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vásárlók pontos és hiteles tájékoztatást kapjanak a kenyér minőségéről, és hogy a vadkovász kifejezés mögött valóban a hagyományos, természetes eljárás álljon. Örömmel üdvözöljük ezt a döntést, hiszen közös célunk a tiszta, adalékanyag-mentes és hiteles kenyérkészítés népszerűsítése.
A kovászos eljárás melletti miniszteri kiállás határozott és bátorító. Pedig a 2015-ben alapított kézműves társaság szinte eltörpül a nagy testvér mellett: közel száz tagja van, a rendszerváltás után, 1990-ben életre hívott Magyar Pékszövetség pedig több mint ezer tagot számlál. A kézművesek a Kenyérlelke Fesztiválon gyűlnek össze, korábban a MOM Parknál, idén a szentendrei skanzennél mutatták be a termékeiket, és több kategóriában versenyeznek a kenyereikkel. A pékszövetség a Nemzeti kenyérversenyen állítja ki a tagok és a jelentkezők termékeit, és Magyarország kenyere címmel jutalmazza a legjobbakat.
